Előre tervezett, az előző randin megbeszélt találkozó volt. Hosszú évek óta ismerjük egymást, a bizalom kölcsönös, így további pontosításra, egyeztetésre nem volt szükség. ( Illetve volt, de erről majd később.)

Általában autóval közlekedem. Most is így történt. Debreceni lévén, nem okoz gondot az adott cím megtalálása; a parkolás ingyenes, könnyű. Tömegközlekedéssel is egyszerű a megközelítés, busz, villamos 2 perc séta. A ház számkódos kapuzárral védett, de Niki megadja a szükséges tudnivalókat.

A lakást, amely egy tízemeletes panelház valamelyik emeletén található, Niki egyedül használja. Saját elképzelése szerint felújítva és berendezve. Fürdőszoba: praktikusan kétszemélyes zuhanyzó, tusfürdő hegyek, szájvíz, kézbe adott puha, nagyméretű törölköző. A játszószoba: minimál berendezés, kényelmes, nagyon nagy franciaágy, párnák, halk zene (Niki kedvencei), hangulatvilágítás (és) vagy mécsesek, az ágy melletti falon gigantikus méretű tükör.

Nikivel immár négy éve a szerencsés véletlen (bár szerinte nincsenek véletlenek) hozott össze. Még ma is előttem van, amikor az első alkalommal ajtót nyitott. Bájos mosoly, elbűvölő, ragyogó kék szem, akkor még hosszabb szőke haj, feszes, ujjatlan top, mely sejtelmesen kirajzolja hetyke kis cickóit, karcsú, nyúlánk alakján rövidke szoknya, ami alig takarja hosszú combjait. Az évek során nem változott semmit, csak a haja lett egészen rövid. Közvetlen, kedves, őszinte, odaadó. Egész lényéből sugárzik az erotika! A róla készült képek hűen tükrözik a valóságot!

