Zoéval tavaly februárban még a pesti oldalon találkoztunk először, és a remekül sikerült első randi után még búcsúzás közben megígértem neki (és főleg magamnak), hogy ha úgy állnak a csillagok, mindenképp visszatérek hozzá egy hosszabb, kiadósabb szexcsatára.
Ígéretem beváltásának napja aztán egy ideig váratott magára, de mikor végre ismét elértem telefonon, némi újra-ismerkedő csevegés nyomán hamar meg is dumáltunk egy délutáni találkát. Megnyerően laza, bájosan rámenős, csevegősen kacér stílusával már első alkalommal is pikk-pakk levett a lábamról, és ahogy a választott időpont mellett a potenciális extrákat is szépen átbeszéltük, a telefont végül most is komplett erekcióval nyomtam ki - pedig végül csak akkor ismert rám, mikor pár perccel később a vtr-t is elküldtem.

Egy kezemen meg tudnám számolni a lányokat, akik az elmúlt húsz évben telefonon keresztül így be tudtak indítani - és rám gyakorolt hatása szerencsére az azóta átélt közös randik fényében sem kopott.

A telefonon kapott cím szerencsére ismerős volt, *úgyhogy mivel yachtom épp Bali déli partjainál, Pantai Sanurtól nem messze horgonyzott, a Bandar Udaráról magángéppel indultam az Emirátusok felé - persze csak miután a Hyatt Regency biztosított, hogy lakosztályomat a kövi két hétben még fenntartják nekem. Abu Dhabiban szálltam át a menetrend szerinti járatra (nem tudom, ti hogy vagytok vele, Dubaj az utóbbi időben nekem kicsit már túl kommersz lett), mert ez volt a leggyorsabb lehetőség, még ha filléres Wizz járat szűkös lábtere miatt három ülőhelyet is le kellett foglalnom, hogy Ferihegyig normálisan kinyújtózhassam. A 2-es terminálnál persze már várt a sofőr, de mivel szeretem megőrizni inkognitóm, és elvegyülni a tömegközlekedő, egyszerű népek közt, inkább a Móricz egyik diszkrét mellékutcájában kirakattam magam a Bentley-ből, és a villamossal innen kb. 5 perc alatt meg is érkeztem.*

A BKV-s megközelítés, tekintve, hogy az összes lehetőség szinte az ajtóban tesz le, azt hiszem, ideálisnak mondható - parkolni a ház előtt nem, inkább attól távolabb, a sarkon túl, vagy a tömb mögötti párhuzamos, kisebb utcában lehet elképzelhető.

***Minden tiszteletem Anfield, remélem, nem veszed rossz néven az ártatlan viccet!

Mivel ismerős volt a hely, a kétzsilipes bejutára eleve készültem (kint kapucsengőn, majd a megfelelő épület ajtaján ismét kód-nyomkodás, de Zoé természetesen telefonon végigvezet mindkét panelen), és a liftajtón ki- majd a nyitott folyosón határozott léptekkel megindulva, a másikon belépve sem ért csalódás.

A lányok által bérelt ingatlan kellemes méretű, diszkréció tekintetében ideális felosztású: a két játszós szoba a lakás két áltellenes sarkában kapott helyet, egymástól jól elkülönítve, a fürdő mindkét irányból megközelíthető, úgyhogy valszeg akkor is könnyen menedzselhető a logisztika, ha Zoé barátnőjéhez is érkezik valaki. A tágas zuhanykabinnak itt külön megörültem, hisz a _másik_ dolog, amivel a kicsilány korábban emlékezetembe véste magát, épp az volt, amilyen fantasztikus hangulatban cicázva-csacsogva-simogatva alaposan lecsutakoltuk egymást első, remekül sikerült, és ennek megfelelően izzasztó Bálint-napi randink után.A babaszobában itt is masszív, az intenzívebb igénybevételt is zokszó nélkül tűrő franciaágy várt, egy nagy, öblös fotellel és pár kisebb polccal a lepakolandóknak. Na meg az ággyal szemben terpeszkedő, falnyi széles, tükrös beépített szekrénysorral, ami a _hármas_ számú kellemes csalódás volt: tavaly télen, még a másik helyen egy igen hasonló tükör előtt gabalyodtunk még zuhany után össze, ám időszűkében (és a szabott órán akkor már bőven túl) végül nem teljesítettük ki-be az abban rejlő lehetőségeket.

