Pénteken ebédidő környékén hívtam Lizzie-t, de akkor még nem tudta felvenni. Azonban amint lehetősége engedte, visszacsörgetett. Az ismételt hívásom során sikerült egyeztetnünk egy aznap délutáni szeánszot. A kezdést aztán még egy kicsit megigazítottuk.

Autóval könnyű, hétközben fizetős mondjuk, de hát hol nem? BKV-val sem probléma, busz+villamos is közelben áll meg.

Újépítésű házban, magas emeleten lévő lakás. Előtérben megfelelő hely a cípőknek, kabátoknak, plusz dekorációs polc hangulatfénnyel.

*_*
De tényleg! Meglátod és így elkerekednek a szemeid, annyira csodás a lány! Aranyszín hullámos haja, huncut szemei, íves ajkai, bámulatos telt keblei és nőies csípője bárkit elvarázsolna.

Érkezésemet rövidke piros selyemköntösben várta az ajtó mögött. Sokadik alkalommal járok nála, talán ezért is ebben szokott várni, bááááár van a hölgynek pár roppant csábító fehérnemű szettje. Na majd legközelebb jelzem neki, hogy esetlegtalánlehetne-e valami olyasfélét. No nem mintha a köntös nem állna rajta jól, feszül az rendesen...

Cipő le, majd be az ismert szobába, ruha le a szobainasra, eközben Lizzie előveszi a törcsit és megkérdezi mit kérek inni. Abban maradtunk, hogy vizet, a fincsi teákat meghagyjuk a téli időszakra, itt lesz az nemsokára. A fürdő tágas, kádnál a csap beállítva kellemes hőfokra, gyors zuhany után vissza a szobába. Pár pillanat múlva Lizzie is visszatért a pohár vízzel, pár apró korty miközben ő kioldja köntösét és a fogasra teszi. Magamhoz húzom pőre testét és a szoba közepén kezdünk csókolózni. Hát ezt is lehetne csinálni az örökkévalóságig, de azért csak az ágy felé irányítom és egy határozott pöccintéssel a hátára fektetem. Mellé fekszem és a csókok folytatásával, a mellbimbói kényeztetésével elindulok lefelé, lágy öle irányába. Sóhajaira figyelve nyalakodok, csókolom és ennek meg is lesz a gyümölcse, Lizzie-nél szaporodnak a sóhajok, rándulnak az izmok.

Gyönyörörömét követően újfent mellé heveredek, de nem sokáig vagyunk egymás mellett, felém keveredik. "Nem vagyok nehéz?" kérdezi, "Fenét! Lökött vagy!" nevetek és ölelem, simítom puha testét, miközben ő csókokkal borítva halad lefelé, hogy franciázva kényeztessen. Lágyan, finoman, ahogy csak ő tudja. Haját kivételesen nem fogta össze, így a tincsek szabadon vannak, néha kicsit útban, de számomra lenyűgöző a látvány és az érzés is.Így is végem lehetne, volt is már olyan alaklom, de inkább váltunk, a gumi felhelyezés után lovaglópózban rám ül és lassú mozgásba kezdünk. Folyamatosan gyorsul a tempó, rám borul, majd vissza fel, keblei hullámoznak, hol ő, hol én tartom őket kézben. Ebből a pózból már nem is váltunk már, így érek én is csúcsra.

Pihenőre fogjuk, sok nevetés mellett szóba kerülnek a lóerők: a négylábúak és a négykerekűek is. Röpke technikai kitérőt követően elkezdjük a második felvonást, mi mással mint az orális helyzetbe hozással. Újra gumi, de ezúttal Lizze-t a hasára görgetem, így hatolok bele óvatosan hátulról. Szorosan egymáshoz simulva mozgunk, közben csókokat váltva, arcomat hajába fúrva, ujjam a szájában és fordítva, ujja a számban. Fokozatosan növeljük a tempót és Lizzie zihálása is erősödik, innen már nem hagyom abba, és igen, egyre inkább átadja magát az élvezetnek, míg végül kéjes sóhajok között csúcsra ért. Tudom, ilyenkor érzékeny lesz, ezért szinte állóra lassítva kérdezem suttogva, hogy "megvagy?" Igen, válaszolja és mosolyog. Átfordulunk oldalra és kifliben folytatjuk, így több szerep jut a kéznek is. Majd egyszer csak hopp, gondol egyet, tovább fordulunk és akrobatikus mozdulattal újra nyeregbe helyezi magát és egy olyat vágtát indít, amilyenre őszintén bevallom, de nem számítottam. De nem is ellenkeztem! Szédületes száguldás volt, ami csak miattam ért véget. Igaz nem a csúcson, éreztem, hogy még így sem tartok még ott. Egy biztos, ilyen második körre még álmaimban sem gondoltam, közös együttléteink közül ez most magasan vitte a prímet.

Távozáskor a dekorációs pultra tettem, a kiselefánt gondjaira bízva, ahogy szoktam.

Lizzie-vel mindig öröm együtt lenni, nem véletlenül járok vissza hozzá. Ez az alkalom pedig tényleg emlékezetes marad számomra. Bááár ez nem jelenti azt, hogy nem lehet még tovább fokozni ;)