Nem első „rapidrandi”m Gabikával, így nekem már az e-mail bejelentkezés is megengedett. Szokásom szerint előző nap. Két három üzenettel pontosítottuk az időpontot. A többit már amúgy is tudom, tudjuk egymásról.

A célterület a Váci úton, a Dózsa György úttól nem messze található. A fentiekből következően metró illetve buszos megközelítés szempontjából ideális. Autóval sem túl nehéz, parkolni is egyszerű, lévén hogy fizetős.

Új építésű ház X-dik emelete. Liftből kilépve kulcsos beengedés a függő folyósóra (tehát kijön eléd), és onnan követed a kéglibe.
Pici előszobában cipő le, majd egy világos, tágas, igényesen berendezett amerikai konyhás nappalin keresztül fogsz eljutni a masszír szobába. Ebből van még egy, mert időnként többen rendelnek, de a logisztika (is) kifogástalan.
Szoba szép, tiszta, igényes. A falakon szőnyegburkolat (!!!) amitől az egész szuper diszkrét és csöndes. Körben tantrikus jelképek (jing-jang szimbólum, festett keleti kendő, mantra idézetek stb.). Az ablak az ajtóval szemközti falon diszkréten elfüggönyözve. Alatta kis heverő (most nem volt használva), sarokban ruhásszekrény (ez Gabika „szertárja”), mellette kis asztal gyertyával, vízzel.
No és közepen a masszírpad, amit a kis szobában éppen hogy körbe lehet járni.
A falon az egyik oldalon „optimális magasságban” (…) hosszú tükör.
Az egész tér világos, tiszta, rendezett.
Említsük meg a fürdőt is, ahol a turbó mennyiségű tusfürdő (meg zuhanyfüggönyös kád) mellett a fő szám a csempére kiragasztott „alsó fertály mosás szabályai 6 vizuális képben” utasítás szórakoztatja a kedves vendéget tisztálkodás közben.

A folyosói beengedős koreográfiából eredően Gabika szokványosan egy fehér nadrág- köpeny kombó osztályos orvosnő szerelésben fogad. A ruhákból a masszír kezdetére a többség eltűnik, a mostani alkalommal csak egy kis tenyérnyi csipkés alsó maradt.
Szóval kis szobában ajándék átadás, vetkőzés. Mire fürdőből visszajövök, vendéglátóm is levetkőzik az említett csipkés alsóig – ami jól áll neki…
Gabika madula szeme, vékony szemöldöke, szabályos orra, piros ajka, csodálkozó, diszkrét mosolya és szép fényes (feltűzött) sötétbarna haja a hirdetésében is jól látható. Ehhez járul halk, visszafogott stílusa, intelligens beszéde.
Bőre fehér, sima.
A melle – nos az az új kedvencem…. nehéz a látványával betelni (még jó, hogy van tükör). Kamaszosan domború, szépen ringó kemény dombocskák…
Lejjebb haladva a mellekre cáfoló ellenét következik, Gabika nem titkolt korát igazolva. Bőre azonban itt is sima, kellemes tapintású- jól esik megérinteni, amikor masszírozás közben melléd/ melletted áll.

Gabika olajjal masszíroz.
Ehhez hasra fektet a padon, lábaidat betakarja, majd lassan, még bekenés nélkül, ujjaival, körmével cirógatva körbejárja, „feltérképezi” testedet.
Az ezt követő masszírozás nem svéd, gyúrós, inkább kényeztető. Váltakozó tempóban, a keleti hangulatú relax zene ütemére alaposan átken; időnként (vállak, nyak, derék) kissé erősebben, máshol (combok, kar, kézfej és bokák) inkább lazítóan. Hullámzó ütemben, jellemzően gyöngéd érintéssel többször végigmegy a bokádtól a fejed búbjáig. Jól eső törődés, néma hallgatás.
A bekenés – masszírozás aztán lassan átfordul tantrikus – erotikus érintésbe. Jönnek a „majdnem” besimítások a boka-comb- fenék útvonalon, aztán a farpofák közötti régióban.
A hallgatást mindössze egy „fordulsz, vagy kicsit maradsz még? kérdés töri meg.
Fordulok…

Ugyan az az alapos, lábujjtól nyakig bekenés következik elölről is gondos, gyöngéd – és hallgatag.
Itt aztán lényegesen gyorsabban eljut a lábam közéig - amit ekkor már örömmel veszek…. Először csak úgy, „véletlenül végigsimítva” bekeni azt is bő olajjal, de hamarosan egyértelműen kézbe veszi a dolgokat.
Útjára indul a gyönyör… Egyik kezével a bőrt tövig letolva rászorít a farkam tövére, miközben másik kezével az előbukkanó, szuper érzékeny makkot markába szorítva az olajtól csúszós rudat lassan fel- le simítja - "bedörzsöli"...
Fejemet megemelve nézem néma mozdulatait. Nem rám néz, sőt, szemét félig becsukja. Én közben kezemmel gömbölyű formáit simítom. A bugyi az tabu, de combjain, fenekén, édes is bakfis mellein kezeim hosszasan elidőznek.
Ahogy illik, néha enyhül a szorítás, kapok egy kis pihenőt. Aztán újabb rászorítással és lassú, érzéki dörzsöléssel egyre feljebb és feljebb szorítja libidómat… majd lábam már teljesen szétvetve, erős hanghatások közepette megadom magam határozott kezeinek.
Szilviával áttöröl, takaróval alul betakar, és kapok egy lazító, becéző felsőtest masszázst.
A feszültség oldás gátszakadásához az Időt most nyilván túlléptük, de no TP…
Búcsúzóul még vízzel, csokival kínál, néhány kedves, halk szóval búcsúzik.

Korrekt, pesti átlag alsó sáv. Akinek ez fontos, annak egyértelműen az előnyök között említem. Utólag, kér(d)és nélkül, a kis asztalkán hagyva.

Gabika mindig a lelkemre köti, hogy őt „csak havonta, másfél havonta szabad látogatni, mert megárt”. Valóban, Gabika „védjegye” a visszafogott tantrikus- rituális erotika, a távolságtartás, halk gyöngédség akkor esik jól, amikor magam is kissé befelé forduló hangulatban vagyok.
De olyankor nagyon…! 