Vivien álomszép formáit nem lehetett nem észrevenni - amióta csak felbukkant köztünk, azóta szerepel a kisasszony a kívánságlistám elején, most végre eljött az idő, hogy meglátogassam. Egyszer már beszéltünk telefonon, most azonban konkrét időpont egyeztetés céljából hívtam. Előtte VTR-en is bejelentkeztem, de aztán megláttam, hogy "most elérhető", gondoltam, telefonon is egyeztetek vele. Egy nagyon kedves és meglepően értelmesen és összeszedetten kommunikáló tüneménnyel beszéltem, így végül duplán egyeztettünk: telefonon és VTR-en is (utóbbit is szépen visszaigazolta). Két nappal későbbi időpontot kértem, aznap már nem kellett megerősíteni, de miért is kellett volna, erről szól a VTR, a bizalomról. (A látogatásom előtt egy fél órával csak azzal kapcsolatban küldtem egy sms-t, hogy a légkondit el ne felejtse bekapcsolni, a hőségre való tekintettel. Természetesen, ezt is teljesítette Vivi.)

A Kondorosi lakópark nem ismeretlen terep azok számára, akik az oldalon vadásznak, megközelíteni sem bonyolult, de arra készülni kell, hogy a környék villamossín-felújítás és útburkolat-felbontás miatt augusztus végéig "háború sújtotta terület", így a tömegközlekedés és az autós haladás sem zökkenőmentes, pár perccel többet kell kalkulálni, mint rendesen. Én tömegközlekedtem a belvárosból és majdnem megtréfáltak a körülmények, végül villamos helyett metróval és villamospótlóval megoldottam a feladatot.

Kb. tíz éves lakópark egyik emeleti, lifthez közeli lakását kellett megcéloznom, miután megkaptam a bejutáshoz szükséges információkat. Tündérkém az ajtó mögött várt, a tűző Nap alól betoppanva alig láttam valamit a hirtelen jött félhomályban, persze, szeretem a hangulatfényt, csak erős és gyors volt a kontraszt. A lakás nagyon tip-top, látszik, hogy finom lányok komoly műgonddal alakítottak ki minden kis részletet, hogy minél hangulatosabb legyen. A nagyobbik szobában volt dolgunk, ami azért nem bálterem méretű, de a közepén terpeszkedő franciaágy, körben tükrökkel, tökéletesen megfelel a célnak. Az ágy fölötti polcon kis dísztárgyak, mécsesek - hangulatos, barátságos minden, a zenedobozból Barry White hangja búg. A fürdőszobába lépve mosolyognom kellett: szerintem, egy képzeletbeli "kéjlak"-DM mérkőzést az előbbi nyerne, ennyiféle (férfi és női) tusfürdő az utóbbiban sincs, ráadásul, márkánkénti, illatonkénti katonás sorrendben, ahogy kiemeltem egyet a halmazból, hármat-négyet véletlenül le is vertem (ilyen az elefánt a porcelánboltban, ugye), de gyorsan korrigáltam, nehogy "kikapjak". :-) Az elején és a végén is friss fürdőlepedőt kaptam. Röviden: tökéletes, makulátlan minden, hatalmas dicséret az édes kis házigazdáknak!

Nehéz lesz visszafogni magam. Vivi borzasztóan a zsánerem. Ezt a fotók alapján is tudtam, élőben pedig mellbe vágott a tény. Ilyen formás lánynak már a közelében lenni is gyönyörűség, hát, még megérinteni! Kérésemre fekete alsóneműszettben várt tűsarkúval, észbontóan csinos volt, a popsija az egyik legszebb, amit valaha láttam, érintettem. Nehéz lenne tökéletesebbet alkotni. És hozzá formás lábak, darázsderék, pici, de nagyon formás (és meglepően kemény) cicik, baba arc, állandó mosoly. Aki ehhez a tünemény alakhoz egy Natalie Portman-szerű végzet asszonya arcot képzel el, az téved, Vivi inkább egy természetes, helyes, kedves arcú "szomszéd lány", de úgy szép, ahogy van, nekem a pici kéz- és lábfeje is nagyon tetszett (az előbbire sok puszit adtam, az utóbbit kifelejtettem a "szórásból", legközelebb pótoljuk!). :-)

