Hosszú ideje az első hétköznapi pihenőmet, bevallom, eleinte kicsit másképp terveztem, ám reggeli böngészésem alkalmával szemem azonnal megakadt Barbara friss-ropogós hirdetésén, na meg persze férfiszem-csábító, friss-ropogós, fantasztikusan kerekded formáin. Láttam: egészen új az oldalon, még beszámoló sem érkezett róla, ám a biztató fotók, a bőséggel és szépen kitöltött adatlap, na meg persze a VTR-ajánlat meggyőztek róla, hogy magamra vállaljam a felderítő szerepet, úgyhogy máris telefont ragadtam, és örömmel egyeztettem le a kora délutáni ismerkedő programot a vonal túloldaláról fülembe duruzsoló, derűs és életteli hangocska tulajdonosával. Barbi minden kérdésemre nyíltan és kedvesen, rutinos alapossággal felelt, úgyhogy a lehetőségeket és az időpontot gördülékenyen egyeztetve nem maradt más hátra, mint hogy a részleteket a VTR-rendszerben is rögzítve kivárjam kora délutáni időpontomat.

A Lurdy-ház vonzáskörzetéhez tartozó lakópark Duna-felőli pereméhez szokás szerint a Müpától sétáltam be, ahova busz, villamos és HÉV is hozhatott volna... út közben elfojtva pár nosztalgikus könnycseppet az R33 és a Showbarlang emlékére, melyek helyét a szomszéd telken már fel is túrták, tán sóval is behintették. A túloldalról a Mester utca felől közelítve ugyanez lett volna a helyzet, a kocsival érkező kollégák pedig ilyenkor, tudom, általában a pláza parkolóját vehetik itt igénybe, ha épp nem találnak alkalmas helyet verdáiknak a modern stílusú lakóépületek közt. A komplett tömböt elfoglaló, összesen 7 házból álló gigakomplexum, melynek címét megkaptam, annyira új, hogy egyetlen patika kivételével az alsó szintek leendő üzleteit még mind építik, és kívülről nézve a lakások nagy részén is még javában dolgoznak - de elhelyezkedését szerencsére az oldal és a Google térképe is pontosan jelzi.
A brutális méretű, és nem kevésbé összetett szerkezetű legújabb kaptárba való bejutás, és a benti megfelelő navigáció bizony embert próbáló feladat, Barbi telefonos segítsége nélkül kb. esélyem nem lett volna megtalálni az utat fölfelé, úgyhogy igyekszem kicsit segíteni, elejét véve, hogy a később érkező kollégák is olyan idiótának érezzék magukat, mint én.
Szóval: mind a három épületbe, melyek táblája egymás mellett, a Müpához közelebbi sarkon látható, ugyanazon az egy darab, nem épp szembetűnő ajtón kell bezsilipelni, amelyet legegyszerűbb innen a mellette elhelyezett nagy, fehér, érintőpaneles kapucsengő-konzolszörnyről felismerni. Ebbe a telefonos segítség nyomán egy hat- vagy hétszámjegyű kódot kell bepötyögni csupán a felcsöngetéshez, mely után Barbi föntről nyitni tudja az ajtót, érdemes tehát odafigyelni. Odabent a terebélyes recepciós pultot egészen megkerülve (nem előtte azonnal elfordulva) jut az ember a megfelelő folyosóra, mely egy hadosztálynyi postaláda mellett vezet a nagy, fehér tűzzáró ajtóig, amin átlépve egy újabb folyosón kell még végigmenni, míg balra fordulva elérjük a lifteket - ahonnan azért már lényegesen könnyebb a helyzet.

