Mint törzsvendége (talán kedvelt is? :) ) nem telefonon, hanem neten keresztül szoktunk egyeztetni. Most sem volt ez másképp. Így már reggeltől örülhetek hogy délután kivel is leszek majd.

Nincs ez másképp mint legutóbb, zuglói csendes utcácska, navi odavisz. Parkoló mindig van az utcában, számomra ideális.

Helyszín továbbra is Zuglói négyemeletes panelban, ugyanabban a kecóban, ami ugyanolyan jó mint múltkor. Van egy szép szobája, benne egy masszív ágy :) Van sarokkád is, már akit ez érdekel, meg tusfürdők meg szájvíz meg tiszta törülköző.

Mindig ugyanaz és mégis más. Most felöltözött titkárnős szerelésbe aminek a felső részéből kis híján kibuggyantak hatalmas gyönyörű mellei. Ismét felszedett 10 dekát, nagyon szeretem! :) Szemei továbbra is ragyogóak, szája továbbra is szépséges.

Bejutás sima ügy, az ajtó mögött várt az előbb leírt szerkóban, csókkal fogadott - igazi finom csókkal.
Ledobáltam magamról amit feltétlenül muszáj volt, majd megszabadítottam a felsőjétől, kiszabadítván csodás melleit. Ezek a mellek, a bimbók külön megérnek egy történetet, gyönyörűek, ahogy reagálnak az meg a csoda.
Felfedeztem aztán punciját is, ami úgy tűnt hogy egy alaposabb nyalást igényel. Aztán ez annyira jól sikerül, hogy kb. kettő perc alatt el is élvezett a leányzó. Kérdeztem, hogy az előző koma nem végzett rendes munkát vagy mivan? Ja, azt mondja "félbehagyott". Hát de kérem, hogy lehet ilyet csinálni...
Na én nem hagytam félbe hanem tovább folytattuk mindenféle pózban. Franciázott is nekem valamikor közben, de inkább az maradt meg, hogy vagy a kezem vagy a szám vagy a farkam folyton a puncijában volt. Volt hogy a farkam is meg az ujjam is. Be voltunk indulva mindketten piszkosul, ha jól emlékszem ötször élvezett el. Én egyszer, de nekem ez pont elég is.
Az orgazmus úgy ért, hogy ő feküdt, én a lába között térdelve vertem a farkam miközben másik kezemmel vadul ujjaztam. Egyszerre élveztünk el, elég hangosan és eléggé rángatózva. Majd szépen megtisztogattuk magunkat és összebújva dumáltunk még kb. tíz percet.

Asszem a végén helyeztem az asztalkára az egységnyi ***, amire most sem egységnyi élvezet jutott, hanem annál sokkal több. Az idő is megszaladt, szerintem 80-90 percet is eltöltöttünk együtt, ami talán a múlt hét legszebb 90 perce volt nekem.

Mindig meglep - én pedig mindig meglepődök, hogy még meg tud lepni :) Egy csoda, akivel még szeretnék sok-sok percet, órát eltölteni. Kettesben. Vagy hármasban is talán egyszer...
Mindenesetre ezt a beszámolót úgy írom, hogy csak pár óra van hátra a következő találkozásig, úgyhogy irigykedjetek csak :)
Ja és mekkora jóság hogy pont én írhatom a 100. beszámolóját!!! :)