Úgy éreztem, hogy az utóbbi idők nagymértékben lecsökkent aktivitását nem valami szélsőséges élménnyel töröm meg (pl. egy laza gruppen néhány kiugrott apácával), hanem biztosra megyek és oda, ahol tudom, mit kapok. Amúgy meg fájt néhány tagom mindenféle edzéstől, úgyhogy kézenfekvő volt, hogy masszőz után kell néznem és ha kiszámítható masszázsélmény, akkor Mara tökéletes választásnak tűnt. Amúgy is meg szoktam nézni a hirdetését, ha kell, ha nem, mert szeretem a képeit. Mikor először hívtam nem vette fel és egy rövid smsezés után megbeszéltük, hogy aznap már senkinek sem jó, így néhány nappal később szintén smsben fixáltuk le a 1,5 órás randit. Gyorsan reagál, készséges, pontos és korrekt - és nem csak a kommunikációja. VTR nincs nála, amit kicsit sajnálok, mert az kényelmesebb, mint smseket pötyögni.

A XII. kerületben maradt, de pár utcával arrébb a legutóbbi helyhez képest, amiből anno a gyönyörű kilátás fogott meg (Marán kívül persze). A pontos címet smsben megkaptam előre, így a különféle erdei állatokról elnevezett utcák már nem zavartak össze az évek óta nem patchelt, elavult verziószámú tájékozódási képességemet. A kapuban kedves szomszédokkal is találkoztam, de semmi para nem volt, ezek a budai hegyi népek nyugodt, türelmes és kedvesen lassú emberek, nem azok az éberen fürkésző pesti urbánusok, akiknek átható pillantásától kényelmetlenül feszeng a liftben.a virágot és csokit izzadt tenyérrel szorongató vendég (ez csak egy költői kép, mert most kivételesen nem szorongattam semmit).

Az már inkább feladta a leckét, hogy Mara azt mondta a megfelelő emeleten a folyosó végén vár, de annak a folyosónak esküszöm két vége volt, így csak 50% esélyem volt. Én természetesen a rossz végén kopogtam be, de szerencsére senki nem nyitott ajtót és küldött el barátságosan a fenébe, így elindultam a másik vége felé, ahol Mara már kíváncsian várta az L alakú lépcsőházi folyosótól totál megzavarodott fejemet. Figyelmes makkoknak ez nyilván nem jelenthet kihívást.

Mikor a szokásos bénázás miatt finoman szabadkozva beléptem a kis előszobába, majdnem visszavettem a napszemüveget, mert először a nap sütött a szemembe, aztán meg Mara világító kék szemeitől támadt kedvem megvakulni. A (számomra) új helyen kilátás nincs, sőt, az erkély el volt függönyözve és a leszálló ágba került tavaszi nap barátságosan szűrt fénye világította be a szobát, ahol frissen vetett matrac, víz, csoki, szobainas és sok más nyalánkság várt. A fürdőszoba világos, tiszta, rendezett volt, a törülköző pont kellemesen dörzsölte le a legfelső életunt hámréteget, tusfürdő van, több is, szóval minden tökéletes, de egyetlen kicsiny észrevételem mégis van: nekem a zuhanykabin kissé szűkös volt, kajla végtagjaim többször koppantak itt-ott a kabin belső falain és vigyorogva képzeltem el köpcös, hordószerű de Vito barátomat hasonló helyzetben.

Összességében a környezet teljesen kielégítő, a visszafogott berendezés, díszítő elemek és a hangulat mind tökéletes harmóniában van Marával és az ő különös, de vonzó (különösen vonzó?:)) személyiségét tükrözik vissza.

A szépség annyira szubjektív dolog, meg belülről fakad, meg relatív meg egy csomó más közhely illik még ide, de Mara szerintem szép. Mondjuk a szépség számomra inkább harmóniát jelent: a külső, a belső és ami közte van (szellem? lélek? vatevör) súrlódásmentes egymáshoz illeszkedését, amikor érzed, hogy egy ember úgy összességében rendben van, komplett, kerek egész. A képeket láthatja mindenki, ami meg nincs rajtuk az bármennyire hülyén hangzik, de nem lényeg. Ide nem azért jössz, hogy egy 20-as lányka dögös fehérneműben és magassarkúban eléd libbenjen és aztán (többnyire) masszázsnak álcázott olajos simogatós franciaórát tartson neked. Én az egyedi hangulatért, a rendes masszázsért és a testi/lelki felfrissülésért jövök, és ezt felőlem egy tetőtől talpig páncélba öltözött lovagina is megadhatná, bár tény, hogy kellemesebb Marát látni magam körül.:)

Dióhéjban: Mara egy gyönyörű szemű, tiszta arcú, bármilyen ruha mögé rejtve is sejtelmesen izgató lényű lény... ööö... lány. Azon kevesek egyike, akinek ha meglátom a hirdetését az oldalon, mindig rákattintok, hogy jobban megnézzem magamnak.

