Chaten aktív (Csak legyen téma! :D), nagy valószínűséggel össze lehet futni vele ott. Mi is így "találkoztunk" először. Ettől függetlenül előfordult olyan is, hogy csak úgy felcsörgettem telefonon valami miatt, időpontkérési szándék nélkül. Nem zavart el, nagyon kedves volt és örült nekem (haha) - bár az is igaz, hogy az ilyen típusú hívásokat nem is vittem túlzásba (kb. 2 ilyen lehetett egy év alatt).
Most privát üzenetben vetettem fel, hogy mennék. El se hitte! :) Aztán csak felhívtam, hogy vegyen már komolyan. Megdumáltuk. Várt. Mentem.

Újpest, a metró végállomásától nem olyan messze, de a lustábbak éppen buszra is pattanhatnak, hogy az a hely közelében tegye le őket. Laci - ahogy mostmár hívni fogom :P - szívesen segít a tömegközlekedés kapcsán, de mikor finoman pikírt hangnem érdeklődött, hogy aztán GPS-em van-e, nem mertem tovább feszíteni a húrt. Szóval egyszerű odatalálni, nem kell körülményeskedni.

A ház típusával némileg ellentétes módon egyáltalán nem volt nagy jövés-menés. Diszkrét és könnyű volt a bejutás, a lift nem késett és pontosan arra az emeletre vitt, amelyiknek megnyomtam a gombját. Hihhetetlen!
Benn előszobába toppanék (és nem röpült felém anyám - szerencsére). Itt cipő le, aztán srégen balra be a szobába. A szobainasra mehetnek a gönceid. Van neki neve, de elfelejtettem. A tüskés fitnesslabdát viszont Süninek hívták, vele nagyon jól összehaverkodtam. A szobainas mögé rejtőzve levetkőztem, aztán SW - illetve Laci - kikísért tusolni egy jókora törölközőt a kezembe nyomva. Gondosan ügyelt rá, hogy ne tévedjek el a hatalmas fürdőkádban, aztán pálinkáspohárba töltött egy kis Listerint. Én meg szót fogadva a "Fenékig!" felkiáltásnak le is toltam egy húzásra! Igaz, hogy a nyelést egy kószán kikívánkozó böfitől történő megijedés indukálta, de ettől még ezzel a húzással vaslapáttal vertem agyon a "rutinos vendég" mivoltomat.

Mesélte utólag, hogy gondban volt és nem tudta eldönteni, hogy mit viseljen, mennyi és milyen smink legyen rajta. Én úgy tapasztaltam, hogy mesebeli királylánynak öltözött végül. Hozott/mutatott is valamit, meg nem is. Látszólag egy kényelmes és nagyon csinos outfitben nyitott ajtót, de mint később kiderült, alatta ott rejtőzött a "most-darabokra-szaggatlak-te-férfiállat" démoni fekete szerelése.
A külső a fotóknak megfelelő (Nesztek! :D). Minden olyan csábító, formás és kerek, ahogy látszik. Ő is, mint a lányok általában, elégedetlen magával és szabadkozott, hogy felszaladt rá egy kicsi, de én ezzel nem foglalkoztam. Ha nem lennék ilyen mulya, akkor már derelye akartam volna lenni a kezei között - bár igazából így is.

Hasra parancsolt a franciaágyon és hozta az eszközeit! Nem is mertem odanézni, hogy milyen fényes izékkel (is) fog "kínozni". Aztán még körbepakolt különféle olajokkal, hogy kéznél legyenek. Levezette és megmagyarázta, hogy ő miért követ más utat és miért a felsőtesttel kezdi a kezelést. Közben pedig elkezdődött a csoda! Értő kézzel nyúlt a hátamhoz. Volt erő a mozdulataiban, de nem akart darabokra cincálni - a megfelelő pillanatokban megvolt a kellő lágyság is. A derekam, a vállaim, a karjaim után a lábaim is sorra kerültek. Nem maradt ki semmi testrész, amiről tudtam, hogy nekem van olyan.
Tökéletesen szakszerűnek hatottak a fogások. Akár kézzel, akár a masszázs segédeszközökkel csomótlanított, éreztem, hogy ettől nekem nagyon jó lesz később. Sőt, már akkor, ott is könnybe lábadó gyönyörben élveztem a csomóim eltávolítását. Komolyan!
Wasabi kifejezetten jó masszőz! Állítom, hogy az én tapasztalataim alapján top 3-ban van a tudása - és ebben benne vannak azok a masszőrök, akiknél klasszikus kezelésen jártam! Tudja, hogy mit miért csinál, nem esetlenek a mozdulatai, alaposan végigmegy a problémás részeken, kommentálja és még tanácsokat is ad.