A szobába való belépésemet követően átadtam Vivinek a kis ajándék édességet, aminek nagyon örült, így a bemutatkozás után legalább volt alkalmam másodszorra is megpuszilni... Ekkor már nagyon vártam, hogy túl legyek a tusoláson...
A szobában a fekete tangában és melltartóban várt a kis Szépség, felajánlva a kicsomagolás lehetőségét, hirtelen azt se tudtam, mit kezdjek ezzel az álomszerű szituációval, de aztán rutinból megoldottam: az ágyra ültem, őt magam elé állítottam, forgattam, simogattam, puszilgattam, ahol értem, majd az ölembe ültettem. Megszabadultunk mindkét kis textiltől - ez csak olaj volt a tűzre. Ilyen finom, hetyke kis cicikkel, rózsaszín, gyönyörű puncival élmény találkozni.
Az ágyra dőlve simogattuk, csókolgattuk egymást (csók vagy szájra puszi nincs). Eleinte a szinte bátortalannak mondható simogatásom hatására mintha nedvesedni kezdett volna a kis kehely, ezt muszáj volt megnéznem közelebbről is: és bizony, így volt. Hanyatt fektettem Vivit és előbb nagyon lágyan, majd érezve, hogy jó úton járok, egyre hevesebben kényeztetni kezdtem. Ahogy egyre görcsösebben vette a levegőt és zihált, remegett mindene, úgy lettem egyre bátrabb és szép lassan egy ujjamat is bevetettem. Nem maradt el a siker, hatalmas élmény volt nekem is, gyönyörű volt és finom minden pillanat. Aranyosan megköszönte, amit érte tettem, és egyértelműen tudtomra adta, hogy itt most én következek...
Bíztam benne, de azért kellemes meglepetés volt, hogy ennyire jól csinálja majd, amit. Előbb kérésére beolajoztam a ciciket és azokkal csúszkált-izgatta az ágaskodó férfiasságomat, ezután babaolajos kézzel masszírozta, majd az ajkait is bevetette és a legjobb az volt, amikor egyszerre tette ezt kézzel és szájjal. Frenetikus érzés volt: egyszerre szűk, nedves, forró és ritmikus, a szemem behunyva az volt az illúzióm, hogy a szűk, nedves puncijában vagyok. (Sajnos, nem, de így is csodás volt az élmény.) Legnagyobb meglepetésemre volt pár mélytorkos próbálkozás is! A varázst azzal fokoztuk, hogy kértem, helyezkedjünk 69-be. Így teljesedett be az élmény. Egyébként tökéletesen érezte, követte, milyen állapotban vagyok, szólnom sem kellett, hogy "most", mert tudta, hogy mikor jövök (lövök), (testre élvezés van csak).
Hasra fordulva masszírozni kezdett, kiderült, hogy ő is úgy értelmezi a feladatot, mint, ahogy én szeretem: talptól nyakig. Az erőssége azonban döbbenetes volt. Ritka az ilyen, bírom a gyűrődést, de többször kellett szólnom, hogy vegyen vissza, mert kifejezetten fáj. :-) A fene se gondolta volna, hogy ilyen ereje van egy ilyen 158 cm-es kiscsajnak! Kicsi a bors, de erős! :-) Azt nem lehet elmondani, hogy szakszerű lenne a masszázsa, de türelem, Vivi nagyon ambiciózus és hamarosan szaktanfolyamokon fogja fejleszteni ebbéli tudását - az alázat és a tehetség megvan benne hozzá. Közben beszélgettünk is, sportról, foci EB-ről, meg még ami eszünkbe jutott, lehet Vivivel beszélgetni is, kellemes társaság.

Miután eljutott a vállamig és karjaimig, már nem bírtam tovább, hogy ne érintsem, simogassam, ezért megfordultam, és azt javasoltam, hogy most a popsijával is csúszkáljon rajtam, ennek semmi akadálya nem volt, az ágy szélére ülve, az ölembe helyezkedve csúszkált az éledező szerszámon. Hanyatt feküdtem, ő meg újra belekezdett a varázslatos kézi és ajkakkal való örömszerzésbe. Ezúttal is hasonlóan nagyon élveztem, mint elsőre, de újra kértem a marcipánt a torta tetejére: azaz azt a világbajnok popsit a szám fölé. Így ért el újra a vég. A második levezetés előtt és után is egyszer rápillantottunk az órára, tartalmasan kitöltöttük a másfél órát, nem maradt más hátra, mint a magától értetődő közös fürdés, az sem volt kellemetlen, hogy ezt kedves kis hölgyet megfürdetni egy zuhanykabinba préselődve...

Miután törölközőben kijöttünk, én már öltözködtem, ő meg kiszaladt valamiért (nekem vízért), addig az ágyra tettem a két büntetőrúgásnak megfelelő, másfél órás együttlétért járó illetéket. :-) Nem beszéltünk róla, telefonon elég volt szóba hozni. A kapott élmény felejthetetlen volt, így nem csoda, hogy elégedetten távoztam.

Vivi egy zavarba ejtően szexi kiscsaj, ráadásul igyekszik a férfi társasága kedvében járni, nem kacérkodik meg incselkedik, nincs színház, egyszerűen egy természetesen viselkedő, mosolygós, szexi lány, aki a kedvedben akar járni. Remélem, az enyémben még sokszor fog járni. Legszívesebben hazavinném... :-)