Marina, Corvin, Kondorosi, Petneházy, Nádasdy... Ezek az újépítésű "városfejlesztési" beruházások évtizedek óta ugyanarra a kaptafára készülnek, ahogy az is szabályértékű, hogy a város bármely részén nőnek ki a földből, az első beköltözők valahogy mindig partnerlányok lesznek - ki érti ezt? Ez a Vágóhíd utcába vágott gigászi jéghegy sem különb, kicsit sem lakóház, mintsem óriáshotel-jellegét a bejáratnál terpeszkedő recepciós pult csak még inkább kihangsúlyozza, amit a steril, szűk folyosók és egymástól tökéletesen megkülönböztethetetlen műkő-emeletek és szürke egyen-ajtók végtelennek tűnő sora csak tovább erősít. A megfelelő ajtóra lelve aztán persze fordul a kocka: a szűk folyosók nyilván a belső területek négyzetméterszámát növelik, és ez így van a Barbara és barátnője által bérelt lakosztály esetében is. A felosztás senkit nem fog meglepni, aki már járt a fent felsorolt szórakoztató-központok bármelyikében: kis belépő fogassal-tükörrel, jobbra a paravánnal elzárt nappali, mint a lányok pihenője, szemben a két, stratégiailag elhelyezett hálószoba, míg a folyosó végén (minő meglepetés) a tágas, már ránézésre is minimum két személyre tervezett fürdőszoba kapott helyet. Ennek megfelelően tágas és tiszta, és bár a csúcsra járó elszívó ellenére kicsit párás, minden szükséges kellékkel felszerelt - egyedül a szájvizet hiányoltam kicsit a mosdók mellől, ami gondolom csak a friss beköltözés okán felmerült, időleges probléma. Szerencsére én ez alkalommal is gondoskodtam, már indulás előtt, a megfelelő higiéniáról, úgyhogy az út porának lecsapatása után ez az apró hiányosság nem okozott problémát.
A belső szoba, melybe aztán csinos vendéglátóm invitált, szintén méretes, ám kissé puritán berendezésű: egy hatalmas franciaágy és egy, a sarokba állított, polcként és szobainasként egyaránt szolgálni hivatott szék fogadott, melyre érkezésem után Barbi egy nagy tálcán hozott üdítőt, ásványvizet és ropogtatni valót, úgyhogy levetett ruháimat jobb híján a fal mellé pakoltam, ami engem spec egyáltalán nem zavart, de megérteném, ha más kolléga esetleg hiányolna mondjuk egy erre fenntartott másik széket vagy asztalkát. A foglalkozó-helyiség mindettől függetlenül mégsem kelt sivár, lélektelen benyomást, sőt, nekem kifejezetten bejött az egyszerű, kreatív megoldás, mellyel egy hálózati aljzatba dugott kis hangulatfény segítségével Barbi az egész teret vibráló, neonkék és -rózsaszín fények prizmatikusan táncoló játékával töltötte be, melyek vidáman táncoló és derengő visszfénye határozottan feldobta a szoba hangulatát, egészen elemelve a szürke valóságtól, arról nem is beszélve, milyen szemet gyönyörködtetően simult és táncolt bájos kis alkalmi szeretőm testének csábító ívein...

Barbara apró termetű, nagy, barna, őzike-szemű lány, akinek keskeny orra, pici szája és hegyeskés álla szívmelengetően bájos és egyben határozott karaktert kölcsönöz. Haja hosszú, barna, szinte valószerűtlenül selymes, alakja fiatalosan karcsú és kívánatos... ez már a rövid, rózsaszín selyemköntösben szemembe tűnt, melyben ajtót nyitott nekem. A szobában eztán ezt egy pillanat alatt ledobta, és máris kibújt az apró, testszínű fehérnemű-szettjéből is, így már alkalmam nyílt megcsodálni testének minden természetesen tökéletes részletét, apró, édes, rózsabimbó színű- és lágyságú, finom cirógatásra, dédelgetésre hálásan hegyesedő kis melleit na meg a bársonyos bőrét itt is-ott is díszítő, kérésemre részletesen és jó kedvvel bemutatott apró tetoválásait.
DAT ASS THO.
