Uraim, mint a karikacsapás. Lehet, hogy szerencsém volt? Felhívtam, felvette, cím check, time check és ennyi. És tényleg semmi másról nem esett szó (erre majd visszatérek miért érdekes).

A cím végtelen egyszerűen megtalálható. Pest egyik tradicionális, nagy múltú környéke. A GPS valósággal visszakérdez ha beütöd, hogy ezt tényleg nem tudod hol van? :) Nem vagyok egy BKK fun, pedig a környék egyik tradicionális intézményében szereztem vmi építő papírt vmikor, de ha jól tudom troli közlekedik arra. És van parkolóhely is, de meg kell jegyeznem napközben tettem látogatást, így a helyiek talán nem voltak épp otthon. Egyébként a környéken kizártnak tartom (kivéve a sportcsarnok és a stadion rendezvények időpontjait), hogy ne legyen parkoló. Nincs szükség trükkökre, +/- 100m és megvagy.

Mint fentebb írtam Pest egy tradicionális környéke. Nem bauhaus, nem modern. Régi bérház, na de belül! Legalább akkora meglepetés mint a vendéglátó. Még mindig a hatása alatt vagyok, mármint a vendéglátónak :) A lakás modernizált, az igényeket (legalább is az enyémet), a meghitt hangulatot, az áramló csít, maximálisan kielégítő, ízlésesen rendezett és tiszta minden része; az előszoba, fürdő, háló, konyha (bocs Zsantill de a nokedli miatt ezt meg kellett jegyezzem, sosem lehet tudni ki vetődik arra). A hálóban tükrök, annak aki a smink és nyakkendő igazításon túl gyönyörködne mondjuk más egyéb lehetőségekben is. Ne zárjuk, hogy esetleg hölgy vendég megy oda, ezért írtam a sminket. Vagy ha a kollégák közül esetleg dob egy alapozót mielőtt... mindegy :) A fürdőt meg kell említenem. Nagyjából a DM termékskálájából lehet illatot választani zuhanyzáshoz. Fontos dolog: a fürdőlepedő nagy méretű. Azt hiszem, hogy a kellő hangulatot a szoba meghitt piros fénye (mondom tradicionális környéken, piros lámpás ház, illetve szoba), a illatgyertyák és a vendéglátó parfümjének diszkrét elegye alapozza meg...

... illetve a pillanat amikor kinyílik a bejárati ajtó és ott áll Ő, fekete, csipkés, testre feszülő szettben. Uraim! A képek hazudnak. Élőben sokkal jobb. Persze ki szeretne szerelmeskedni egy fényképpel? :) Ő szőkesége viszont abban pillanatban amit érzi a fogást a másodperc tört része alatt bújós cicává változik a testével, a kisugárzásával, a gyönyörűen és ízlésesen kifestett szemivel és a lágyan búgó hangjával. Botrányosan izgatóan hatott rám a nő közvetlensége és bája már az előszobában. Egy jó tanács: tessenek adatlapról felkészülni az élményosztókról. Zsantill ezért nagyon hálás és nem megjátszott meglepetéssel díjazta hogy gondoltam néhány apróságra. A teste az... van neki. Egy pihe puha bőrbe bújtatott, arányos, feszes és diszkréten illatos bűbáj. Az ember az ajtóban felfalná, ha hagyná, de inkább kedvesen bevezet a szobába és a többi, és a többi... Még mindig itt van az orromba az illata. Ja igen: még mindig nem tartunk ott hogy mi a "program", hogy a rózsaszálakról ne is beszéljek.

