Hurrá! Végre 10 pontot adhatok! Már régen kinéztem Őt erről az oldalról. Múlt héten végre rászántam magam, és a neteten kértem Tőle jó előre időpontot….. Tök jó! Visszaigazolta, és onnantól izgatottan vártam az időm eljövetelét. Aznap délelőtt még felhívtam, és akkor elmondta a pontos címet is. Egyszerű, és nagyszerű!

A címet pontosan adta meg, egyébként a térkép is elég jól mutatja. A környék elég zsúfolt, én a kocsival az alsó rakparton álltam meg, innen rövid séta, és már ott is voltam. BKV is minden mennyiségben.

A lakás nagyon rendben van. Szépen, ízlésesen, otthonosan van berendezve, igényes tisztaság mindenütt , a fürdőszoba csacsog-ragyog / van egy kutyus, de egyáltalán nem zavaró/. A szoba és az ágy is jó nagy. Ja, és van egy  futógép, ami beindította a fantáziánkat, és mint a színpadi puska a falon, végül is szerephez jutott.

A fotókon természetesen Ő van. Tény, hogy a képeken Ő is egy picit vékonyabbnak tűnik. Ezzel együtt is nagyon jól néz ki; feszes, kemény mindene, amit csak megfogni érdemes. Az a típusú csaj, akit ha négyszemközt látok, rögtön AZ jut róla az eszembe. Az arca, mivel a képeken nem látszik teljesen, kicsit más mint képzeltem /vékonyabb/ , ám amikor mosolyog, az nekem nagyon bejön. És sokat mosolygott kacéran, kedvesen, kihívóan, szóval végtelen kedves, készséges volt. Persze én is igyekeztem a körülményekhez képest kedves lenni, így remélem, csak azt kaptam vissza, amit adtam. Az érkezésemkor, és az akció elején harisnya, harisnyakötő volt rajta, de ezektől hamar megszabadultunk.

Az az igazság, hogy minél jobban elmélyülök ezen az oldalon a témában / mármint a beszámolók írásában / egyre jobban szemérmesebb leszek, már nem kívánkozik annyira részletesen leírni azt, ami egyébként nagyon jó volt. Kicsit olyan, mintha a barátnőmmel /aki egyébként nincs/ töltött együttlétet kéne elmesélnem.
De hát, ha már belekezdtem, megpróbálom kielégíteni a kíváncsi olvasókat.
Kissé izgatott várakozással érkeztem a találkára, ám ahogy beléptem, és pár szót váltottunk, elmúlt minden zavarom. Még egyszer tisztáztuk a programot, keveset beszélgettünk még, és elmentem zuhanyozni. A fürdőszoba szép /engem ez mindig egy kicsit feldob, nem mintha fürdőszoba-mániás lennék/, és van függöny is. Ezután Ő is előkészült a popsis akcióra. Előtte, mintegy véletlenül megfogta a törölköző alatt már ágaskodó cerkámat, és csak ennyit mondott: jóó…, ez menni fog! Míg várakoztam ettem egy kis csokit, amivel persze már korábban megkínált. Majd bejött, friss lepedőt húzott, közben dumcsiztunk. Teljesen olyan hangulatom  lett, mintha egy régebbi, de már nem aktuális barátnőmnél lennék. Mondtam, hogy indulásként szeretném egy kicsit megkóstolni , aminek láthatóan örült. Annyira jól reagált, hogy szinte nem akartam abbahagyni. Végül már Ő jelezte, Ő is a szájába venne már. Így én alulról élvezkedtem tovább. Majd úgy fordultunk, hogy jól lássam az arcát is, és ujjal folytattam a kényeztetést. Semmi kényeskedés, hogy jaj, ne az ujjat nem lehet használni, de éreztem is, hogy kimondottan élvezte. Majd fölkerült a vv, és kértem, hogy rögtön kezdjünk a popsiban, mert éreztem, hogy itt most csak egy /de legalább óriási/ menetre leszek csak képes. Ezért aztán húztam a végem, ameddig csak tudtam, és végig barangoltuk a fél szobát ebben a pózban. Tán csak a csilláron nem voltunk.  Úgyhogy a vég az szinte katartikus volt. Zihálva feküdtünk percekig.
Gyakorlatilag úgy elrepült az egy óra, hogy éppen kifújtam magam, beszélgettünk közben keveset, de már zuhanyozni sem tudtam, mert kedvesen jelezte, készülnie kell, mert jön a következő vendége.
Fülig érő szájjal, és remegő lábakkal búcsúztam el Tőle, az ajándékot is majdnem elfelejtettem, annyira barátnős volt a hangulatom!

Már a netes bejelentkezésemkor jeleztem, hogy mit szeretnék / csók, popó, NF /, majd megkérdeztem Tőle, hogy ezek mennyiért vannak. Korrekten válaszolt / nem horror, de egyébként ha valami megéri az árát, akkor nem számolgatok, és ez az/, így személyesen már nem kellett ezzel a mindig egy kicsit kínos párbeszéddel kezdeni. Eljövetelemkor az előszoba tükrének a kis asztalkájára tettem az ajándékot. Rögtön jelezte, hogy ebből vissza kell még adnia, de mondtam, természetesen nem kell, azért tettem le ennyit, és még én köszöntem meg a nagyon jó hangulatot!

Az előzőekben leírtak után bennem nincs kétség, és csak annyit mondok, hogy biztosan vissza fogok Hozzá térni.