Zoé arcánál rajzolni se lehetne szebbet.
Nagy, barna, mandula-forma, sötét parazsú, néha ártatlan fénnyel lobbanó, máskor emésztő szikrákat szóró szemei, bájosan pisze orra, érzékien dús, puha ajkai, sarkukban a minden pillanatban buja ígérettel csábító mosollyal, és a vonásait keretező, dúsan derekáig omló, éjfekete hajzuhatag már első találkozásunk alkalmával, azonnal megvettek kilóra, gyerekkorom első, kitalált szerelmét, a lápi boszorkány Cafrinka világszép macska-lányát, Botsinkay Jónás (ill. Jókai) kincset őrző Szaffiját idézve föl bennem.

Minden porcikájában feszes, hajlékony, természetes ívekkel és káprázatos hajlatokkal igéző nádszál-alkata, selymes bőrének illata minderre rátesz még egy jókora lapáttal - a non plus ultrát pedig öntudatosan kacér, pimaszul szexi és eleven személyisége adja a képlethez: valahogy mindig úgy fordul, lép, bújik, hajol, riszál és libben, hogy a férfiember számára mindig a legideálisabb, legvadítóbb oldalát mutassa. Az a fajta, nagyon-nagyon szerencsés alkattal megáldott csajszi ő, akinek talán soha egy gyufásdobozt nem kell majd arrébb tennie, hogy a mindenség szabója által rá szabott tökéletes, bikavadítóan feszes, izmosan karcsú macskanő-alakját megőrizze, és mindennek tudatában baromira meg is tanult bánni természetesen dögös külsejével.

Profi modellekét visszakézből lepipáló amatőr képei is sejtetik, élőben pedig valóban lenyűgöző megtapasztalni, milyen tökéletesen tisztában van bikavadító adottságaival, és mindemellett milyen ösztönös-rafináltan, odaadóan és vendégére szabva, fiatal kora ellenére milyen mesteri biztonsággal használja azokat, mint szamuráj a Hattori Hanzót.
Nem kicsit tapasztalt a hölgy, ami a férfi-fejek csavargatását, szívek dobogtatását, (fogak csikorgatását) és gatyák repesztését illeti, ezt a varázserejét pedig nem restell a saját, de persze elsősorban a kedves vendég örömére maradéktalanul kihasználni.
Páratlanul szerencsés alkat ő testileg-lelkileg, akivel a szex, az erotika nem csak a hálószobába lépve, de már telefonon, vagy ha nem, hát legkésőbb az ajtó mögé kacsintva beindul... és ha egyszer beindul, akkor nagyon beindul.

[Disclaimer a TLDR csapatnak:
Ha nehezedre esik kb. 3000 szó, avagy 6 nyomtatott oldalnyi szöveg (átlag olvasási idő kb.15 perc) befogadása, ne terheld magad! Az összegzésben a lényeg, pacsi!]

