Szemeztem már egy ideje a fotóival. Vártam, hogy majd valaki a látogatói közül veszi a fáradtságot és értékelést készít róla. Macskakaparást, vagy Háború és béke hosszúságút, tök mindegy milyet, de valahogy nem akaródzott senkinek fogalmazást írni.

Általánosságban olvasva az itt született besziket, az az észrevételem, hogy ha valaki posztol, akkor azt azért teszi, mert nagyon elégedett volt az aktuális bigével, vagy pont ellenkezőleg, nagyot csalódott, és idegből megírja, hogy mivel b@szták fel a randin.

Átlagos luvnyával, egy semmilyen történet megírásával nem szívesen bajlódik a többség, mert nincs fenszi élmény, nem szívesen idézi fel az ott töltött felejthető perceket. Nincs mivel kitölteni az előírt karakter számokat. Nem küszködnek, inkább a feledés homályába menekülnek, ezzel viszont másoknak nem segítenek a választásában. Ezt az űrt próbálom betölteni most.

Egyeztetésben nagyon készséges volt, bájos hangjával és választékos beszédjével úgy eladta magát nekem, hogy kétségem se lehetett afelől, hogy jó kis szex elé nézek. Akkor még azt hittem ő lesz az a búgó hangú kis cica, akivel a randin majd összekarmoljuk egymást. A helyszínen kiderült, hogy azzal a nővel nem lesz semmilyen bagzás, mert ő csak a telefonközpontosa volt.

Lurdi-ház és a Nemzeti Színház közé húzott vonal közepén helyezkedik el nagyjából. Ennek megfelelően nem rossz a közlekedés. Jó hír az autósoknak, hogy a városüzemeltetés perselyébe nem kell adakozni a mise után. Ingyenes a ház körül a várakozás.

Bejárat az állat eledel bolt melletti lépcsőháznál van. Ennek az információnak a hiányában még most is ott kóvályognék a bejáratot keresve, mert úgy el van dugva az a hely.

Mit tud én,hogy mikor épült,de szerintem építésű lakóház.

Magán lakás, átlag albérlet, semmi különös. Szerintem Hanna nem lakik ott, csak használja az egyik kis szobát. Benne egy újnak mondható szekrénysor és egy lestrapált franciaágy. Már nyugdíj előtt áll az öreg matrac. Nyikorog, süpped, érezni a rúgóit, de még szolgálatát ellátja valahogy. Hanna ötven kiló lehet, még jó hogy kibírja őt, de ha Donna Róza Mamma alkata lenne,tuti leszakadt volna már.

Láttam azt a pink színű, plüss play boy nyuszit az éjjeli szekrényen héderezni, ami a fotózás alkalmával mellékszerepet vállalt Hanna kollázsának elkészítésében. Akkor jól eltakarta a kényes részeket, most csak önelégülten pöffeszkedett.

Fürdőszobában korrekt körülmények fogadtak. Volt tusfürdő bőven. Női, férfi, meg minden egyéb is, ami kell úgy általában egy családban, de én nem foglalkoztam semmivel csak fürödtem csendben.

Ajtóban csak egy gyors pusszantás volt, még fel se olvadtam a havas télből a meleg lakásba lépve, de már terelt is be a baszobába. Ott félhomály fogadott, nem láttam jól a kisasszonyt, mert izgett-mozgott. Amikor közelebb léptem hozzá, hogy szemügyre vegyem, akkor elfordult és mintha dolga akadna, elhajolt, tett-vett, matatott. A fejét forgatta, haja félig el is takarta az arcát, csak az maradt meg, hogy szemüveges a szöszi boszi. Beszélt közben, jól eladta magát.

Pár szót váltottunk az extrákról is, majd egyből elkérte a telefonban jelzett időtartamra járó alap virágszálakat. Majd kezembe nyomta a törölközőt és kivezetett a fürdőszobába.

Alacsony nő, valóban pinduri, 155cm, de több mint 44 kg. Most nézem a kora 22? Tényleg annyi volna? Én kissé idősebbnek éreztem.

Azt hiszem, hogy nagyon jól lett fotózva. Csak egy pár tetoválás és jó néhány műtéti heg lett leretusálva róla.

Arc kitakarás most kettős célt szolgált. Olvastam egy ide illő kifejezést: ”next door girl”. Ő maga is úgy jellemezte magát a bemutatkozójában, hogy ő a tipikus „szomszéd lány” kinézet. Az.