Popsija külön szócikket érdemelne az Encyclopedia Britannicában, és méltó lenne rá, hogy a Madame Tussaud's és az amerikai Kongresszusi Könyvtár együttműködésében pontos és élethű mását megőrizzük az emberi civilizáció és kultúra más csúcsteljesítményei és természeti csodái mellett. Képei nyomán erről a fantasztikus testrészéről ismertem ténylegesen rá: vékony derekából Fibonacci-ívben kiszélesedő, kerekedő-domboruló, hihetetlenül tökéletes fenekéről, mely széles, mégsem kövér, puha, tenyér-alá-valóan markolni és paskolni és gyömöszölni és isteníteni termett, mégis rugalmasan feszes és őrületesen gömbölyű tünemény. Ahogy Barbi oldalára támaszkodva, szikrázó mosollyal és intenzíven villanó szemekkel mellém helyezkedett az ágyon, bűbájosan érdeklődő, feszültségoldó-hangolódó beszélgetést kezdeményezve, sokszor komolyan azon kaptam magam, hogy nem tudom eldönteni, hova is nézzek, hisz tetőtől-talpig minden porcikájából csak úgy áradt az üde, hamisíthatatlan, minden művi beavatkozástól mentes, nyers, ifjonti szépség, mely tetoválásaival, és őszinte, egyenes kommunikációjával megkoronázva számomra világszép indián hercegnőhöz tette hasonlóvá.

Az ágyon egymástól alig karnyújtásnyira hevertünk el, könnyed hangnemben ismerkedve, miközben én élvezettel hordoztam végig pillantásom az engem szintén éberen érdeklődő tekintettel vizslató Pocahontas alakjának bársonyosan színejátszó domborulatain. Szó szót követ, kezem már kezével, ujjaival játszik, majd combjától válláig végigcirógatva térképezi föl puha bőrének hamvas hajlatait, mire ő mosolyogva, macskásan húzódik közelebb, érintésem alá bújva, kecses kacsójával viszonozva simogató közeledésem. Nagyon finom ez így, ahogy fokozatosan, kapkodás nélkül érünk lassan egyre összébb, ahogy puhán viszonozza csókomat, játékosan, szendén, majd ujjacskái végigsiklanak ébredő erőmön... és nemsokára már ölembe bújva, előbb lágy puszikkal, majd egyre határozottabb nyalintásokkal babusgatja az öcsköst, ahogy nő a kis ravasz, úgy szívva-cuppantva egyre mélyebben szirom-puha ajkai közé. Hátradőlve, selyempuha hajába simítva adom át neki a terepet, egyre nagyobb megelégedéssel nyugtázva, ahogy szinte szűziesen szende, szeretgetős szopkodása fokozatosan fordul egyre határozottabb, magabiztosabb és rutinosabb kényeztetésbe, közben mégsem veszítve kisasszonyhoz méltó, majdhogynem elegáns finomságából. A kicsilány nagyon tudja, érti és érzi, mitől döglik az a bizonyos légy, hogyan izgasson fiatalosan kívánatos, ártatlan szelídséget idéző küllemével és nyalásról nyelésre apránként váltó, odaadó és állhatatos kényeztetésével, melynek tetőfokán farkam hegyét már igazi profihoz méltón torkának puha szorításában masszírozza tovább, kevés híján egészen elnyelve nyálától csatakos fullákom. A fantasztikus érzést és látványt végül az teszi tökéletessé, mikor nyakán és hátán végigsimítva, tenyerem végül pazar popsiján állapodik meg, finoman, de határozottan rámarkolva egyik dús, omlósan lágy gerezdjére... Nem sok hiányzik, hogy elmenjek, erről szólok is neki, a kis parázna meg huncutul rám villanó szemekkel, hamis mosollyal, félig tele szájjal biztat, hogy csak hajrá, engedjem el magam, hisz időnk mint a tenger - én mégis visszatartom még a kitörést, és megkérem kis kedvesem, hadd kóstoljak én is belé.

