Levezetés:
Sok év alatt sok lánynál jártam már, közben csalódás is sok volt.
Ha megkérdezik kinél kaptam a legtöbbet, jelenleg Linett jut az eszembe.
Telefonon profinak tűnt, és lehet hogy nagyon is az, viszont ottlétemkor elhitette hogy szimpatikus vagyok és én is tudok adni.
Nem tudom, mi lett volna a programja, ha hagyom kibontakozni. Viszont tartottam attól hogy ott és akkor nem leszek eredményes, ha engem vezetnek, ezért a programot én vezettem, Linett pedig meglepően jól ráérzett, mire vágyom éppen.
Zuhanyzásból visszatérve kértem egy félperces ölelést. Készségesen adta.
Ő eközben még fekete melltartóban combfixben és magassarkúban volt. (Ha jól emlékszem és jó elnevezéseket használok.)
Csókot is kértem. Azt is készségesen, minden bizalmat megadva nekem, a mindössze tízperces ismeretségének. Igazi, barátnőset.
Így feküdtünk fel a masszázspadra... (Utólag azt gondolom, a szintén rendelkezésre álló tatami még nagyobb teret adott volna a következőknek.)
Könyökkel magamat tartva hasaltam rá, és öleltem, csókoltam, simogattam, viszonzással cirógattuk egymást gyengéden pár percen át. Én a zuhany óta ruha nélkül, ő ekkor még a fenti szettben. Oldalt egy tükörből tökéletes ránklátás nyílt, és időnként oda is néztem.
Egy idő után kíváncsi lettem a melleire, hagyta hogy kioldjam a melltartóját. Előttem a sarkain ülve engedte hogy hátulról vegyem őket kezembe, közben csókokat lehelve nyakára és szájára felváltva. Linett az a lány akivel még én is el tudtam hinni hogy jelen van a pillanatnak.
Partnerem továbbra is a gondolatolvasót játszva hasonfekvésbe ereszkedett, én pedig kezeimmel egy további csodálatos, még textil által rejtett domborulatára tévedtem. Az anyagot fokozatosan fejtettem le róla, úgy izgalmasabb. Viszont a látvány ami ott tárult elém... A következő tizenöt perc azzal telt hogy nyelvemmel nyaltam faltam ahol értem, popsi, hát, nyak, és vissza, és punci és vissza és újra és vissza, mert mindent annyira gusztusosnak találtam, tiszta volt és jó illatú, bár nem emlékszem csak azt tudom hogy finnyás vagyok de nála mindent rendben találtam, ha nem lett volna időkorlát akkor csak a tevékenységnek egy órát szenteltem volna, így viszont kénytelen voltam "beérni" azzal hogy hátára fordítva, fejemmel alul elhelyezkedve egy kb negyedórás ténykedés végén örömet szerezhettem neki, amit pusztán a zavarba hozóan, de rendkívül jólesően végig élénk hangja alapján még mindig nem hittem volna el ha végül fizikailag nem érzem. (Már sok más, hasonló helyen volt az az érzésem hogy "legyünk már túl rajta", nemhogy én tessek, ezért az hogy Linett finom mozdulatokkal és kevés szóval még kérte is hogy mit s hogyan tegyek, egyedülállló élmény volt. Ilyet úgy emlékszem hogy eddig tényleg csak barátnőimmel éltem át.)
A folyamat közben rendesen kimelegedtem, alapból izzadós alkat vagyok, újabb kellemes meglepetésemre azonban partneremet semmi nem zökkentette ki. (Ismét, akár csak barátnővel lettem volna.)
Ekkor kértem hogy legyen helycsere, hadd feküdjek én a hátamra és legyen ő felül, aktív. Rövid csúszka kezdődött, teljesen mint amikor legutóbb barátnőtől kaptam. Aktivitás, simogatások, nyelves csókok, testre csókok, elképesztő volt ahogyan előadta, nekem csak hátra kellett dőlnöm, magától csinálta. Megdöbbenésemre még egy lovaglást imitáló puncis csúszkába is belekezdett, amivel érintve voltam éppen ott... Alig hittem el amit láttam és éreztem, ennyire odaadó lánnyal ilyen helyen még soha nem találkoztam. Közben kezemben a mellével, csodálatos volt... Ő pedig aktív, végig aktív volt, érezhetően azt akarta hogy jó legyen nekem.
Ezután következett kérésemre a vég, amihez én térdre helyezkedtem, ő pedig előttem hason, később szintén térden. Amit eközben csinált, az csillagos ötös: arra emlékszem hogy a szájában voltam, a kezét nem igazán használta, de az egyikkel odatalált a zacsi mögé, ahol mi férfiak szeretjük ha ingerelnek... ő ezt is kérés nélkül tudta. Végig fáradhatatlanul odaadó volt. Bizonyos tőlem függő okok miatt a segítségemmel, de sikerült a szájába érkeznem. Lenyugvásomon túl is kivárt, abszolút barátnősen, én pedig már majdnem elbizonytalanodtam ;-) de aztán felállt és kivitte magával a szájában.
Linett alkalmazkodóképessége az összes tevékenységünk közben lenyűgözött, és még a kommunikációt is csak annyira "erőltette" amennyit ott és akkor éppen szerettem volna.
Az egy óra elröppent, és legszívesebben még órákat maradtam volna, viszont azt éreztem hogy ott és akkor annyira voltam képes, csak emiatt nem maradtam végül tovább. Baromi szívesen öleltem és csókoltam volna még fél órát, de azt éreztem hogy annál többhöz most több idő kéne.
