Egyszerű telefonos egyeztetés: felhívtam, felvette, a tudnivalókat elmondta, időpontot javasoltam, elfogadta.

A Nyugati közelében, egy ismertebb szalonban fogad. Van ott minden a közelben: metró, busz, troli, villamos, csak parkoló nincs. Esetleg a WestEnd-ben.

A ház nem igényelt az önkormányzattól mostanában támogatást, hogy a belső udvart felújítsák, pedig nagyot dobna a lakások értékén is. A szalon maga igényes, szépen kialakított, a szobák célszerűen berendezettek. A fürdőben négy-öt féle tusfürdő.

A Liza képeiről áradó vidámság fogott meg. Szerencsére a valóságban is ilyen. Egyébként egy magasabb hölgy, a hirdetése szerinti adatokkal. Talán a mellbőséget kevesebbre mondanám, de nem végeztem kontrollmérést, úgy hogy csak szemmérték alapján gondolom.

Miután visszatértem a zuhanyzásból kis idő múlva megjelent ő is és megkérdezte, hogy mennyi ruha maradjon fenn rajta. Mivel hasonfekvés közben a tükörből lehet mozizni a masszőrt, kértem, hogy a melltartót vegye le. A lábaimon kezdett és szép alaposan és komótosan haladt a vállamig felfele. Tanult, szakszerű és gyakorlott mozdulatokkal masszíroz. Közben végig csacsog, ezért nem is aludtam bele a masszázsba. Fordulás után elölről is megmasszírozza a lábakat, aztán rátér a kényeztetésre.

A fütykös kényeztetését lingam masszázsból származó fogásokkal kezdi a férfiember legnagyobb örömére. Az örömszerzésbe beszáll a nyelve, majd a szája is. Közben tartja a szemkontaktust és figyeli, hogy hogy reagál a kedves vendég. (Hogy reagálna? Őrülten élvezi!) Ekkor már lekerült a bugyi is. Lágy simogatásra nagyon jól reagál, pályafutásom egyik legfinomabban nedvesedő puncijához volt szerencsém. Kaptam pár tippet a puncimasszázs és nyalás helyes elvégzéséhez, amit kedves masszőröm segítségével az elélvezéséig végeztem. Az ujjaimat leszopogatta, majd folytatta a kényeztetésemet a hatalmas orgazmusig. Szerintem a melleire mentem el, de itt kimaradt pár pillanat. A szerszámot nem engedte el, hanem finoman tovább simizte a fájdalom és a gyönyör határán. A vérnyomásértékek normalizálódásáig beszélgettünk, aztán a megszokott forgatókönyv: zuhany, öltözés, búcsú.

Az ebben a szalonban szokásos belvárosi mértékű csokor jár Lizának is. Ezt telefonban előre egyeztettem, majd utólag rendeztem. (Pontos rózsaszálakkal érkezzetek!)

Klassz volt Lizánál. Ahogy a képein, a valóságban is sugárzik róla a vidámság és életigenlés. Belevaló, vagány nő. Liza az a rókatündér, aki kellemesen kivégez, mégsem öl meg. (Csak azt nem tudom, hogy az egyszavas kereső miért nem adja ki őt találatnak, ha a nevére keresek?)