Ő hátára hengeredik, és ahogy fölé fordulok ajkait keresve, már öleli is nyakam, gyöngéden játékos, igazi elsőrandis, igazán barátnős csókocskákkal viszonozva ismerkedő nyalintásaim. Édes, puha száját nem is könnyű odahagyni, én mégis megteszem, mert már hívogat nyakának forró íve, melyen végigborzolva ő cicásan fordítja el fejét, odakínálva bőrét a kényeztetésnek, majd hogy tovább haladok, rózsás tini-cickóit véve rajongó, óvatos, ám állhatatos és örömteli ízlelgetés-cirógatás alá, villanó szemekkel, sanda mosollyal pillant rám, finom kis sóhajokkal követve ténykedésem. Feszes, fiatalos, bársonyos ízű mellecskéi izgatottan és hálásan fogadják örömtelt kényeztetésem, majd ahogy alább indulok, forró csókokkal borítva apacs szeretőm sportosan sima hasfalát, ő már várakozón fészkelődve, diszkréten szét is tárja selymes combjait, szabad utat engedve köztük megbúvó, csöpp, csupasz, csodaszép puncikájához.
Hamvas-harmatos hóvirágkelyhét előbb ajkammal alig érintve, inkább csak leheletemmel borzolom-udvarlom körül, majd lassan nyelvemmel is végigcirógatom oda-vissza, a sikamlósan megnyíló, forró szirmocskák közt lomhán nyelvelve, míg ajkaim közé nem akad aprócska, ám peckesen és keményen dagadó klitorisza, amit körülcsókolva-szívogatva érzem, ahogy jólesőn fészkelődik közelebb, csípőjét puhán emelve, egyre teljesebb hozzáférést biztosítva mámorító zamatához. Ahogy egyre lelkesebben, egyre mélyrehatóbban lefetyelem édes nedvű kis barackját, ő minden kóstolóval együtt moccan, együtt él velem, szelíden szuszogó, fojtott sóhajokkal, medencéjének óvatos mozdulataival követve játékom, kifejezve tetszését, és egyúttal engem is segítve, hogy örömöt okozhassak neki, melynek tetőfokára hágva illatos bőrén érzem, ahogy izmai megfeszülnek, és combjaival körülölelve arcom átadja magát a gyönyörnek. Gyönyörködöm én is: elégedett, kacér mosolyában, ahogy felkúszom mellé, végigcirógatva bársonytestén, majd az ágyon térdre emelkedve felkínálom neki dobogó dákóm, amire ő azonnal rá is rabol, négykézláb, pompás popsiját a plafonnak pucsítva, megejtő mohósággal marva rá a dorongra, mely máris ismét kis híján tövig szalad szájába - rövid ismeretségünk során másodszor mutatva meg, milyen finom is az, mikor Barbi torkig van velem.
Az új perspektívából én is ismét, nagyon-nagyon elégedetten pillantok végig káprázatos domborulatain, miközben ujjaim lágy hajába fonva tarkójára simítok, hogy lassan, óvatosan, ám határozottan még mélyebbre engedjem garatára magam, egész pici száját kitöltve, amit ő nem hogy zokszó nélkül enged, de még rá is mozog kissé, hosszan lenntartva, majd gazdag nyálréteggel sikamlóssá téve döfőm húzódik ismét hátra, felpillantva rám, ahogy makkom majszolja évődőn, mielőtt egy magabiztos mozdulattal rábukva megint elnyeli boldogan lüktető rablónyársam.
