Talán már rögtön az előző alkalomkor, illetve utána elkezdtünk zizegni a következő randival kapcsolatban. Aztán úgy alakult, hogy Lili eltűnt egy kicsit, de reménykedtem benne, hogy valamikor azért visszatér. Amikor újra aktívvá vált, akkor szerencsére össze is futottunk itt az oldalon. Jó ideig kerestem, kerestük a lehetőségeket, de valahogy nem akart összejönni, hogy mindkettőnek beleférjen az idejébe. Végül úgy sikerült megoldani, hogy a hosszított programot ki tudtuk csúsztatni zárórán kívülre. Lili csicseregve biztosított róla, hogy ne aggodalmaskodjak emiatt, ha csak így tudjuk összehozni, velem nagyon szívesen marad tovább is.

Már az új helyen, a XIII. kerületben találkoztunk. Ennek megközelítése sem különösebben bonyolult. Az M3 vonalon talán a Dózsa György út megálló a legközelebbi, de jár az utcában busz és a Duna sincs messze - ha valaki a tenger felől érkezik. A parkolási helyzet egy kicsit jobb, de inkább nem. :) Hely elméletileg van, de gyakorlatban nem nagyon láttam szabadot, bár lehet, hogy ebben közrejátszott az is, hogy amikor voltam, akkorra már a környékbeliek is hazatérnek és befoglalják az (este nem fizetős) placcokat. Nincs ezzel probléma, csak számoljatok vele, hogy 1-2 lépést kell majd tenni.

Az új építésű tömb közelébe érve rutinosan megvártam, amíg csendesedik kicsit a gyalogos forgalom a kaputelefonos bejárat körül, aztán a megkapott iránypontok ismeretében fellifteztem az egyik magasabb emeletre. Pofonegyszerű.
Fenn nyílt az ajtó és egy csinos kis lakásba léptem be. A cipő levétele után (van diszkrét cipős szekrény!) követtem a Csodát, s egy süppedős szőnyegen lépdelve haladtam a feneke után a szobába. Ott modern és hangulatos környezet tárult elém. Van szobainas a ruháknak, de akár a fotelre is le lehet dobálni a cuccot. A sarokban egy körbetükrözött tatamin történik a varázslat, de előtte a kapott puha törölközővel átszökkentem a szemben lévő fürdőbe tusolni. Hát, nem számoltam meg mennyi, de sokféle tusfürdő volt elérhető távolságban a kád körül, előtte pedig egy száraz kilépő. A tükörnél Listerin és egyéb kenceficék. Igyekeztem nem összezavarni magam, hogy melyik mire való, aztán röpültem is Lilikéhez vissza.

Pont az ajtóban kaptam el a neglizsés álomjelenséget. Szokás a szubjektum mögé bújva kijelenteni a lányról, hogy szép. Nos, Lilinél nem ez a helyzet: ő akár tárgyilagosan szemlélve is gyönyörű. Olyan a szemnek, mint a fülnek egy tökéletes zenei harmónia. Mint a tengeren csillogó naplementés vízfodor (Nesztek, nyálas képzavar! :D), úgy képes elvarázsolni, ha egy méteren belülre kerülsz. Mert igen, tényleg egyre jobb, természetesebb képeket tölt fel magáról, de kézzelfogható közelségben megtapasztalni őt, az szinte egy valóságon túli élmény. El lehet (kell is!) ájulni a nyakláncos selfie-től, amin olyan bűbájosan mosolyog rád, ahogy éppen csak, halványan láttatja a csodálatos, telt kebleinek a formáját, a csókolni vágyott finom nyakát... de amikor megérint, beleborulsz az illatába, pipiskedve szökdécsel előtted, vagy végigvezeted a kezed a csípőjén, amikor átölel, amikor nevet veled, vagy csak szótlanul szemeztek, akkor rájössz: örökre maradni akarnál, véged!

