Ismeretségünk régre visszavezethető. Az oldalon üzenetben szoktam felkeresni, többnyire a találkozás előtti napon érdeklődöm, így szinte garantált, hogy másnap találkozunk.
Szeretem a VTR-t használni, mivel mindig tudom mennyi idő van a találkozóig és egy fajta garancia, hogy egyikünk se keverje össze az időpontokat.
Ezen a napon délután érdeklődtem és szerencsémre pont volt hely.

Már az összes megközelítési módot fejből tudom, csak azért kérem, hogy mondja a kapukódot, hogy ne rémítsem meg. A ház előtt hívom, gyors bejutás és közben is beszélgetünk.
A helyszín az Allee-tól pár percre található. Én mindig BKV-val közlekedek, de ahogy én láttam bőven akad mindig parkolóhely, igaz lehet, hogy fizetős.

A lakás szerintem újépítési, de biztos nem régi. Két ajtós beléptetés van. Ha valaki nem bírja a lépcsőzést annak van lift is.
Első néhány találkozónknál tűkön ülve vártam vajon milyen szettben vár. Mostanra rájöttem nem a ruha hozott lázba, hanem a mosoly amellyel ajtót nyit és beinvitál.
Be az előszobába, onnan a fürdőbe, ahol minden tisztálkodási eszköz megtalálható, majd onnan be tetthelyre, ahol egy minden szempontból hibátlan franciaágy és egy egy fotel vár a ruhák lehelyezésére.

Mint oly sokan előttem, úgy én is bajban vagyok, hisz olyas valamit kell leírnom hétköznapi szavakkal, ami nem evilági, de szerencsére szeretem a kihívásokat.
Nekem mindennél fontosabb az arc, ami szerencsére csodaszép. Derékig érő, fényes fekete hajzuhatag. Hibátlan vékony alkat, kis tinis cicik.
De engem leginkább a játékos személyisége fogott meg.

Már majdnem a helyszínen voltam, mikor is egy üzenetben kérte, hogy ha tudok csörögjek rá. A telefonban közölte, hogy apró csúszásban van és tudnék-e várni, természetes igen.
Bebattyogtam a közeli üzletbe és egy frissítő energiaitallal a kezembe vártam a hívást, hogy végzett.
10 perc után szólt és a rutinnak köszönhetően 1 perc alatt az ajtónál teremtem. Szokásos módján öleléssel, csókkal nyitott ajtót és a kezemet fogva húzott a szobába. Mondta, hogy a csúszás miatt, ettől a perctől számoljuk az érkezésem, amit egy csókkal pecsételtünk meg.
A ruházata csak, ekkor tűnt fel. Tudja, hogy nekem nem számít, minden lenyűgöz így egy egyszerű póló-nadrág kombóban várt. Leraktam a csokrot és elrohantam tusolni.

Visszatértemkor megemlítette, hogy nagyon hiányozhatott nekem. Hát igen a férfiasságom lebuktatott. Az ágyra invitált, egy kicsit beszélgettünk majd csókolózni kezdtünk, közben ott simogattuk és markoltuk egymást ahol tudtuk. A ráhangolódás után elkezdtem lehúzni róla falatnyi nadrágját, hogy hozzá lássak a jól megszokott nyalásnak. Mindig én kezdem a kényeztetést, ez talán már hagyomány, talán mert remekül csinálom. Már majdnem a lába között voltam mikor megemlítette, hogy aznap még nem ment el. Nem is kellett több vadul nyalni kezdtem. Szinte azonnal felgyorsult a lélegzetvétele, az elején még beletúrt a hajamba, de hamar a párnákba, a kezembe, a lepedőbe kapaszkodott, egyre inkább sóhajtozott és kéjes nyögések hagyták el ajkait, tolta is magát az arcomhoz, izgett-mozgott. Valamit mondani akart, de nem tudta kimondani, az érzések túl intenzívek voltak. Egyszer csak a sóhajok abba maradtak, a teste megfeszült, a combjaival a fejemet beszorította, és egy erőteljes reszketést követően a fejemet eltolta, lábait összezárta és egy kéjes sikoly hagyta el ajkait. Legalább 1 perc kellet, mire jött a kérdés "Jöhetek én?", természetesen.

Kétféle ember van az ágyban. Az adó és a kapó. Az az érdekes szituáció mikor az egyikből van kettő. A mi együttléteink ilyenek, két adó. "Mit szeretnél?" "Te mit szeretnél?" "Nem te mit szeretnél?". Szerencsére mindketten tudjuk a másik mit szeret. Így ha választunk valami azt a másik is szereti.

Mivel amúgyis harcra kész voltam és ez a nyalás is felizgatott, hamar gumit kértem. Fiatal is vagyok, így szeretem az intenzív együttléteket és nem éppen vagyok a megszokott paraméterekkel megáldva így szeretem, ha lovaglóval kezdünk, így nem nekem a bejáratással foglalkozni és biztos, hogy nem lesz gond. Félek, hogy kárt teszek egy ilyen gyönyörű és törékeny teremtésben. Lassan kezdtünk, nagyon szűk volt, mint egy szűz apáca. Szép lassan gyorsítottunk, közben hozzám simult, hogy csókolózhassunk. Még a fülemet is kinyalta, nagyon beindított. Egyből adtam alá a lovat, tetszett neki a tempó. Hamar meguntuk így ezt követően átváltottunk misszibe, hogy mélyen a szemeibe nézhessek. Sokszor elhatározom, hogy a mostani együttlét lassú, érzéki, romantikus lesz, de mindig átvált egy kemény vad együttlétbe. Ez sem volt más mint a többi, sőt talán vadabb. Az elején óvatos voltam, de a nedves puncijának köszönhetően nagyon hamar abba maradt a finomkodás. Zoé végig simogatott, karmolt, húzott magához, kapaszkodott mindenbe amibe csak tudott és folyamatosan nyögött a gyönyörtől. Még szerencse, hogy hangos volt a zene és remek a ritmusa. Zoé megint elkezdett elcsendesedni, tudtam, hogy már a célegyenseben van. Erőteljesen belém markolt, a teste ismét megfeszült és elélvezett. Sajnos én még nem így egy gyors csókváltást követően megkértem, feküdjön hasra és folytassuk így. Egy kis síkosító már kellett. A tempó itt se változott, pont a megfelelő szögbe voltam, hogy a lehető legtöbb örömet nyújtsam. Kapaszkodott rendesen az ágy szélébe, hirtelen azt veszem észre, hogy már az ágy másik oldalán vagyunk. Végig sóhajtozott, lihegett, nyögött a kéjtől, mintha más világban lett volna, mintha egyik orgazmusból menne a másikba. Ezt ment még egy darabig.

Az időérzékem sosem csal tudtam nincs sok idő és nem érzem, hogy eltudnék menni. Nem élek vissza a Zoé kedvességével, abba hagytuk és elmentem tusolni. Nem az ő hibája, aznap már megcsináltam magamnak, nem sejtettem, hogy tudunk találkozni, csak hirtelen jött ötlet volt, hogy meglátogassam. Tusolás után még egy kicsit beszélgettünk, majd egy hosszú búcsúcsók után távoztam.

A találkozónk elején a polcra helyeztem a rózsacsokrot. A VTR-nek köszönhetően az extra a csók volt. Nem is tudnám csók nélkül elképzelni a találkozót.

Bármilyen is a hangulatom, a távozást követően mindig öröm és boldogság tölt el, amit rám ragaszt. Egyszerűen leírhatatlan.
Ha véletlenül nem istennő besorolásba kerülne, képzeljétek, hogy abba van.