Többszöri próbálkozás után sikerült csak konkrétan Vele beszélnem, mert máskor a barátnő vette föl. Nálam az új hölgyeknél egy hangalapú szűrés is része a döntéselőkészítési folyamatnak. Nos, mikor végre telefonvégre sikerült kapnom őt, megállapítottam, hogy egy kedves sziptaikus hangnak tulajdonosával beszélek, így ezt erdeklődés jellegi diskurzust időpont egyeztetésbe fordítottam, ami sikeresnek bizonyult.

Ezesetben asszem nem én vaygok az egyetlen a tisztelt sorstársak közül aki ide már bekötött szemmel is eltalána. A többieknek: a Kolosy tér közelében lévő utca eljén található az ojjektum,. Az utazás tekintetében a BKV-s kalandokat vállalni hajlandó kollégák a bőség zavarával szembesülhetnek, de konkrétan metró az nincs.

A lakás maga, továbbra is luxus minőségű, bár azóta más helyek is kezdenek feljönni erre a szintre.
Most csak a nagyobbik fürdőszöbát sikerült megszemléznem, de tudvalevőleg van egy másik, egy zuhanyzós változat, de abban már igen régen nem jártam.

Patrícában a szokásoktól eltérően a csodaszép arca fogott meg. Az ajtó mögül előbukkanva láttam, hogy nem kell csalódnom, ahogyan képeken, úgy élőben is elbűvölő.Felöltözve is látszott, hogy nem annyira vékony mint a képeken, de nekem így is nagyon bejött. Az összképet tekintve is nagyon dekoratv jelenség. A photshop intenzív használata az esetében is csak arra jó, hogy lássuk, hogy milyen lányok tetszenek a mesternek. Az eltérés, azonban a jelen esetben nem hiszem, hogy csalódást okzna a többségnek.
Meg kell jegyeznem, hogy kettőnk közül nekem tetszett jobban a feneke, mert hogy Ő elégedetlen vele. Viszont talán a cicik nem annyira csodásak (ez pesze nagyon szubjektív))mint amennyire az arca, de ezt inkább csak a viszonyítási alap magas szintje mondom.

A szokásos teendők után visszatértem a vörös szobába , az ajtóban várt továbbra is felöltözve, itt jegyzem meg, hogy érzéke van az ilyen beállításokhoz, mert igen jól mutatott, ahogy ott állt. Rá is kérdeztem, hogy ez meddig marad így, erre olyasmit mondott, hogy mindent a maga idejében. Nos itt azért érztem, hogy némi időre lesz szüksége, hogy feloldódjon, meg talán nekem is. Így hát mit volt mit tenni, fölfeküdtem a masszázságyra és vártam a fejleményeket. Megpróbáltam verbális eszközökkel oldani a hangulatot, ami nem is volt sikertelen. Kellemesen elcsevegtünk. A masszázs maga még fejleszthető, de éreztem a szorgalmat, amivel próbálja követni a "nagy" elődöket. Konkrétan, amikor a kétcombja közé fogta a kezemet, akkor feltörtek az emlékek ...
Mindenben sajnos nem tudta hozni, az egyébként valóban majdnem teljesíthetetlen elvárásaimat, de méltányoltam az igyekezetet. Aztán jött az amire mindenki vár az ilyen helyeken: a fordulásra való felszólítás.

Engedelmeskedtem, aztán meglepetésemre, újra az történt, ami nemrég egy másik helyen: a kishölgy folytatta tovább, amit a hátammal csinált, csak elölről. Ez végülis nem volt rossz, csak ugye ilyenkor már ágaskodni szokott a szerszám, így már szinte remegtem mire végre magához ragadta. Itt ismét éreztem némi távolságtartást, de a franciázás közben már nem akartam gondolkodni, csak néztem, ahogy ez bájos arcocska rendre eltünteti, majd újra kiengeni magából az eszközömet. Na jó nem tüntette el teljesen, mert ugyebár itt nem beszélhetünk mélytorokról. A szokásos időhúzó taktikát is igénybe vettem, azaz kértem, hogy menjünk át a bőrkanapéra. Ott folytatódott a művelet.
Utána még folyt egy kis "civil" csevej, aztán le a lépcsőn.

Közismerten méltányos, ami mára átlag alattinak mondható.

Kellemesen éreztem magam, de azért ez a látogatás nem tartozik a felejthetetlen élményeim közé.
Nyilván nem várhatom el és nem is várom el, hogy rámugorjon, szóval elfogadtam, hogy nem az apja korabeli pasik a gyöngéi :).
A szépsége elvitathatatlan, de nem nyűgözött le annyira, hogy már most a következő látogatást tervezgessem.