Megelőző héten privát üzenetben érdeklődtem, hogy mennyire elfoglalt. Pár nappal később telefonon is ráerősítettem, hogy biztos jövök. Nagyon kedvesen és rugalmasan kezelte a szokásostól kicsit eltérő időpontot, könnyen meg tudtuk beszélni. Chatan még összefutottunk egyszer (bár Lili ritkán online), de legközelebb már csak akkor hívtam, amikor a ház elé érkeztem.

A kék metró vonalától nem messze lévő utcában található a cél. A térképen a pin nagyjából belövi a helyszínt, a legközelebbi M megálló tényleg a Dózsa György út. A parkolás nem ennyire egyértelmű opció, mert kicsit zsúfolt a környék ebből a szempontból. Fizetős, de hely nem mindig akad első megközelítésre, inkább számoljatok vele, hogy fordulni kell majd egyet, vagy kettőt.

A lépcsőházhoz közel érve felhívtam, hogy megérkeztem. Csilingelve elsorolta, hogy milyen gombokat nyomogassak a bejutáshoz, aztán már robogtam is felfelé a lifttel. A lakásban kellemes meleg fogadott, meg süppedős szőnyeg. Mivel cipősszekrény fétisem (is) van, vigyorogtam belül (mert csak úgy tudok), mint egy bolond, hogy az is van.
A szoba közepes méretű, jó adottságú. Ha ez egy random szerető búvóhelye lenne, akkor a hazaérkező férj elől az erkélyre és az óriástükrös beépített szekrénybe is el lehetne bújni. A földön tatami fekszik, körötte a tükrökben lehet majd mozizni később. A szoba színvilága és hangulata úgy modern, hogy közben nem rideg, vagy személytelen. Kellemes, jó benne lenni. A szemben lévő kádas fürdőszobában sok-sok tusfürdő, legalább 3 féle szájvíz és pár dezodor is található.

Lili egyszerűen elragadó! Egy csilingelő csupamosoly lány, aki pont a megfelelő mértékig kedves (még velem is, pedig néha szívom a vérét egy picit, bár visszaadja): teljesen elolvadsz tőle, de mégse érzed túl soknak, vagy erőltetettnek. Bájos, kacag, simít és ott van veled - mármint jelen van a pillanatban (haha), értitek. Keresztül döf a zöld tekintetével és gyönyörű arcára ragasztja a szemeidet, bármennyire is furcsa képzavar ez...
Magasnak éppen nem mondanám (:D), viszont annyira határtalanul és tökéletesen csinos (még így, picit lefogyva is :P), hogy a szobába menet - khm, mint mindig - most is ráléptem a nyelvemre. Sportol(t), táncol(t), ami meglátszik és tapintható. Kemény a feneke és a formás lábairól is csak nyálban tocsogva tudnék áradozni. És a mellei! Ááááááá! Soha jobbat, soha mást! Etalon! Tényleg. Minta kellene hogy legyen... vagy igazolás, hogy a Természetnél nincs jobb arány- és formaérzékkel megáldott "plasztikai sebész", illetve művész!

Amíg tusolni voltam, Lili rendezkedett egy kicsit, hozott krémet és inni is. Fürdés előtt belebonyolódtam egy monológba, amiből csak a körém tekert törölközőtől való megszabadulás után - valami mélyről jövő, hipokratikus szerénységgel megkérdeztem, hogy félredobhatom-e... hülye! - tudtam kikeveredni. Kiröhögött, majd elheveredtem hason a tatamin.
Elindult a masszázs. A lábaimnál kezdett. Végigment jobbról és balról is a vádlikon, combokon. A fenekemet is meggyurmázta. Ha marhaságokkal traktáltam, akkor rávert kacéran a seggemre. Aztán rátért a hátamra, ismerős fogásokkal haladt a gerincem mellett, fel a vállakig, majd újra le. Nem voltam különösebben feszült aznap, de nem is hagyott ki egy négyzetcentimétert sem rajtam.
Lilinek van gyakorlata, a kezelése szakszerűnek hat. A közösen alakított hangulattól és területi feladattól függően hol lágyak voltak a mozdulatai, hol pedig a kellő erővel dolgoztak rajtam az ujjai. Nagyon jó beszélgető partner, abszolút bele tudok feledkezni vele az eszmecserébe. Most nem tudom megmondani percre pontosan, hogy mikor, melyik pillanatban használt svédmasszázs, vagy shiatsu, akár yumeiho fogásokat, de az biztos, hogy bambuszbotokkal nem csapkodta a hátam. Ettől függetlenül úgy éreztem, hogy teljesen ki vagyok cserélve, amikor a program végeztével mellém térdelve, csevegve simogatott még egy kicsit.
Korábban, hason fekve céloztam rá, hogy szívesen megmasszíroznám én is, csak sok rajta a felesleges ruhadarab. Akkor mosolyogva türelemre intett, de most a tükörben láttam, hogy lesütött szemmel vetkőzni kezd. Nem segítettem, haha, inkább gyönyörködtem a tisztaságában, természetességében. Előkerültek a csodakeblek, majd előrelibbentek, ahogy Lili lehajolva a bugyitól is megszabadult. Jézusom, de bombanő!