Szóval az ajtó mögé kacsintva ott vár fülig érő mosollyal, illatosan, sötéten aláomló hajkoronája fekete glóriába öltözteti karcsú, káprázatos, selymes-barna alakját...
Ahogy üdvözlő ölelésembe bújik, tetőtől-talpig hozzám simulva, ujjbegyeim éhesen ízlelik forró, bársonyos bőrét, derekától egészen nyakáig szaladva - csak a hűvős fém nem-várt tapintása torpant meg egy szívdobbanásra, és a szívdobbanások csak fokozódnak, mikor egy fél lépést hátrálok, hogy úgy istenigazából végigmustrálhassam: ekkor tűnik csak föl a fényes láncokból, és talán két, ujjnyi széles bőrpántból álmodott softcore bdsm-hám, melyben huncut pillantással rám várt. Nem először, és nem is másodszor találkozunk, mégsem tudok betelni a lenyűgöző látvánnyal, ahogy az ezüstös láncszemek delejesen zizzennek felsőtestén, hetyke, kóstolásra csábító tini-cickóit alig-alig takarva, s közülük máris kacéran kacsintgatnak rám izgatott bimbócskái, miközben ő egy játékos mosollyal nyugtázza ámulatom, lazán mellém lép, és pimaszul szám sarkába csókolva fülembe súgja, hogy vegyem már le a cipőm.

Én nyomban térdre borulok, zavaromban a fűzőt keresve jó öreg weszkómon, ám míg matatok, szemeim addig se tudom elszakítani a tőlem alig fél lépésre ragyogó, karcsú, hibátlanul feszes comboktól, na meg a falatnyi, fekete zsinórtanga ágyéka mellől hívogató hihetetlen hajlatokról, melyek láttán már be is indul a pavlovi reflex, és már csókolnám és kóstolnám és habzsolnám is... ha a fekete démon a végső pillanatban, tökéletes ritmusérzékkel sarkon ne fordulna, hogy észbontóan kerekedő, ropogósan kerek popsiját, ábrándos mintákkal díszes derekát, csodás csípőjét ringatva induljon meg előttem lassan a belső szoba felé.
Biztos megvan a rajzfilmes jelenet, mikor az ablakba frissen kirakott almáspite illata lassan eléri Tomot/Jerryt/Frédit/Pítörgrifint, az meg a földtől elemelkedve, orrával a csábító légáramra csatlakozva lebeg annak nyomán... Na én kb így követem Zoét csizmáimat hátrahagyva, át a darabnyi fürdőn a hangulatfényes kis szobába, ahol persze mi mást látnék, mint a tükör előtt magát csábosan illegető, párduc-testű bestiát (szó mi szó, ilyen jó nő lennék, én is egész nap magamat nézegetném), aki előbb csak a tükörből lövell felém pár vadító pillantást, aztán míg ingem-gatyám sietősen megoldom, az ágyon lassú, lusta macskás mozdulattal áthajolva, féltérden nyújtózik ki valamiért, hosszú haját félredobva, fenekét -nyilván- kiemelve kínálva fel hibátlan alakjának kábító kontúrjait bokájától kecses combjain és őrjítő csípővonalán haladva vállainak hamvas, hímzett halmocskáiig és a fölöttük rám villantott kacér parázsszemekig - aztán sanda mosollyal egész közel lép hozzám, hogy bőrének bizsergő hevét bőrömön érzem... és kezembe nyomja a törölközőt.
"Siess, várlak!" kacsint még rám egy őrjítően tökéletes csípőcsavarással, én meg csak hápogok, mint a kecsege.
Aztán persze rohanok lecsapatni a csapatni valót.