Na de, hogy mondjak jót is róla. Fekete két részesben fogadott. Mint említettem, nem sokat láttam belőle az akció előtt, de a melleit, azt egyből észrevettem. Úgy gömbölyödtek, mint ha két hamburger buci lenne belegyömöszölve a melltartóba. Abban bíztam, hogy majd azokkal az óriás gömbökkel eljátszogatok amíg szexelünk. Amikor azonban a pántokat leakasztottam a csecse csüngeszkedő állást vette fel. Melle puha, bimbói jó nagyok.

Popsija viszont frankó, nem lapos, jó kemény. Szódával el is ment volna. Csak az ne járt volna az eszembe, amit a licitelésnél említett az extrái kapcsán.

„Popó szexet is vállalok. Mérettől függetlenül!”

Megtisztelő volt, ahogy rám nézett, megmustrált, majd ezt így kihangsúlyozta,”Mérettől függetlenül” Kedves, de inkább nem kértem belőle.

Érkezés után szinte egyből lepapíroztuk, amit kellett.

Jó stratégia. Amúgy nem vészes, kis ajándékkal beéri.

Még a pluszokkal is baráti. Kényszer, a torkos csütörtök és az análbanán van az extrák nevű étlapon. Ezekre biztosan emlékszem, de lehet több is van. Én maradtam a svédasztalos kínálatnál. Elég volt nekem az alap, abból sem használtam ki mindet.

Kezdésnek felajánlotta, hogy megmasszíroz. Kedves gesztus. Igyekezet értékelhető volt benne. Barátnősen megnyomkodott, de komoly szakmai munkát senki se várjon tőle.

Aztán kérdezte, hogy mit és hogyan szeretnék a szexben. Elmondtam, hogy jó lenne egy kiadós francia. Utána –ha sikerült felállítania – akkor normál aktus, több pózban, majd a vége legyen ismét a szájába. A csókot és a kölcsönösséget nem éreztem, hogy kívánnám vele.

Levetkőzött. Kissé csalódott lettem, próbáltam leplezni, de a tompa ceruzámon mégis csak lehetett látni, hogy ezt bizony még jól ki kell hegyezni az akció előtt. Nem jött zavarba, megszokhatta már, hogy a vendégei között akadnak ilyenkor puhapöcsök. Tehát jó kezelésbe vett.

Orálja viszont egész menő. Kéz és száj kombó műfajban adta elő a szopó-showt. Erős vákummal és kiadós mozgással egyenesbe hozott. Rendesen megdolgoztattam. Szaxizásban annyira lendületbe jött, hogy még a szemüvege is leesett róla. Már engem sem zavart, hogy a szőke haja eltakarja az arcát.

Majd felgumizott és több pózban is szexszeltünk. Kemény munka volt az, végezte a dolgát. Higgyétek el, ha éreztem volna magamban, hogy mindjárt eldurranok, hagytam volna, hogy megtörténjen. Hiába, nem kerültem a csúcs közelébe egyik pózban sem. Pedig cifráztam én, is mint kutya a b@szást, de sehogy sem akaródzott eljönni az ejakuláció. Keménységgel most nem volt baj, a környezet volt inger szegény és a behatások voltak sekélyesek. Kértem, hogy fejezze be inkább szájjal.

Ellenvetés nélkül, alázattal vetette bele magát a maratoni f@szverésbe. Az nem volt egy rövid menet. Amíg bírta szájjal, addig azzal csinálta, utána jött a kombó. Így végül nagy nehezen csak eldurrantam. A szájával szépen lerendezett. Majd gyorsan papírba köpte az utódokat és letörölgetett.

Újra egy kis pancsi, majd gyors búcsú. A lépcsőházban tudatosult, hogy még maradt volna 20 percem a tervezettből.

Legelején történt meg. Annyi volt amennyit a telefonban mondtak.

Hanna- nem egy sztereo tipikus Barbi. Ezt a tényt leszámítva, keményen megdolgozott a sikerért. Csinálta erőből, amire vállalkozott.

Az sokat elárul milyen beteg egy faszi vagyok,hogy a lépcsőházban már a következő randi egyik lehetséges szereplőjét hívtam fel, hogy gyógyítson,terapiás jelleggel. Kutyaharapást szőrével....
Ui.bocs a cimkék miatt.