Már régen szerettem volna látni Nikit tánc közben vetkőzni! Korábban már kértem tőle ezt, de fáradtságra hivatkozva elnapoltuk. Most újra napirendre tűztem, de előre nem beszéltük meg. Így a randi délelőttjén sms-ben kértem, ha nem lesz fáradt, indítsunk táncos sztriptizzel! Választ ugyan nem kaptam, de tudtam, kívánságom teljesítve lesz.
Türelmetlenül vártam az esti, megbeszélt időpontot. Az órák vánszorogtak, mígnem az idő közeledtével megérkeztem. Sikeres, gyors, ingyenes parkolás; a kapukód ismert, gyalog fel az emeletre, közben Nikit tárcsázom. Kinyom, de mire felérek már nyitja is az ajtót. Betessékel, üdvözlő, futó csókocska, átadom az elmaradhatatlan vörös rózsát, mert „Egy rózsaszál szebben beszél…”. Cipő le, kabát fogasra, táska a táska mellé. Megyek Niki után, éppen vázába rakja a virágot. Elmondja, hogy felkészült, így egyedül kell zuhanyoznom, ő már megtette, addig átöltözik. Gyors, de alapos önmosdatás, (ilyen is ritkán volt még Nikinél) szájápolás és be a szobába.
Szívem a torkomban dobog! Niki az ajtó mögül les áldozatára! Rám! A lélegzetem is eláll, mikor meglátom! Piros melltartó, piros bugyi, piros kendő a derekára csavarva, fekete harisnya, magas sarkú cipő.
Érzékeim kéjesen megborzongnak! Szemem vágyakozva legeltetem csodás alakján!
De Niki nem sokáig hagyja, hogy bámészkodjak, kiadja a vezényszót: leülni! Persze, hogy beülök az ágy közepére, mire Ő kiparancsol a szélére. És akkor elkezdődik a „kínzás”… Nem mesélem el! Tapasztald meg, ha megérdemled!
Észtveszejtő élményben van részem! A Kiscserkész nem sokáig bírja a kiképzés ráeső részét; tisztelegve a táncművésznek, vigyázban élvezi végig, míg Niki , közreműködésemmel, a zeneszám végére megszabadul a testét fedő textiltől.
Szomjas, kiszalad inni. Visszatérve átkarolom, felemelem, gyengéden az ágyra fektetem. Kezem kutatva indul felfedezni a már jól ismert, de annál kívánatosabb testét. Finoman belélegzem édes, részegítő Niki illatát. Érzékeim a csúcson vannak, ágyékom jól esően bizsereg, lüktet. Aprócska mellei, mint két hamvas őszibarack, farkasszemet néznek velem. Csókolom őket, a bimbókat szopogatom, nyaldosom felváltva. Cirógatva, puszilgatva haladok lefelé, közben átfordulva fej a lábhoz poziturába kerülök. Kihasználva a pillanatot, kérem, forduljon hasra. Csókolom, gyengéden harapdálom a hátsóját. Nem emlékszem hogyan, de egyszer csak a 69-ben vagyunk.
Hátrahúzódom, előrehaladok, hosszú, érzéki tempóban ízlelem, élvezem punciját, csiklóját. Enyhe remegések jelzik, hogy itt az ideje a komolyabb „munkának”. Nyelvem, ajkam kitartóan, fáradhatatlanul dolgozik. Rövidesen meg is van az eredménye!
Niki eközben a Kiscserkészt kényezteti, de nem tudok magamra figyelni. Inkább őrá koncentrálok! Fejét a combomra hajtja, befelé figyel. És robban… a fejemet a combjai présébe fogva hangosan élvez! Mielőtt megfulladnék, enged a szorításon. –Adok egy kis levegőt! –mondja zihálva, lágy, érzéki a hangja. Egy köszönömöt próbálok kinyögni puncijával a számban. Nem engedem sokat pihenni, újra kezdem a nyalakodást, Ö pedig újra meghálálja, és újra elélvez!
Pihenünk egy kicsit. Később felállva rendezkedik az ágy melletti szekrénykén. Helyet csinál.
-Most valami újat próbálunk! Gyere mögém! – azzal kissé előrehajolva kezével megtámaszkodik a komódon, jobb lábát az éjjeli szekrényre helyezve kitárulkozik; mint a virág mely kitárja szirmát a napnak. És már benne is vagyok. Előbb lassan mozgok, könnyedén kóstolgatom. Felvesszük egymás ritmusát, majd begyorsítok, kegyetlen tempót diktálva; ki, be; érzem, mint pörgök be egyre jobban… Niki zihál, nyögdécsel… hirtelen hátrahúzódom, kérem, feküdjön le! Az ágyon folytatjuk… Niki lábai a derekam körül… előbb megint lassan, egyenletesen, nyugodt tempóban, de végül enged az önuralmam és gyorsítok, gyorsabban, gyorsabban! Enyhe remegés és kínzó életöröm söpör végig a testemen, és elmegyek… elélvezek… orgazmusom robban… viharos, szenvedélyes csúcspontot érek el… halk nyögések, hörgések és apró sikoly szakad fel a torkából… nevét suttogom, mint litániát, imádságot…
Megérintem a napot, megégek és visszahullok. Vissza a fényes, kifulladt csúcsra itt a földön. A szeretkezés utáni ragyogás lassan elpárolog…
Még mindig ugyanabban a testhelyzetben pihenünk, pihegünk. –Álmos vagyok. –jegyzi meg halkan. ( Mit nem adnék, ha álmát figyelve a karjaimban tarthatnám, miközben Ő alszik!) De Niki nem ad időt az álmodozásra. Az óvszert levéve óvatosan megtörölgeti a Kiscserkészt.
Gyors, közös zuhany, öltözködés; tisztázzuk a következő látogatásom időpontját.
Együtt liftezünk le a földszintig, búcsúcsók, csendesen szétválnak útjaink. „Más úton járok én, s a Tied egészen máshová vezet…”

Az „ajándék” mértéke a debreceni átlag. Szó sem esik róla. Valamikor borítékban a táskájába ejtettem. Távozáskor vette észre, megköszönte!

Mindig izgalommal, várakozással és vágyakozással készülök és megyek Nikihez. Vajon mivel tud még meglepni? És igen! Most is kaptam valami újat! Felejthetetlen volt az élmény! Ez Niki! Szereti és élvezi a szexet! Ha valaha tanítanák, neki egyetemi katedra járna! ISTENNŐ VAGY NIKI!
A napsugár fénye beragyog az ablakon s én rád gondolok; fénylő kék szemed és bájos arcod felsejlik előttem. Újra hozzád vágyom!