Rejteni próbált mosollyal hasra feküdt. Fél órája még nagy volt a pofám, de most hirtelen nem is tudtam, hogy hogyan nyúljak hozzá először. Ja, bekrémezem a kezem, abból nem lesz baj... Aztán elkezdtem a talpánál, mert azt állította, hogy nem csikis. Nem volt. Gyönyörűek a lábai, szép a lábfeje, tónusos, izmos a vádlija és vadítóan nőies, formás a combja. És aztán következett a feneke! A combok után éppen csak átsiklottak a kezeim a popsiján, fel a csípőjére, de aztán rögtön vissza. Azok a farpofák ! Uh! Elférnek a kézben, kemények és szenzációsan kerekek. Hát, én ezt a helyzetet nagyon nehezen tudtam csak kezelni! Főleg, amikor - hogy a hátát picit jobban elérjem... Na, persze! - már a kis terpeszben lévő lábak között elhelyezkedve, egy-egy feltolásnál finoman megnyíltak. Én meg oda is nézek... Erre még ugrat is, hogy majd csinál nekem lenyomatot a puncijáról, amit hazavihetek, ha gondolom. Bolond lány! :)
Azért kicsit segített (?), hogy egyre jobban belemerültünk a cseverészésbe. Lili elismerően hümmögött, ahogy a derekát, majd a vállát masszíroztam. Végiggyúrtam a fel- és alkarját is és ekkor észrevettük, hogy piszkosul elszaladt az idő. Volt egy kis tanácstalanság, de éreztem, amikor rám nézett, hogy semmiképpen sem akar "így" elengedni. :)
Helyet cseréltünk, én hanyatt feküdtem és Lili olajat kerített valahonnan. Sssst! - csitított, majd lassan elkezdte csurgatni rám az egyik kezével, a másikat pedig a combomról indítva vitte egyre feljebb. Aztán a finom kis ujjai a farkamon összefutottak és kis csalással két kézre fogott. Lágyan, finoman kezdett masszírozni, váltotta a fogásokat, variálta a sebességet. Úgy éreztem, hogy nem vagyok messze, megpróbáltam visszafogni magam. Nagyon élveztem, ahogy játszott velem. Egyre jobban húzott, s amikor rákérdeztem suttogva, hogy csak kézzel fog-e varázsolni ma, csak egy huncut mosolyt kaptam válaszul. Lehunyt szemmel visszaomlottam a tatamira, de a következő pillanatban éreztem egy kis hátrafeszítést és forróságot. Felnéztem és Lili szájában voltam. Egyre jobban belelendült, folyt minden mindenhol. Feszültem és felkészültem, hogy mindjárt szólnom kell... de túlstresszeltem talán, vagy nem tudom, de a "mindjárt-mindjárt-mindjárt"-ot nem követte a "most". Lili egyszerűen tündéri volt, nem adta fel, el akart vinni. Olyan nincs, hogy nem, majd legfeljebb együtt megyünk el - fürödni, meg a házból. :) Keverni kezdtük a technikákat, egyszer kézzel, egyszer szájjal, hol lágyabban, hol erősebben. Mintha folyamatosan élveztem volna, végig a határon voltam, aztán valahogy mégis át- vagy kikapcsoltam és nem volt visszaút, szanaszét spricceltem a hasam, a kezem, meg mindent ott körülötte.
Kikészültem. Valamennyire összegereblyéztem magam a tusoláshoz, de nem voltam magamnál percekig. Arra sem eszméltem rá, hogy ha már Lili kijött velem fürödni és le is csutakolt, igazán vissza is adhatnám neki. Öltözés közben némi lovagiasság visszatért, úgyhogy utána segítettem még pakolni kicsit, aztán együtt kabátoltunk, cipőztünk fel és lifteztünk le. A ház előtt puszi. Totális GFE. Lenyűgöző!

Még korábban beszéltünk róla, a mérték szokásos, közben nem érintettük a témát. Mivel utólag át kellett szerveznie miattam az estéjét és még tényleg tovább is maradtam, igyekeztem eszerint rendezni.

Nem tudom, de remélem, hogy sok férfi mondja neki és aztán végre el is hiszi majd egyszer, hogy mennyire kis tökéletes csomag ő, így egyben: az intelligenciájával, az értelmes életszemléletével, a szerénységével, kacérságával és azzal a letagadhatatlan csinosságával együtt, ahogy létezik ebben a világban!