Előző nap sms-ben egyeztettünk, a "szokásos" déli órára.

Bár a környéket folyamatosan túrják, a ház előtt mindig van üres (fizetős) parkoló. A tömegkölekedésről sajna fogalmam sincs.

Újabb építésű társasház, ami tiszta, liftes,... és főleg csendes, legalább is napközben. A lakás olyan, mintha laknák, pedig csak a dolgos hétköznapokban használja ez a Tünemény.

A képek önmagukért beszélnek. Hibátlan alakú, nádszál Királykisasszony. Az arcra azt szokták mondani, izlés dolga. Akinek nem tetszik Ramóna arca, annak nincs izlése. Huncut mosoly, cserfes, csókolni való száj.

Ez az a fejezet, ahol mindig elbizonytalanodok. Aki megtalálja vele a közös hangot, kölcsönös szimpátiát, annak felejthetetlen élményt tud nyújtani.
Ismerkednünk már nem kellett, viszont csókkal, csókokkal üdvözölni egymást azt igen. Fergeteges!
Mindketten tusoltunk, aztán egyztettük a napi menüt. A kölcsönös francia, az aktus, minden hajdani ifjúkoromat idézte. Ramóna mindenben partner, kölcsönösen kerestük, mit, hogyan szeret a másik. Hát én nagyon élveztem.
Köszönet érte!

Már egy ideje az új átlag szerint fogad, de kérdésére megnyugtattam, a valamit valamiért nála nagyon is stimmel.

Ramónához a teljes kikapcsolódás reményében, egy imádnivaló, csajhoz megyek. Eddig még nem csalódta, és meglepett, de még tudunk fejlődni is.

Ebben a rangban azért ennél több konkrétumot várunk a jövőben!