Mini Szindy pályafutását azóta kísérem figyelemmel, amióta csak megjelent a láthatáron (más néven) - s bár roppantmód tetszett mindig minden képén, eddig valahogy mindig kihagytam, hogy megnézzem testközelből is. A kevés beszámolója, a rajongótábor láthatatlansága indokolatlanul is kérdőjeleket vetett fel bennem: hogy lehet, hogy ilyen testi adottságokkal...? Amióta azonban a barátnőjénél, Naominál megfordultam és jól éreztem magam, csak idő kérdése volt, hogy mikor látogatom meg a kis "cukorfalatot" is. Beszéltünk már korábban, akkor nem sikerült egyeztetnünk telefonon, a VTR-t pedig akkoriban még nem nézte, most viszont amikor elérkezett "Az Idő", telefonon azonnal elértem, roppant édes, kedves volt, a számom el volt mentve, azonnal megbeszéltünk egy másnap déli másfél órás szeánszot, amelyet később VTR-en is megerősítettünk.

Olyannyira tudtam, hogy hova érkezem, hogy ebben és a szomszédos épületben is sokszor megfordultam korábban, tudtam, hogy a belvárosból a földalattival érek legegyszerűbben célba, onnan, a Hősök terétől meg kétszáz méter séta.

Általam jól ismert, körülbelül tíz éve teljes körűen felújított épület s benne a lakások mindegyike is igényesen fel lett újítva, mint egy szállodában. A bejárattól nem kellett sokat lépcsőznöm, liftre nem volt szükség. Nagy belmagasságú, polgári lakás előszobájába érkeztem, majd egy tágas szobába. A szobában minden van, amire szükség lehet egy ilyen kalandhoz: masszázspad, egy erősen süppedős ágy, bőrkanapé, ventilátor, ezen kívül gyönyörű, klasszikus szekrények, szobrok, zsámoly, komód - de ezeknek relatíve elhanyagolható szerepük van a pásztorórában. A fürdőszoba minden igényt kielégít, a cirkó kazán messze lehet a zuhanyzótól, kis türelem kell, míg megérkezik a meleg víz, de ez legyen a legfőbb problémánk az életben...

Én a fotói alapján nehezen tudtam csinosabbat elképzelni Mini Szindynél. Ilyen elvárások után, ha csalódnom kellett volna, lehet, hogy felkeresem és örökre elveszem a fotós kedvét a pályafutása folytatásától... :-) De szerencsére nem kellett csalódnom. Mini Szindy lénye - ahogy a neve is - tündéri! Hosszú, sötétbarnára vagy feketére festett haja van, szép szeme, fürkésző tekintettel, helyes arca, széles mosollyal - ilyenkor szinte a teljes fogsora kivillan, nagyon cuki. Van egy kifejezés, a "göndör kacaj", ami eszembe jutott Szindyről, no, nem arról, ahogy nevet, hanem ahogy beszél, az is olyan angyali "göndörség". :-) Szép, selymes, fehér bőre van, pici, hetyke, de nagyon kellemes formájú cicije, karcsú dereka és az az "alváz"... Hát, arra nehezen találok szavakat. Ahogy a fotóin is látszik: bomba popsija van, nekem az egyik legszebb, amit valaha érintettem és csókoltam, a combjai és lába egészen a talpáig nagyon esztétikus, a kis kelyhe pedig - milyen lenne? - rózsaillatú, mézédes és csodaszép. Az egész lányka illata finom, diszkrét, mégis izgalmas. Kérésemre a képen látható, fekete tangában és a hozzá tartozó melltartóban, valamint tűsarkúban fogadott. Utóbbira szükség is volt, hogy a köztünk lévő jelentős magasságkülönbség mérséklődjön. Szóval, tökéletes volt az összkép. Elbűvölt, úgy, ahogy volt.