Túl jó ez így, hogy ne hagyjam kiteljesedni, hogy ne kerítsen hatalmába azonnal a vágy, hogy az utolsó cseppig teleélvezzem ennek a gyönyörű, csöpp cicalánynak a gyönyörű, és nagyon ügyes pici száját... Az ötletre ő is hümmögve helyesel, miközben kérésemre szépen elém térdel az ágy mellett, és kis kezét csupán addig használva, míg tövénél megragadva újra ajkai közé igazítja lőcsöm, állhatatos, érzéki, igazán szeretős-barátnős szopásban részesít: játékosan szív lassan, mélyen szájába, miközben angyali szemekkel pillog fel rám, apránként fokozva tempóját, egyre intenzívebben és hosszabban fogadva torkába, magának erőltetve tovább és tovább. Aztán somolyogva ismét visszább húzódik, és mohó, kíméletlen cuppogással dolgozza meg egész hosszom, külön figyelmet fordítva lándzsám cseresznyeajkainak bársonyos vákuumába rekesztett hegyére, mit nyelvével még meg is pilinckáz, mielőtt ismét tövig tolja magát rám. Produkciója valóban észvesztő, gátlástalanul buja és mégsem közönséges; sőt, az a hercegnős, finom elegancia még akkor is áthatja minden mozdulatát és nyögését, mikor állát kétfelől megtámasztva már én adagolom neki nyálától latyakos logarlécem, persze odafigyelve, de zavartalan lendülettel és lelkesedéssel, újra és újra, koppanásig. Az elkerülhetetlen kitörés előszelét megérezve aztán ő is ismét felpörgeti magát, és energikus száj-, nyelv- és fejmunkával az utolsó apró csöppig kiszürcsöli belőlem rózsaszín kis nyelvét egészen beterítő, szájacskáját csurig és tovább töltő, bőven ömlő apatejem, még az után is folytatva kéjes kivégzésem, hogy én már remegő combokkal, hörögve küzdök a talpon maradásért...

...persze a gravitáció győz most is, úgyhogy már az ágyból fekve figyelem, ahogy visszatér a szobába (öblíteni libbent ki talán egy vagy két percre), zenét kapcsol telefonján és mosolyogva mellém bújik. Felhőtlenül cseverészünk tovább, miközben hogy-hogy nem felajánl egy masszázst, mely felajánlást, hogy-hogy nem, szokásom szerint a visszájára fordítok, úgyhogy nemsokára már testápolós kezemmel simogatom-gyúrom nyakát és vállait, így felelve kedvesen érdeklődő kérdéseire, és tárgyalva ki vele szőrmentén érintve az univerzum összes fontos és kevésbé fontos kérdését. Válla, háta és dereka alapos átdörgölése után csípője és combjai kerülnek sorra, itt már kevésbé szakszerű, inkább incselkedő érintésekkel operálva, melyeket somolyogva, lábait leheletnyit szétnyitva fogad, míg én továbbra is próbálom fenntartani a társalgás fonalát, mely páratlan popsijára simítva egyre inkább nehezemre esik. Na nem mintha Barbi untatna, sőt: energikusan vibráló, cinkosan csilingelő hangja, élénk és egyenes stílusa továbbra is határozottan szimpatikussá teszik, amit csak tovább fokoz a természetesen készséges gesztus, mellyel kérésemre kibont nekem egyet az éjjeliasztalon várakozó gumik közül, mikor szinte mellékesen megemlítem neki, hogy alkalmasint szívesen folytatnám a masszázsprogramot néhány centivel beljebbről...

Diszkrét utalásom szerencsésen célt ér, ami részéről a hátranyújtott, bontott tasakban, illetve csípőjének ajánlkozó megemelésében realizálódik, részemről meg néhány rajongó, éhes csókban, mellyel odakóstolok rózsás puncijára és popsilukára is, mielőtt magamra rántom a latexet, és lassan belé csusszanok - illetve csusszannék, ha az xs-es óvszer hagyná. Fenekének delejes látványa és forrón hívogató, szűk kis cunija ugyanis bár hamar megacélozza pálcám, a kegyetlenül szoros gummer sajnos szinte azon nyomban ki is szorítja belőlem a szuszt, úgyhogy valahol félúton járva azt tapasztalom, húzni már könnyebb a búvárt, mint tolni. A kínos helyzeten igyekszem előbb rutinból úrrá lenni, és tövön markolva, a Jeremy-manőverrel beadagolni fuldokló kígyóm, ám a siker így is elkerül. Barbi érzi a difit, és előbb hátranyúlva próbál segíteni, majd meg is fordul, hogy hozzám törleszkedve-bújva ügyes kis kezébe veszi a beállt (illetve bekonyult) probléma elsimogatását. Más típusú gummer sajnos nincs, és pech, most én sem hoztam tartalékot, így teljes mértékben rá kell bízzam magam... és ő bizalmam szerencsére minden tekintetben kiérdemli, ahogy finom, ám állhatatos kézimunkáját elbűvölő mosolyával és szemeinek kacér villantásával megtámogatva egy-két perc alatt ismét harcra kész állapotra bűvöl, majd hátára hengeredik, és készségesen magába is igazít, mielőtt netán ismét kiszorulna belőlem az ihlet.