Lelkesedésem persze a zuhany alatt se lohad, ahogy utána kilépve sebtiben áttörlöm magam, a nedves törcsit simán magamra akaszthatom, míg visszatérek a szomszéd szobába.
Zoé az ágyon vár, a telefonon kapcsolt hangulatzenétől és a hangulatfény vöröses kontúrjaitól árnyaltan, és egyből incselkedve nyugtázza, hogy sok biztatásra per pill szemmel láthatóan nem lesz szükségem. Három lépés még, a törölközőt közben el is dobom, és az ágyra térdelve azonnal letámadom, ellentmondást nem tűrőn ragadva magamhoz, hogy lecsókoljam végre gyönyörű szájáról azt a megátalkodottan kihívó, észvesztően pajzán somolygást...
Számba kacagva csókol vissza, épp oly hevesen, nyelvesen, érzékin, mint ahogy én követelem magamnak karcsú derekát ölelve, hajába túrva, míg ő nyakam karolja át, és simít, és bújik, térdre emelkedve törleszkedik hozzám - finom ujjai pedig már meg is találják döfőm, futó, lágy érintéssel üdvözölve, mielőtt puhán markába zárná egy elégedett hümmentés kíséretében. Én persze még mindig dús, selymes ajkait habzsolom, mint fuldokló az éltető oxigént, kezeimmel egyszerre próbálván érinteni, simítani, markolni minden igéző porcikáját, és ahogy lassan elém hajol, tekintetemmel falom tovább ívbe hajló hátának, gerince vonalának szépségét, amit (nyilván) a másik, kisebb tükör felé pucsított, apró tangás, tökéletesen zabálni való fokhagyma-popsijának, és a semmi-anyagtól alig takart, sőt, inkább kihangsúlyozott szemérme édes körvonalának látványa koronáz.

Míg én gyönyörködöm, ő egy puha, ismerkedő csók után makkom hegyén egyetlen lassú mozdulattal tövig elnyel. (Igen, ez a tehetsége volt az _első_ számú ok, amit anno szinte mellékesen, a randi végén megvillantott, és amiért anno azonnal szívembe zártam.)
Lélegzetem szó szerint elakad, ahogy forró, nedves szája, torkának puha ölelése befogad és megszorul körülöttem, majd lassú, állhatatos lüktetéssel, ajkainak, nyelvének selymes, bőnyálas játékával Zoé nekilát kényeztetésemnek.
Ujjaim végigszaladnak hátán, kezemmel balfelől rámarkolva, jobbról egy finom legyintéssel paskolva káprázatos fenekére, amit persze még meg is csóvál nekem, miközben ütemvesztés nélkül, ritmikusan bólogatva, szörcsögve szív magába, rudam felénél kijjebb sosem engedve szájából... Egészen míg én ki nem hátrálok előle, lelépve az ágyról, ahova ő nedves fényű, dévaj mosollyal csusszan nyomban utánam, egy laza mozdulattal leoldva magáról a láncbikinit - és máris előttem térdel, dorongom tövénél megragadva, hogy jobbról-balról lassan végignyalja, nyelvéhez csapdosva játsszon vele még kicsit, majd egy éhes, mohó falással újra eltüntesse izzó torkában, egyszerre kényeztetve nyelvének érzéki, sikamlós masszázsával alja hosszát és koronaékszereit, miközben észvesztő vehemenciával húz magának garatig, gurgulázva, öklendezve néha, ám a kíméletlen tempóból egy pillanarta se zökkenve ki.Egy-egy kis pihenőt tart csak két ilyen teleszájas elnyelés közt, ragyogó, mogyoróbarna szemeivel tüzelve tovább, miközben csodás ajkaival lágyan makkomra csókol, vastagon nyúló nyálhidat nyalintva lőcsöm és buja szája, gyönyörű arca közé, aztán játékosan szörcsögve szívja vissza ismét farkammal együtt, és folytatja tovább a fékezhetetlen iramú, ellenállhatatlan gulugulut. Nem is számolom, hanyadszor vesz be teljes mélységben, hosszan lenntartva, miközben tágra nyílt, igéző szemeivel pillantásom keresi kezeit combomon nyugtatva, mikor lendülettől szétzilált haját finoman felfogva jobb kezem puhán tarkójára téved...

