Telefonon hívtam, másnapra találtunk is időpontot. Mivel mostanában költözött, ezért részletes instrukciókat kaptam az új helyhez - de egyébként sem lett volna nagy kihívás.

Marina part. Kocsival mentem - hétköznap délelőtt - simán találtam parkolóhelyet, ami persze fizetős. Épület bejárata nyitva, portaszolgálat próbál úgy tenni, mintha ott sem lenne.

Szép lakás, a bejáratnál fogasra a kabátot, kényelmes ülőkére lehuppanva szabadulhatsz meg a cipőtől (később meg a gátlásoktól - ha van). Egy folyosó visz a lakás azon részére, ami nem a kedves vendégre tartozik. Helyette jobbra be, háló és abból nyíló tágas fürdő komplexum: külön kád és zuhanyzófülke, egyikben a ..., másikban a.... teljes választéka.

A képek a valóságot tükrözik, azt kapod amit ott látsz, de ehhez még tedd hozzá a fantasztikus kisugárzást. Fekete necc-szerűségben fogadott, aminek tizede volt textil, a többi lyuk. Tudjátok, amikor a ruhában több látszik, mint nélküle. Továbbra is magas, karcsú ahol kell, kerek ahol kell. Hurrá.

Második látogatásom volt Noyánál, így ismerkedés helyett beszélgetéssel kezdtünk, az ágyra heveredve. Én még ruhában, de egy ilyen Nő mellett hamar szűknek éreztem a nadrágot, így a kellemes beszélgetést felgyorsítva, elpályáztam tisztálkodni. A félig álló farokkal tusolás élménye után Noya már vár rám. Finom csókkal kezdtünk, figyel a reakciókra és hozzád igazítja az intenzitást. Noya esetében ezt ahhoz hasonlítanám, mintha a hurrikán bekopogna, mielőtt letépi a tetőt. Csókok, simogatások, aztán már előttem térdel, és kezdetét veszi a francia óra, aminek bajban vagyok a technikai leírásával. Szerintem amit Noya nem csinál, az nincs is. Hegyétől koppanásig, nyalástól vákuumig, köpködés, hanghatások...... Kezét max arra használja, hogy a fenekemet megfogja, hogy még mélyebben el tudjon nyelni. Közben szemkontaktus, amikor csak lehet. Szeretném viszonozni az élményt. Noya az ágyra pucsít, egy kicsit gyönyörködöm a látványban, majd nyelvészkedni kezdek. Jól megy a dolog, Noya a hátára fekszik, nagyterpesz és simogatja a punciját, én közben nyalom, de már egy ujjal is benne járok. Ha néha felnézek, két remegő mellet látok, meredező bimbókkal, és Noya mosolyát amint biztat, és élvezi a helyzetet.
Gumit fel, és missziben kezdünk. Túl vagyunk már az andalgó finomkodáson, innentől az intenzitás a meghatározó. Közben csókolózunk, és játszunk a tempóval. Jön az egyik kedvencem: Noya oldalra fordul, egyik lábát felhúzza, én pedig oldalról/hátulról támadok. Látom szinte az egész testét, feneke és mellei lüktetését minden lökésnél, és közben az arcát is. Doggyt kérek, de amint felém pucsít, már be is vallom, hogy innentől popsi lesz. Egy kis síkosítás, és már bent is vagyok. Egy gyönyörű, barna párductest előttem, ütemesen jár a farkam a popsijában, miközben finom instrukciókat kapok Noya módra: ez az, basszál, mééég. Én pedig szófogadó típus vagyok, tolom ami a csövön kifér (vagyis befér, haha). Misszibe váltunk, párna a feneke alá, és folytatom a popsi kalandot, közben a lábát rendezgetem: nagyterpesz, összezárva, magasra emelve. Szép az élet. Bírtam amíg lehetett, de közeledett a vég. Felálltam, Noya elém térdelt, és visszatértünk a francia magasiskolához, ami kérésemre kinyújtott nyelvére és kicsit az arcára (szemre, hajra vigyázva) ért véget. Ide jöhet az összes felsőfokú jelző, hogy milyen érzés volt, de tényleg

Mindig igyekszem előre rendezni, de most elsodortak az események, és utólag igyekeztem diszkréten a komódra varázsolni. Telefonban megbeszéltek szerint, a kapott élményért cserébe igen baráti ajándék.

Bemutatkozójában Noya azt írja, hogy romantikus együttlétben is partner. Lehet egyszer eljutunk ide is, de én még ott tartok, hogy Noya egy lángszóró, amivel én nem pirítóst akarok készíteni, hanem mindent felperzselni. Nagyon jól éreztem magam, ez így lesz legközelebb is.