Fürdés után - amíg Lili elrendezte a terepet, bekészítette a krémet - cseverésztünk egy kicsit, aztán kortyoltam párat a frissítő vizemből és félredobtam a törölközőmet. Halványan átfutott egy pici félmosoly Lili arcán, mert nem voltam teljesen... khm... közömbös már, s mintha csak húzni akarna, azonnal (?) - de nem kapkodva - leomlott róla a fekete, egyrészes kis csipkés semmiség. A programsorrend megtartására figyelve hasra helyezkedtem a tatamin. Persze, nem lehetett teljes a koncentrációm, mert a már amúgy is meglévő izgalmam tovább fokozódott, ahogy a körülöttünk lévő tükörben kergettük egymás tekintetét, s megtalálva szemeztünk masszázs közben. Szakavatott mozdulatokkal sodorta ki belőlem a csomókat, lentről a lábaimtól indulva. Néha elengedett, amikor belefeledkezett egy hevesebb gesztikulációba, de csak annál inkább elöntött a forróság, amikor újra hozzám értek az ujjai. A hátmasszázst már úgy kaptam, hogy a combomon, majd a fenekemen ült, igyekeztem kitalálni, hogy melyik pillanatban éppen hogyan és mivel érünk össze. Próbáltam értelmesen reagálni rá beszélgetés közben, de időnként bennakadt a szó, amikor a hátam felett ringó keblek a józanság szélére sodortak. Miután a nyakamnál és vállamnál végzett a görcseimmel, egyre lágyabbá váltak a simítások, én már teljesen ellazulva, lehunyt szemmel "figyeltem" a záró mozdulatokat.
Szuszogtam egy kicsit, s miután visszatértem alfából, "spontán" úgy helyezkedtünk (á, nem direkt tettem így...), hogy Lili került alulra - hasra fekve, a kezeim közé! Annyira gyönyörű a háta, olyan finoman kerek a feneke és mennyire formásak a lábai! Ölembe is vettem az egyiket és masszírozni kezdtem a talpát. Lilim csak hümmögött elégedetten. Aztán elindultam feljebb, jól összekrémeztem a vádliját, a combját, ahogy végtelenül amatőr mozdulatokkal igyekeztem nem rátörni azonnal a popsijára. Pár pillanatig bírtam is. Lili már dorombolt. Beszélgettünk közben filmekről, pasikról, csajokról, munkáról. Nem indiszkréten, de mégis mélyebben, talán barátibban, mint amit ez a helyzet feltételezne. Szeretek vele dumálni, mert nem rest visszarángatni a butaságaimból. Egyes helyzeteket más, nekem ismeretlen oldalról is meg tud közelíteni és tényleg briliáns hasonlatai vannak (a fahéjról most már mindig ő fog eszembe jutni :D)! Kicsit csendesedtünk, amikor a hátához értem, mert az erőfeszítéstől - hogy ne nehezedjek rá a teljes súlyommal és tartsam magam felette - kezdett elfogyni a levegőm, ő pedig úgy tűnt, hogy élvezi, amit teszek vele. Aztán amikor a válla után a kezeihez értem és a tenyerét masszíroztam, akkor már néha felnyitotta rám a szemét egy-egy sóhaj közben és hülyéskedésre is futotta. Ekkor vettük észre, hogy már legalább két órája szeretgetjük itt egymást...