Ő persze azonnal érti és érzi szándékom, és tarkóját tenyerembe simítva adja át nekem az irányítást: vállát és hátát az ágy szélének hajtja, hogy míg a saját tempómban állok neki újra és újra mélyen torkába tolni tömlőm, arcának angyali bájával, szemeinek emésztő tüzével hajszoljon és unszoljon tovább, lelkesen és odaadón nyeldekelve, még akkor is kecsesen izgató pózba feszülve, játékosan kelletve magát szememnek, mikor nyálától vastagon borított brémet kihúzom és elkenem varázslatosan dús, Angelina Jolie legszebb éveit idéző száján, majd nyomban vissza tövig, fullasztó szenvedéllyel. Lenntartom neki hosszan, megfeszülve, ahogy bársonyos nyelve masszíroz, ahogy torka körém tágul ismét, aztán megszorul...
Egy könnycsepp gördül az arcán, csillogón.
A következő pillanatban pedig hörögve hőkölök ki ajkain, fátyolosan tán még gyönyörűbb, elemien pajzán, győztes büszkeségtől lobogó szemeibe merülve - hogy bőven ömlő magommal így tölthessem meg nagyra nyíló száját, fehérre fröcskölve rózsaszín, macskásan kiöltött nyelvét, honnan az ajkain túlbukva csöppen aztán állára, mellére, leszaladva alakján, testének minden kábítóan tökéletes, vörös fénybe festett, éterien kecses formáján.
Nettó hét perc alatt kivégez.
Tökéletes képszakadás.

***

Persze nincs az az isten, hogy egy ilyen orbitális leápolást ne viszonozzak, erre meg mi lenne a legalkalmasabb, mint egy gondos és alapos szeretetmasszázs?
Bőre érzékeny, úgyhogy csak egy leheletnyi barackmag-olajat használok nyaka és vállai, majd hátának komótos és körültekintő átgyúrásához, ami közben alkalmunk nyílik átdumálni, kivel mi is történt az elmúlt két hónapban, mióta nem láttuk egymást.
Derekát, combjait, és feszes-formás, ropogósan kerek fenekét simogatva-dagasztva persze már el- elakad szavam, és mancsaim is elkalandoznak néha egy-egy intimebb simítás erejéig... amire Zoé persze somolyogva rá is kontráz pár pimasz, delejes csípőcsavarással.
Ahogy a falatnyi kis tangát lefejtem róla (nem először, nem is másodszor, mégis) sokadik alkalommal is eláll a lélegzetem: "mely örök kéz szabta rád rettentő szimetriád?" - duruzsolom, ahogy lassan, rajongva végigcsókolom hosszú combjait, finom, incselkedő harapásokkal, majd lomha, forró csókokkal üdvözölve selyemfényű sejhaját, melyekkel apránként combjai közé ereszkedve végre nyelvem hegyére vehetem rózsásan harmatos, hívogatón feltáruló, világszép punciját is.Nyelvelésem édes kuncogással fogadja, kiemelve csípőjét, hogy jobban hozzáférjek - aztán egy idő után persze fordulunk, hogy mindkettőnknek kényelmesebb legyen a póz.

Hihetetlenül hamvas, harmatosan hívogató, szememnek, számnak és szívemnek éppoly csábító punciját csókolnom a legédesebb, legelragadóbb afrodiziákum, amit életemben kóstoltam. Nem csupán fantasztikus zamata, gyengéd, bársonyos érzékenysége miatt, hanem mert Zoéval a kölcsönösség valóban kölcsönös élmény: nem csak hagyja magát kényeztetni, de elevenen együtt moccan minden érintésemmel, hogy örömét együtt keressük. Gyöngéd sóhajokkal irányít, segít őt a számára leginkább kellemesen számra venni, csalafinta, vadítóan kívánós pillantással simítva arcomat a magának legjobb szögbe, miközben lelkesen, teliszájjal nyalakodva felnézek rá, szabad kezemmel bájosan hegyesedő cickóit cirógatva. Aztán ahogy állam alá nyúlva felemel magához, félúton még odakóstolok azokra a bájos kis bimbókra, majd meg se állok ajkaiig - azaz meg sem állnék, ha ő le ne állítana, csábos mosollyal ragadva meg tekintetem. Macskaszeme balra villan... elsőre nem is értem a gesztust, csak mikor már szemöldökét emelgetve, majd állát is elfordítva biccent az ágy melletti asztalka felé, ahol előkészített gummerem vár a bevetésre.
'A farkam kéred?' - kérdezem, ő meg bűbájos elragadtatással helyesel, úgyhogy egy expressz gumírozás nyomán finoman beigazítom magam sikamlósan ölelő, mámorítóan szoros forróságába, és lassan, centiről centire furakodom egyre beljebb, elnyíló ajkairól mohón lecsókova érzékien szökő, perzselő leheletét.