A szívélyes üdvözlés és az apró édesség meglepetés átnyújtása után kötelező tisztasági kitérő, majd a szobában "meeting" újdonsült "erotikus kispajtásommal". Ismerkedő simogatások közben levettem róla a cicifixet, hogy megcsodáljam az ikreket, majd - immár az ágyba süppedve - a tűsarkút is. Magamhoz húztam, Szindyke aranyos volt, úgy tett, mint egy ártatlan kislány, csak óvatosan, fokozatosan érintett meg, persze, közben gyakran vigyorgott rám a szeme sarkából és a popsiját és szépen pucsította felém. A felsőtestem, majd a combjaim, végül az ágyékom simogatásával indított, én egyre hevesebben simogattam, majd gyúrtam közben a fenomenális popóját. Csak óvatosan kezdte a már meredező szerszámom, a gátam és zacsi simogatását. Engem nagyon felhúzott ez a finom incselkedés, a számra ültettem és megjegyeztem, hogy "de gyönyörű", mire ő: "a tiéd is". Na, itt szabadultak el az ösztönök, végre szájjal kézzel is birtokba vettük egymás intim részeit (ujjazás nincs). Nem nagyon találtam alkalmas párnát, amit a fejem alá tehettem volna, csak egy pici laposat meg egy óriási, nagyon vastagot, utóbbira szavaztam, de se az én fejemnek nem volt kényelmes, se Szindy lábainak. Javaslom átgondolni a "párna kérdést"... És ezzel nagyjából minden negatívumot elmondtam. :-) Szindykém az ajkain és nyelvén kívül sokat használja a kis kezeit is, de nekem roppant jól esett, ahogy erős mozdulatokkal dolgozik a nyálas farkamon. Nem kellett sokat várni rá, hogy elmenjek. Ennek bekövetkezte után nem rohant azonnal letisztítani, hanem megvárta, amíg lenyugszom, simogatott közben, nagyon figyelmes volt. Tisztogatás után, gondoltam, az ágyon maradva befejezem, amit elkezdtem és kielégítem az angyali teremtést. Hanyatt fektettem, de akárhogy próbáltam, nem jött az eredmény, pedig közben édesen csipkedte a mellbimbóit. Kérdeztem, hogyan tudnék javítani a helyzeten, mire jött a válasz, aminél számomra izgatóbb mondat nem sok van egy nő szájából: ő igazából 69-ben imádja, úgy tud elmenni. Tíz másodperc sem telt el, máris visszarendeződtünk és bár igyekeztem Szindyre koncentrálni, a saját sikeremben pedig ilyen rövid szünet után nem nagyon hittem, Szindyke ügyes és izgalmas mozdulatai újra meghozták az eredményt - nekem (neki ezúttal sem). A gyönyörű látvány, íz, illat, szóval, az élményanyag nyilván megkönnyítette, hogy újból létrejöjjön a megkönnyebbülésem. :-)
Na, mindezen, kb. egyórás "felvezetés" után ideje volt valami masszázsfélébe fogni, elvégre azért jöttem, vagy mi. :-) A masszázspadra helyezkedtem, a kisasszony pedig a lábfejemhez és onnan indulva alaposan átgyúrt, amennyire tőle telt. Nem tanult, de ösztönösen hatékony és kellemes mozdulatokkal. Jól esett minden porcikámnak a masszázsa, ellazított, felfrissített. A szememnek, persze, az esett a legjobban, amikor a fejemhez állt, a pad végébe, mögötte tükör, az orrom előtt meg az tökéletes has és csípő és szeméremdomb...
Miután kiélvezkedtem magam és mivel nem láttam sehol órát a szobában, rákérdeztem az időre, mint kiderült, már pár perce lejárt, de Szindyke egy szóval sem sürgetett, sőt, nem is említette. Szerencsére, még az olajtalanító fürdés is belefért, amiben alkalmi kedvesem nagy segítségemre volt.

Mint kiderült, a program sorrend egyedi jellege miatt fentebb írtam le mindent, egyben, ezt is.

A XI. kerületben megszokott ajándékcsokorral készültem, a végén a padra tettem le roppant elégedetten.

Szindyke sok mindennel tudhatná fokozni az élményt (csókkal és mindenféle erotikus tartalommal), ám így is roppant elégedett voltam a kalanddal, ha csak a popsiját simogattam volna, amíg ő az ölemben ül vagy mellettem fekszik és közben vidáman beszélgetünk (nagyon kellemes beszélgetőpartner), akkor is fantasztikusan éreztem volna magam azzal az aurával, amit magunk köré teremtett. Én azért érzek itt némi fejlődési potenciált, igyekszem a Szindyke lelkes "tanítóbácsija" és kitartó lovagja lenni a jövőben és már vágyakozva várom a következő randit... :-)