Action:
A kötelező zuhany és szájvíz kör után, Domi már a szobában várt. Finoman ránk zárta az ajtót, majd csakhamar nagyon közel bújt hozzám, olyan érzésem lett egy pillanat alatt - az eddigi vadmacskás megjelenésével tökéletes ellentétben - mintha csak egy doromboló cicus bújt volna hozzám. Simogatott, finom csókokat lehelt a vállaimra, a nyakamra, az arcomra és az ajkaimra, minthogyha tudta volna, hogy egy hosszú nap után, egy ilyen kezdésre lenne a legjobban igényem.
Mindamellett, hogy nagyon ellazított, kiszakított a hétköznap zajából Domi ezzel a felvezetéssel, nagyon szerettem volna kihozni belőle, a vadabb oldalát, ezért egy kis, de annál nagyobb rutint igénylő mozdulattal leptem meg, ami rögtön arra sarkallta angyalkámat, hogy előhozza magából a kisördögöt. Le is kapta gyorsan az eddig még a derekamon lévő törölközőt, majd hirtelen lábaim elém térdelt, és ezzel vette igazán kezdetét kétjátszmás, közös kalandunk első felvonása.
Varázslatos francia tudással lepett meg. Változatos kiszámíthatatlan, izgalmas, kéjes hanghatásokkal kísért, hol mélytorkos, hol kéz nélküli, hol gyorsabban, hol hosszan, mélyen magában tartva kényeztetett. Amikor csak kézzel ügykezelte a kisfőnököt, akkor sem pihentette ajkait, és nyelvét. Csókolta a combjaim, a herékkel is eljátszott, és nem kevésszer pillantott fel rám, azzal a vadító tekintetével.
Nem szokásom, a gyorstüzelés, de úgy voltam vele, hogyha van az a helyzet, az a hölgy és az a tudás, ami előtt meg kell hajolni, akkor ez most az.
De amikor ez a gondolat átcikázott - elég kevés vér által ellátott agyamon - Domi összekulcsolta a kezeit a kezeimmel, és visszahozott ezzel a valóságba és előhozta azt az érzést, hogy kelyhébe fogadva akarok elmenni. Ezért kértem, hogy helyezkedjünk fel inkább az ágyra, és had vegyem egy kicsit én kezelésbe őt.
Ajkaitól vettem az irányt, a célom felé, nem kevés kitérőt téve, hogy teste minél több porcikáját végig kóstolhassam.
Kelyhéhez érve, bevetettem magam én is, villogtatva tudásom, de pár perc elteltével rá kellett jönnöm, van olyan, hogy bármit és bárhogyan próbál az ember nem éri el végső célját. Sikerek lehetnek az úton, de Domit akkor sem fogom elvinni, ha cigánykereket vetek a matracon. Persze, azért sikernek könyveltem el, hogy kellőképpen nedvessé tudtam tenni, de nagyobb élményt nyújtott finom kelyhének csókolgatása, mintsem, hogy kihagyjak vele egy kölcsönös francialeckét a kapcsolatunk új és mélyebb szintre helyezése előtt.
A 69-t és a védőfelszerelés felhelyezését követően, Dominika háttal lovagolt meg.
Fenomenálisan tökéletes, feszes, domború feneke ebben a pozitúrában tárult fel először igazán előttem. Szemkápráztató látvány, és hát a buja nyögések, amik folyton folyvást erősödtek, csak fokozták a hatást.
Egy ponton kértem, hogy forduljunk szembe egymással, és lássuk, hogy passzolunk a misszionárius pózban együtt.
Nos hát, passzolunk, nagyon. Csókok, nyikorgó ágy, Domi hol magához vagy magára húzott, hol az agykeretbe kapaszkodott hol pedig csak a hajamba túrt.
Első körünk záró akkordját, a kutyust, Domi dobta be közösbe, és hát, hogy a viharba ne menne bele egy ilyen felkérésbe az ember, az előzményeket ismerve.
Modell alkatú, formás fenekű angyalkám, szépen a tükör elé helyezkedett, a tükörben egy vadító pillantást vetett rám és úgy bepucsított, hogy szinte már attól el lehet menni.
Persze tűrtőztettem magam, hogy a magamnak kitűzött nemes feladatom sikerrel abszolváljam. A tükörben mozizva, vagy éppen Domi fenekének látványába merülve jött el az első etapunk vége.
Kis szusszanás, egy kis pohár víz, és egy nagyon jó hangulatú beszélgetés, közel bújva egymáshoz simogatásokkal kísérve, ezzel megteremtve a szinte tökéletes intim hangulatot, amely annyira magával tudja ragadni az embert, hogy csak alig egy fertály óránk maradt a második "egymásnak feszülésre", de ismét csak bizonyított kedves vendéglátóm, hogy ő mindenre nyitott, így belevágtunk lesz, ami lesz, amolyan "rapid randi" jelleggel.
Mindketten meghajtottuk magunkat, hogy voltaképpen sikerre vigyük ezt a produkciót is, és egy erős finisht követően célba is értünk. Volt Domi részéről bőnyálas, igazán mélyen a torkára vevős francia, lovaglás finoman kezdve, vágtában végezve, de ismét csak kutyusban ért el a vég. Az idő szűkösségével Domi mit sem törődve hagyott magában lenyugodni, sőt finom simításokat is kaptam tőle a végén, mintegy megnyugtatva engem az erős hajrá után.
Az ismételt kötelező körök után, a búcsúnál kaptam még két puszit és két mézédes csókot, mindazonáltal szerencsém itt még nem fogyott el, mert Domi még egy picit kereste a kulcsait, és mire megtalálta, addigra, eltelt annyi idő, hogy lophassak tőle még egy búcsú csókot, amolyan portyázó jelleggel, ezzel véget vetve egészen kiváló első randinknak.