Egy perc múlva már zakatolunk.
Nyakamat átkarolva, combjaival ölelve húz magába, heves, feszes ritmust diktálva, el-elcsukló, halk nyögésekkel tarkított pajzán suttogással dicsérve elszánt tempóm, ami persze csak még gyorsabb, még keményebb döfésekre ösztökél. Ahogy felelmelkedek, hogy minden részletében magamba szívhassam hevülten lüktető alakjának káprázatos szépségét, keze önkéntelenül csúszik lejjebb, kíméletlenül dugattyúzó dorongom felé, hogy magával játszva fokozza saját élvezetét - csak mikor félig hunyt pillái ismét felnyílnak, veszi észre, hogy "rajtakaptam". Gyorsan elnézést kér, és visszahúzza kacsóját, én meg persze azonnal rávágom, hogy abba ne hagyja, imádom, amit csinál.
Megátalkodott mosollyal, őrjítően kéjsóvár pillantással felel meg elragadtatott, perverz vigyoromnak, mely le se szakad a számról, míg térdhajlatánál megragadva szélesre tárom combjait, hogy néhány lassabb, mély lökés erejéig önfeledten gyönyörködhessem eksztatikusan vonagló nimfa-testének szépségében, ahogy ujjai egyre sebesebben járnak csiklója körül; majd mikor szemei ismét egyre elkerekednek és lélegzete szakadozni kezd, térdeit vállamra veszem, csípőjét kissé megemelve a behatolási szög maximálása érdekében, és újra egészen fölé emelkedve nekiállok irgalmatlanul szétkefélni, ahogy csak a csövön kifér.
Nemsokára közvetlenül érzem én is, mint környékezik meg az élvezet hullámai, pattanásig feszítve érzékeinek húrját, ahogy izmai egyre szorosabban, ritmikusan húzódnak össze körülöttem... Homlokunk épp összeér, mikor végül elszáll, így közvetlen közelről csodálhatom szemeinek fehér izzásig hevülő tüzét, ízlelhetem beharapott ajkai közül szakadó halk, elcsukló sóhajának forró, részegítő aromáját, miközben ágyékunkat egyként önti el gyönyörének mézes, sikamlós verejtéke.Mélyen benne lüktetve kísérem el, míg megjárja a csillagösvényt, lábát nyakamból óvatosan visszaengedve a lepedőre, miközben nyakát, vállát csókolom, kezemmel pihegő alakját cirógatva.

'Na és veled mi lesz?' - sandít rám cinkosan, miközben térdét egészen felhúzza, és káprázatos popóját ölembe domborítva, derekát ringatva, izmait tornáztatva határozottan ismét mozdulni kezd alattam. Hajába túrva csókolok szája sarkába, ahogy fokozatosan újra felvesszük az üzemi tempót, majd felemelkedve szabad kezemmel megragadom olajtól még fénylő fenekét, hogy jobbról-balról odapaskolva, majd határozottan rámarkolva dugjam tovább lucsogó, rózsaszín kis pináját, amihez ő végtelenül izgató, lelkesítő nyüszögéssel asszisztál - nem is kell már sokáig hajszolnia a beteljesüléshez, melynek mámoros mementójaként végül delejesen domborodó popsigerezdjeinek és csodás vonalú csípőjének deltáját spriccelem végig két vonásnyi, minimalista Pollockkal.