Beléptem, cipő le, szobába be, kaptam törülközőt és már vetkőztem is. Az egész látogatás alatt 5 mondatnál többet biztosan nem beszéltünk és ebben az érkezés- és távozáskori csevej is benne volt:) Másnál hiányérzetem lenne, hogy ennyiben merül ki a kommunikáció, mert ennél izgágább és érdeklődőbb mókus vagyok, de nála ez a helyénvaló. Van valami megnyugtató a közelségében, amitől ellazulsz, úgyhogy lazán ledobtam gönceimet és eltávoztam szétverni magamat a zuhany alatt.

Fürdés után egyből le a matracra, a zene már ment, nem az a teljesen háttérbe simuló fajta, amit észre sem veszel, hanem olyan, amire néha rácsodálkozol, hogy jé, de jó ez a dallam vagy ritmus. A masszázst nem fogom tudni nagyon részletesen leírni (halleluja!! - gondolják itt az olvasók), mivel alámerültem a kis világomba, amit Mara keze hozott létre. Miután hasra vetettem magam, összesen kétszer nyitottam ki a szememet: egyszer forduláskor, hogy lássam a jó oldalamra fordulok-e vagy ezt is bebakizom és egyszer elmenés előtt, amikor odapislantottam Mara átszellemülten térdeplő alakjára, dekoltázsára és olajos markában tekergő köpködő kobrámra.

Mara szeret és tud masszírozni, alapos és ahol kell mélyreható (vádli, fenék, lapockák körüli rész, nyak), illatmentes krémmel dolgozik (vagy olajjal, bocs, de csukott szemmel nehéz felmérni) és nem siet. A nem megdolgozott testrészeket könnyű, kellemes anyaggal letakarja. A 1,5 órás masszázsban minden van, talptól a nyakig és karok-kezek is benne vannak a csomagban, aminek külön örülök. Közben egyszer sem kellett szólnom, hogy erősebben, mert nem érzem, vagy gyengébben, mert fáj. Egyszerűen érzi és érti a dolgát. Ez a szótlan, nyugodt légkör nagyban segíti az ellazulást, a teljes kikapcsolódást.

Mikor 15 perccel a vége előtt szól, hogy forduljak, elmorzsolok egy nyálcseppet (emlékezve az első beszim reagálására:D) és álmosan szuszogva felülök egy korty vízért, mint akit felzavartak téli álmából. Nem is értem, hogy lesz ebből élvezés, de ráhagyom.

Maránál nincsenek szexi fehérneműs trükkök és tükrök, a mell nem érinti lágyan a hátamat masszázs közben, nem érzek forró leheletet a tarkómon, nincs franciás levezetés és kölcsönösség, mégis borzongatóan izgató az egész, mert érzem, hogy teljes lényével rám koncentrál. Csukott szemmel élvezem, ahogy nyugodtan, sürgetéstől mentesen simít végig az ágyékomon, a farkam sem olyan türelmetlenül reagál mint máskor, kényelmesen nyújtózkodik elő és lassan, de biztosan növekszik az értő kezei alatt. Az elsöprő, hirtelen izgalom és gyönyör helyett egy kényelmes utazás veszi kezdetét, aminek a végén megérkezünk és leszállok a srácokkal együtt valahol a köldök és mellkas közötti szakaszra. Mindenki boldogan piheg, Mara letakar, távozik én pedig pár perc alatt magamhoz térek, kapok új törülközőt, másodjára már rutinosan kerülöm a kabinban kiálló részeket, aztán öltözés és balra el.

Mielőtt távozok, még megkérdezi, hogy elég erős volt-e, amit én akkor úgy értek, hogy "elégedős volt-e" és ezért valami teljesen hülye választ motyogok még az élmény hatása alatt. Mindegy, már megszoktam, hogy hülyének néznek és erre csak utólag jövök rá.

Egy teljesen korrekt, barátságos számot írt még smsben a 1,5 órára és nem kérte előre, így utólag távozás előtt rendeztük. Erről többet felesleges is írni, hogy átlagos vagy sem, arról meg gőzöm sincs, nekem tök oké.

Most jártam másodjára Maránál, de a két látogatás közti 2,5 év különbséggel is ugyanazt éreztem: egy kiegyensúlyozott, kedves, szép lány szakszerű, alapos és egyértelmű, áthághatatlan keretek között végzett masszázsát. Személy szerint örülnék neki, ha kicsit jobban megnyílna, de megértem és tiszteletben tartom, hogy úgy döntött, nekünk vendégeknek ennyit láttat csak magából. Talán másnak sikerült jobban megismernie, de velem született rugalmasságom miatt én pontosan és engedelmesen alkalmazkodtam a részben előre leírt, részben határozottan metakommunikált keretekhez. A kíváncsiság persze furdal tovább és talán pont ez teszi számomra oly vonzóvá, hogy fogalmam sincs róla, ki ő, milyen ő valójában.

A masszázsa szerintem csúcskategória, a visszafogott, keveset mutató személyisége pedig sajátos módon izgalmassá teszi a vele való találkozást. Aki az ilyen éteri tisztaságú masszázsélményeket kedveli, Maránál biztosan megtalálja a számítását.