Most újabban úgy jön ki a lépés nekem, hogy szokásomtól eltérően nem egy nappal előre, hanem aznapra kell szerveznem némi-nemű élvezetekkel teletűzdelt randiszerűséget.....és meglepetésemre szerencsésen sikerül is. Vivien újnak számít és népszerű is, mégis sikerült egy napközbeni telefonnal estére lekötnöm egy találkát. Igazából egy négykezesnek indult, de a másik kiszemeltem aznap nem tudott estig maradni, de Vivien viszont rugalmasan bevállalta, hogy bevállal, pedig még nem is ismerjük egymást. Kis gyanútlan, naíva...na, majd ezek után jobban meggondolja kinek is enged....vagy mégsem? Remélem az utóbbi!!

Általam jól ismert utca vakrepüléssel és autóval is jól megközelíthető, a nagy zöld sínautó is ott robog (bár pont két megálló között van). Kicsit odébb kék büdös-zajos szállítóeszköz, még odébb a sárga csattogó. A cím egyértelmű, parking macerás, de valahogy nekem mindig siker. Csókok a parkingolás védőszentjének, aki feltehetőleg nőnemű. Ha mégsem, akkor vissza az egész. Túl maradi vagyok ezen a téren...

A térkép jól mutatja a jól ismert utcát, ahol a már jól ismert kapualj vár, de nem ugyanaz az emelet és ajtó!!! Számomra új helyiség, új szalon, új és gyönyörű lányok. Egyszerűen muszáj lesz végiglátogatnom őket. A lakás a kerületben megszokott színvonalú szalonnak berendezve, az előtér melletti helyiség vastag függönnyel elzárva, mögötte lánycsevej és kacajok, több szoba (talán három??), két fürdő (ez csak tipp). Gyönyörűen, céltudatosan berendezve minden, felsorolás nélkül is tudjátok, mi és hogyan. Ha mégsem, akkor meg baknyúl.....az egyetlen hiba, amit találtam, hogy a szájvízhez használatos kis műanyag pohár épp elfogyott, de szerintem ez csak pillanatnyi probléma, nem hiszem rendszerességét.

Vivien képein egyértelműen látszik, milyen szép, természetes, nőies alakja van. Egy igazi fiatal, hihetetlenül jó alakú csajszi, eszméletlenül szép cicikkel. A keblek kőkemények, ruganyosak, szépségesen szabályos bimbókkal, amik a kreol bőréhez igazodva, szinte sötétbarnák és azonnal antennáznak, ahogy közelítettem hozzájuk. Derekából kidomborodó csípője íve geometriailag szabályos, szemlegeltetésre termett. Csillagos ötös természet anyánknak, Vivien minden porcikájáért!! Egy huszonéves, edzés és orvos nélküli tökéletes testtel megáldott gyönyörűség. Arca kedvesen mosolygó, igazi diáklányos, huncut szemekkel. Arckitakarástól nem kell félni, nagyon helyes, szép szemű orca vár minket.

Megérkezésem után, parola, sütik kézbe, cipő le, séta be. Állam összesöprögetése, miután alaposan végiglegeltem a testét, arcát szemeimmel. Azok a cicik....huhúúúú, de nagyon jó helyen vagyok....alélás, hebegés-habogás. Mármint én. Ő csak mosolyog és élvezi a hatást. Tisztában van vele, hogy elég csak megjelennie, hogy a hímnemű réteg máris szemgúvadva meredjen rá. Csak bugyi-melltartó takarta a legizgalmasabb részeket. Felocsúdás után, ruhám az inas karjaiban, törölköző az én karomban, majd külső rétegem tisztítása után lehelet frissítés (az említett pohárka nélkül technikázva), majd gyorsan vissza a szobába. Törlöm az utolsó vízcseppeket, Vivien ledobja a melltartóját, én meg a láncot. Őrületesen szép cicik!!! Gyorsan ölelem, nyakát csókolom, majd kicsit a bimbiket is és kicsit megmarkolászom a dombokat fent és lent. Matrac a földön, én meg a matracon, hason. Krémmel, finomkásan, cirógatósan hátamon tevékenykedik, majd lábaimon. Közben csevej, célirány nélkül, kellemesen, nevetgélve. Masszázsa igazán nem gyúrós, hanem inkább feloldó, lelkileg lelazító. Passzol a hely szelleméhez. nekem ez most nagyon pálya. Tükrökben tovább legelészem, betelhetetlenül. A látvány bizserget, dicsérem sokat, ő örül és kuncog. Imitt-amott én is simogatom, ha érem. Aztán egyszer csak: fordulj kérlek. Végre....