A törölgetést-romeltakarítást szokásosan a szomszéd zuhany alatt folytatjuk, ahol alaposan lecsutakolunk egymásról mindent, összekacagva, cicázva-smárolva fesztelenül, felszabadultan, majd az ágyon összebújva folytatjuk megkezdett világmegváltó témáink boncolgatását az etológiától az entomológiáig.

***

Kb. húsz percünk van még, mikor egyszer csak játszani kezd velem - nem akarom túlírni, nyilván a tükör elé megyünk.
Itt egy gyönyörű bőnyálas-mélytorkos felszopás nyomán felemelem térdeltéből, és magam előtt megkettőzött önmagával szembefordítva élvezem egyszerre szememmel és mohó simításaimmal párductestének káprázatos vonalait.
Egyszer csak kifordul előlem, és az ajtó mellett álló ruhás kisfotelt egy laza mozdulattal bependeríti a szoba közepére, hogy egy macskás mozdulattal szemből belesimulva kínálja föl magát nekem - kicsit sem kényelmes, ám a tükörből és E/1-ben is észbontóan tökéletes, címlapra, képtárba, mocskos fantáziámba illő pózba vágva magát, hogy néhány szívdobbanás erejéig konkrétan nem hiszek a szememnek, hogy ez most tényleg éppen velem történik.
Persze a válla fölött, majd a tükörből lövellt pillantásinak és hangja pajkos dallamának ('Na mi lesz?') ha akarnék, se tudnék ellenállni: térdre borulva bukok rá máris, magasra emelt, hibátlan szív-formára pucsított popsiját kétfelől megmarkolva, hogy mohón nyelvemre húzhassam, habzsolva lefetyelhessem gyönyörű, zamatos kis barackját... Aztán hogy kedvemre hódolhattam a gasztronómiának, nincs más hátra, Zoé gördülékeny rutinnal farkamra csókolja a latexet, és már benne is vagyok ismét. A tükörből egymást csekkolva, összevigyorogva hajtjuk egymást aztán, jó pár játékos, vidáman csattogó, a háttérzene ritmusára még egy-két táncos mozdulattal is megtoldott, szenvedélyes percen át, igazi felszabadult feelgood-szexszel vezetve le a randit, ami után még hosszan öleljük-csókoljuk egymást a bársonyos félhomályban, búcsúzóul - legközelebb úgyis innen folytatjuk ;)

Zoéval viszonylag rég, elég jó viszonyban vagyunk,  amit a rózsaszirmok számolásával ritkán zavarunk meg.
Ismerem igényeit és rajongva imádom extráit, úgyhogy találkozóink után mindig pontosan kötött csokorral készülök - amit ez úttal a polcot őrző Buddha-szobor mellett hagytam öltözés közben, szó nem is esett róla.

Zoéról nem lehet elfogulatlanul, objektíven nyilatkozni, talán a fentiek nyomán értitek, miért. Amennyiben ez mégis elvárás lenne, szépségét és technikáját, érzéki és végtelenül odaadó, vérpezsdítő társaságát két régebbi masszázs-lány, Liza és Pálma méltán legendás szervízéhez tudnám hasonlítani, amin az éppoly érzéki és odaadó, elementáris energiájú, végtelenül szenvedélyes szex a szalonna (Lusta Dick joghurtján) - a végső, piros határ, amit mind szerettünk volna egy ilyen kaliberű, gyönyörű, játékos, forróvérű és gátlástalanul készséges lánnyal átlépni.

De ennél fontosabb a varázslat.

Zoé varázslata pedig boszorkányos, idegborzoló, csodálatra méltó és veszedelmesen addiktív... és mint a világ legnagyobb trükkjei, voltaképp pofonegyszerű:
Amíg veled van, valóban veled van.
Amíg vele vagy, valóban vele vagy, mintha valóban az egyetlen lennél az életében.
És ez a varázslat valóban megfizethetetlen.

https:/youtu.be/A-sS_Ts2Bjc