A masszázs végeztével én még hason maradtam. Biztos látta, hogy ez a csávó nem igazán mozdulna meg, zavarában csak dumál össze-vissza, úgyhogy elkezdte magáról levarázsolni a démoni szerelést. Erre persze egyből forgolódni és ficánkolni kezdtem, aztán amikor már bugyi sem maradt rajta, a kezembe nyomta az ikreket, hogy rendelkezzek velük. Hú, hát, én próbáltam betelni velük, de nem igazán sikerült... Ott meredeztek a nagy csodamellek finom, pici bimbói az arcom előtt, én meg csak vigyorogtam (de kívülről nem látszott!!) először, de aztán habzsolni kezdtem őket. Ő közben feljebb helyezkedett, így a nyelvem lefelé vándorolt a mellekről a hasára, majd a hasáról a punci felé. Felettem állva-térdelve hátrafeszítette magát és a kezeivel a farkamat kereste, erre én belepusziltam a punciba. Ő kézzel kényeztetett kicsit, én nyelvvel próbálkoztam.
Felnyúltam közben a melleihez, de egymás testbeszédéből úgy éreztük, hogy forognunk kell. Wasabi kerül alulra, én meg mohón, teketóriázás nélkül, a combjai közé szaladtam. Nagyon szép, zárt puncija van, de dicsérni nem lehet, mert nyakonvág a csaj (:P), úgyhogy én inkább hang nélkül hódoltam be neki. Gyönyörűen feledkezett bele a kényeztetésbe, én meg az izgató csucsogásába. Az sem igazán zavart, hogy az élménytől merevbe rándult farkam már mindenhogy akadályozott a fekvésben. Aztán egy-két hullám után megkönyörült rajtam (vagy csak attól félt, hogy lerúgok valamit a kalimpáló lábaimmal) és visszakeveredtem a hátamra.
Olajat csurgatott rám és értő mozdulatokkal kezdett a lingam masszázsba. Behunyt szemmel forogtam képzeletben, ahogy egyik, másik, majd váltott kézzel teremtett szeretkezéses illúziót. Amikor forróságot éreztem, akkor felpillantottam és láttam magam a szájában. Visszanézett, vadított, csábított. Hol az ajkai, hol a mellei között tüntetett el. Én meg vinnyogtam belül, mert nem akartam még elmenni, de amikor a farkamra csurgatta a nyálát és úgy játszadozott rajtam kézzel, szájjal felváltva... no, akkor már nem volt visszaút. Én próbáltam védekezni a hasamra tett kezeimmel, de így is sikerült átlőve felettük fülön-arcon és egy kicsit szemen találni magam. Meg lettem csinálva. Durván.

Még telefonos egyeztetéskor megbeszéltük, hogy érkezéskor előre. Amíg ott voltam ott is maradt, amit letettem. A program után, fürdéskor esett le, hogy jelentősen túlcsúsztam az időmön, ezért megpróbáltam korrekt lenni és kiegészítettem a csokrot egy arányos résszel a rám fordított plusz időért cserébe.

Nagyon jól éreztem magam Wasabi társaságában. Testileg és szellemileg is teljesen felfrissültem. Kicsit boszorkány, simán belelátott a vesémbe, de ettől nem kell megijedni, mert ezzel teljes az élmény, azért is tud veled olyan jól és kötetlenül, őszintén beszélgetni - "látja" és "érzi" a vendéget. Szerencsére ma már az inkvizíciós törekvések nem divatosak, úgyhogy mehetünk hozzá még egyszer, ötször, tízszer, vagy akár ezerszer.