Mindig van egy kis "párbaj" közöttünk, amikor ide kerülünk, hogy most akkor ki is következzen. Nem komoly az ellenállása és távolról sem reménytelen, ráadásul én kifejezettem imádom, hogy Lilit őszintén meg kell hódítani. Kell a hangulat, az egymásra nyílás, a lágy közelítés. Gépiességtől, programozottságtól, vagy bármilyen kötöttségtől mentesen keveredtünk olyan helyzetbe most is, hogy a számé legyen az öle - érzem, hogy bízik bennem. Node, előtte azért még forgolódtunk, ölelkeztünk rendesen. Elcsattantak a puszik. Megcsókoltam a nyakát, simogattam és puszilgattam a csodálnivaló kebleit, kényeztettem a bimbókat, belefúrtam a tekintetem a szemébe, ahogy levittem a kezem a csípője felé. Ő pedig ártatlanul rebegtette rám a pilláit, rámkulcsolta a kezét, hozzám bújt. Közel hajoltam hozzá, lenéztem az ajkaira. Kicsit eltávolodtak egymástól, ahogy lehunyta a szemét. Megcsókoltam. Lili pedig visszacsókolt. Lágyan, finoman, aztán megéreztem a játékos nyelvét is. Arcát a két kezem közé vettem és smároltunk. Hát, szia, Lilim! Megjöttünk! :) Ölelkezve játszadoztunk még egymás szájával, aztán elindultam lefelé, hogy a tökéletes testének minden négyzetcentiméterét birtokba vegyem. Amikor leértem átnyúltak a lábai a vállam felett és megcsókoltam a vénuszdombját. Lassan vittem le körkörösen a nyelvem, de még nem érintettem meg a rámkészült punciját. Gyönyörködtem a vágyakozó csillogásban és a belső combjait csókolgattam - hol itt, hol ott. Aztán adtam egy leheletfinom puszit a rejtőzködő csiklóra. A csípője mellett felnyúltam a cicikhez és finoman rájuk markoltam, amikor belenyalintottam a kisajkak közé. Felsóhajtott, félrefordította a fejét, felvitte az arcához az egyik kezét, a másikkal a melleit simogatta. Aztán ritmusra emelkedni kezdett a csípője, ütemesebbek lettek a sóhajok... végül pár pillanatra befogta a fülem combjaival. Teljesen lelazult, hagytam pihenni, csak néha - színtiszta gonoszságból - rá-rápusziltam a tündércseppes puncira... :)
Amikor "visszatért", megpróbált felülve fölém kerekedni, de ebből egy újabb csókolózás kerekedett. Óriási izgalomban simogattam és amikor megfogott, akkor olyan tekintetet villantott rám, hogy azonnal megadtam magam és hanyatt dőltem. Még mindig a kezében voltam, amikor megpuszilta a mellkasom, majd egyre lejjebb haladt, míg végül bekapott. Forró volt a szája, puha és lágy a nyelve. Rámomlott a haja, ahogy hol mélyebbre vett, hol éppen csak a makkom tüntette el. Minden tiszta nyál és olaj volt rajtam és körülöttem. Lili kicsit vadult, de most pont erre az izgalmas vehemenciára volt szükségem. Egyre csak rohantam vele, ahogy cuppogott rajtam, ahogy a golyókkal játszott a szabad kezével. Felülve csókidőt kértem, erre Lili eszeveszetten lesmárlot. Ó, megeszlek te lány! De inkább visszaborultam, és ő újra varázsolni kezdett. Szóltam, de érezte, hogy jövök. A kezének erős szorításában lőttem tele a hasam. Jézusom!
Tisztogatás közben megjegyezte, hogy megint hogy megfeszültem, legközelebb engedjem el magam nyugodtan. Amikor ki mertem nyitni a szemem és morgáson kívül egyéb kommunikációra is képes voltam, akkor kimentünk együtt a fürdőszobába. Teleengedte a kádat és beleült velem együtt, úgy fürdettük meg egymást. Hihetetlen csaj!

Csak mellékesen esett róla szó. Nem volt meglepetés. A hosszú időtartam miatt kerekítettem és diszkréten elhelyeztem a polcon valami dísztárgy alá. Tökéletes élmény, megfizethetetlen extra kedvességgel és hozzáállással.

Kevés olyan nő van, aki a bájait (ó, de még milyen bájait!) ilyen természetességgel tudja "viselni". Nem tolja magát az arcodba, de hagyja és igenis várja, hogy felfedezd, s megpróbáld épp ésszel befogadni. Nem biztos, hogy mindig mindent lehet, de én szerencsésnek érezem magam, hogy velem ő az első pillanattól olyan, amilyen. Megfogja a kezem és visz magával ezekre az utazásokra, vagy éppen hagyja, hogy én mutassak meg neki új tájakat. Nyitott rám, barátnős, olyan igazán csajos! Kivételes, hogy mennyire tud adni magából, ha a partnert érdemesnek találja rá. Minden egyes találkozó alkalmával újabb csodamorzsát fedezek fel benne és vele. Izgalmasan bájos, megunhatatlanul tündöklő, felfoghatatlanul csodálatos lány. Ő Lili. :)