Meg kell valljam férfiasan, a félelem nem volt alaptalan, úgyhogy az elkövetkező percek során sajnos inkább az idővel futottam versenyt, mintsem kiélhettem volna vele azokat az erotikus formációkat, amikben szívem szerint így is-úgy is alaposan eljátszottam volna vele - na nem mintha a klasszikus papás-mamás felállást ne maxoltuk volna ki annak rendje és módja szerint. A finoman rugózó, lassan összeszokó kezdeti tempót fokozatosan emelve hamar ismét erőre kaptam, hogy alkalmam nyíljon mélyrehatón megismerkedni Barbi szorosan ölelő puncusával is, aki előbb térdeit megemelve engedett alaposabb hozzáférést döféseimnek, majd lábait maga előtt-fölött összefonva, combjai mögül bújócskázva-biztatva adta át magát felszabadultan zakatoló olajfúró-pumpálásomnak, melynek eredményeképp közös erővel csak sikerült kisajtolnunk belőlem a második kör sikerét is. A galád kaucsuk fölött aratott győzelem megkoronázásaképp még hosszú percekig összebújva, nevetgélve simogatjuk egymást, míg le nem jár a nekünk szabott idő. Ahogy az ajtóhoz kísér, még összefutunk a folyosón portyázó rettenetes, vagy másfél kilós kis házőrző bestiájukkal is, majd egy puha öleléssel, két puszival utamra bocsájt - én meg megígérem neki is, és pláne magamnak, hogy ha visszatérek a nagyfaluba hosszú vidéki kiküldetésemből, mindenképp visszatérek még izzó szemű, csodaszép indián szeretőmhöz.

Első randi lévén, az előre megbeszélt háromkirályokat még a zuhany előtt átadtam, a frenetikus szájbaspriccelésért járó másik (igazságos) hármat öltözés közben számoltam még ki. A rózsacsokor mértéke azóta, láttam, inflálódott némileg, ám még ezzel együtt is tartom, hogy Barbi fiatalsága, szépsége, igényessége, bájosan kommunikatív, vérpezsdítő cserfessége, na meg a máshol súlyos extrákért is néha csak ímmel-ámmal, vagy úgy sem vállalt lehetőségek lelkes és odaadó teljesítése abszolút mértékben méltányolja az átlagnál valamivel magasabb hozzájárulást. Ha ez valakinek nem fér bele, abban nincs semmi szégyen, szerencséjére találhat sok más kedves és szép lányt - de rózsák fölött hisztizni és alaptalanul sarat dobálni, azt hiszem, a lehető legférfiatlanabb, legcikibb dolog, amit egy magára valamit is adó makktárs elkövethet. Úgy is mondhatnám, aki alkudozni akar, menjen a piaci kofákhoz vagy a kamionparkolóba.

Barbival való megismerkedésem bár a vak véletlen szülte, végül cseppet sem bántam meg, hogy szerencsét próbáltam nála. Elbűvölő személyisége, kiemelkedő szépsége és gatyarepesztően szexi, minden huncutságra nyitott, lelkes és együttműködő hozzám-állása percek alatt elfeledtették velem a friss hirdetők, friss szalonok rendre visszaköszönő, futó hiányosságait, amik ha okoztak is egy-egy váratlan pillanatot, Barbara egy-egy mosolya, gesztusa, simítása azonnal, sokszorosan kárpótolt is érte. Bízom benne, hogy ez a jövőben is így marad, és még sokszor lesz alkalmam összebújnom evvel a bársonybőrű, selymes hajú szépséggel, aki méltán válhatna az oldal legújabb, fényesen feltörekvő kedvencévé.