Az ilyenkor szokásos manuális stimulálást mellőzve, barátnősen ráhajol a félárbócon lévő ébredezőmhöz, ajkai közé veszi és szívja, nyalja, szopogatja, hogy az kihúzza magát. Szeretem az ilyen ébresztést. Közben sokat nézi az arcomat, kuncog továbbra is, élvezi a hatást amit kivált, én meg magát a hatást élvezem. Kezeivel is segít, én szeretem, ha így, közben kérdezi: Lágyan vagy erősen? Mondom: Lassan, kedvesen, finoman, lágyan a nekem való. Így tesz, én meg vergődöm a kéjhullámok ketrecében. Felülök, hogy ölelhessem, csókot nem lehet (legalábbis nekem nem, más talán szerencsésebb lesz), így nyaka, válla, cickói kapják mohó szám érintését, nyelvemmel kombinálva. Fenekét markolom közben és keveslem a két kezem, annyira markolni való mindenhol. Kölcsön kenyér visszajár ma nem játszik, mert női napok vannak, azt mondja. Sebaj nálam nincs korlát, bármikor szájára vehet, akár egész nap hagynám. Hanyatt fekvését kérem, hogy a kebleket érinthessem a megmeredtemmel, alaposan. Fölé térdelek, kis olaj a munkaterületre és máris csúszkálok köztük, nyögök, Vivien visszhangként nyögdécsel és kuncog felváltva. Nekem nem zavaró, vigyorgok én is és élvezem a helyzetet. Néha ajkai közé is befurakszom ebben a pozícióban, majd megint a dombok közé. Kérdezi: Nem zavar-e, ha néz közben? Mondom: Engem nem, nézzen csak nyugodtan. Kiderül, hogy szereti nézni a partnere arcát az erotikus manőverek közben. Aztán felállok, ő térden előttem, kézzel-szájjal örömokoz. Megfogom fejecskéjét, kicsit, óvatosan tempót diktálok, száját dugom, de csak finoman, ő állja. Visszaadom neki az irányítást, lassan felérek az Olimposzra. Mielőtt még igen, leülök a székbe, Vivien készségesen elém, folytatja bólogatását, kezeivel követi a mozgást. Vetőcső célközelben. Mellei közé illesztem, ő összefogja kezeivel, kis olajozás után és siklik rajtam fel-le, mosolyog és nyögdécsel. Váltogatom a cicik és ajkai ölelését a meredezőmön, húzom az időt. Aztán feladom, az ajkak között elengedem a srácokat. Beleremegek. Kicsit még mozog rajtam, majd megcsókolja a papírtörlőt. Oxigén molekulák keresgélése és törölgetés után, lassan kimászok a csempézett helyiségbe és leöblítem a bőröm. Kis bónusz a végére, hogy fürdés közben még bejött hozzám ( a kinti logisztika miatt ugyan, de nem számít) és így még élvezhettem látványát törölközés közben is. A megindult lankadásom egyből abbamaradt, persze...:-DDD

Utólag rendeztük, bár kérdeztem az elején, mivel itt, nála, most először, de nem kéri. Másfél óra egy kerek csokor. Előzetesen gondoltam, hogy na jó legyen, mert több, mint ahogy megszoktuk a kerületben, de utólag azt mondom: nanáhogy megérte.

Egy hihetetlenül arányos, szemtelenül fiatal, gyönyörűséges lánnyal eltöltött másfél óra, maga a megvalósult álom. Természetes jelenség, természetes viselkedés, semmi allűr, mesterkéltség. Élvezi a hatást, amit elér. Kíváncsi vagyok, hogy, ha legközelebb megyek, lesz-e alkalmam viszonozni az orális jótéteményt, amit tőle kaptam és azt milyen eredménnyel végzem majd? Csak azért nem lett Istennő az értékelésem, mert csókját nem ízlelhettem, egyébiránt simán a legmagasabb osztályzatot kapná tőlem. Barátnős élménykeresőknek kötelező tapasztalat, nagyon ajánlott!!!