Nos... a gyors összhangot megalapoztuk néhány smacival egybekötött simivel a tarkó, a nyak, a vállak és sorolhatnám területein.. A baráti viszony elmélyítése jegyében a simikkel izgatott testtájakat lágy csókokkal váltottuk fel kölcsönösen. Aztán előhúztam egy adut, mintegy udvariatlanul (hölgyeké az elsőbbség félretéve), leguggoltam és támadásba vettem a finom combokat. csípőt, feneket, és az ezek által behatárolt tündérkertet. Aranyos volt a nem túl határozott méltatlankodása, miszerint: Ezt én akartam! Hát anya, az van hogy én meg téged akarlak és én voltam a gyorsabb, szóval most Békés megyei nyelvjárásban foglak részesíteni. Aha! Na várjunk azzal még. Eljött a pont amikor tényleg Ő mutatta meg azt ahogyan eltüntet valamit a valahol. Konkrétan a szájába. De hogy?! Hát levegőt nem kapsz, olyan 20 mp-ig, aztán mint valami lágy fuvallat, úgy kényeztet. Közben pedig a tükörben látod a formás popóját. Aztán megint cunami. (Vérnyomás problémákkal küzdőknek nem ajánlott). Én rendben vagyok, de az én fülem is hol el, hol szét állt :) És még csak most kezdtük. Mi lesz itt? Harc! Nem állhattam ott tétlenül Zsantillban. Felemeltem az ágyra tettem és ismét számba vettem a tündérkert ízeit. Fogalmam sincs mit csinált közben, nekem annyira ízlett a csaj, hogy nagyon. Mennyire puha, mennyire izgatóan ott van mindene és milyen odaadó! És a mellei, a nyaka, a válla. Majd ellentámadás, miközben próbálunk nem leesni az egyébként szoba méretű ágyról. És elindulunk a kéjszerpentinen. Olyan tempóváltásokkal, olyan érzéki játékkal, hogy már már könyörög az ember a kegyelemért. De hát ezért választottam Őt, egy kanibált, hogy kivégezzen. De nem, nem végez, húz és húz, kényeztet aztán megint vadul belecsap. Az önuralom határait feszegettem, hogy ennek a kéjjel teli játéknak tered adjak mikor az ajkaival játszik. Inpróval kezdtük és nagyon nem bántam meg. Szó nem esett előzőleg itt arról mi, mikor, hogyan, meddig? Jött érzékből ahogy az ember a csajánál csinálná vagy még jobban. Dícsértem mert megérdemelte, és dícsértem mert nagyon izgatott. És igen, megkérdeztem tőle azt is ami egy ffi ember számára fontos: tud nokedlit szaggatni! Ugye kérem?! Mondhatnám, hogy a helyzet komoly volt, mert az volt, de kellő komolytalansággal viseltettünk aznap délután. Pedig bújt, dorombolt és kényeztetett amíg tényleg azt nem mondtam, hogy na de most aztán megkapod a jussod. Itt váltva ismét, éreztem, hogy finom ízű kéjbarlang bejárata milyen amikor igazán feltüzesedik. És mikor remeg a combja célba értél... majdnem. Nem voltam elég kitartó, de nem szegte kedvét mert egy isteni 69-el folyt a kéjpatak tovább. Ott azt hittem nem menekülök és vége. De nem. Aztán megint igen, aztán megint nem. Ez a nő frenetikus tehetséggel és ritmusérzékkel kezeli... a fenéket kezeli, szájalja az embert, a kezeit nem is használta simogatás és cirógatáson kívül másra. Hihetetlen.
Egészen a végletek határain túl juttatott a nyelvérzékével. Végül egy finom lovaglás után kegyelmezett meg és hagyta végre a vulkánkitörést beteljesülni. Pfúú... emberek. Én tényleg nem tudom a nokedlije milyen ennek a csajnak, de hogy a franciája nagyon ott van az tutti. Nem csak arról van szó, hogy kényeztet, hanem ahogy! Ameddig és milyen tempóban? És ha felizgult tényleg vulkánkráter forróság vár odabent, hogy a finom ringó mozgásáról ne is feledkezzünk meg.
Hihetetlenül szép íve lett annak az egy órának amit együtt bolondoztunk el. És a cicamivolta az ajtóig elkisért. Ódaadóan bújt és dorombolt.

Igen. Egyszer csak vége lett az egy órának, egy óra tíz perc múlva. És akkor már tényleg zavarban voltam, hogy jó jó, de akkor a rózsaszálak? Mert máshol az a rend, hogy előtte tájékoztatnak mi van egy órában és hát a rózsák. Na itt elborultunk egymásban elég rendesen, hogy a legvégére derültek a patronálás részletei. Az gondolom, hogy Zsantill közvetlensége okán ilyen természetű időtöltésre számíthat az ember.

Emberek Ő egy kanibál! A jófajtából, a nagyon jófajtából. Aki szeret az izgalom hegyén-völgyén száguldva vagy cammogva járni azonnal foglaljon nála időpontot. Engem nagyon megfogott csak ajánlani, forrón meg pláne ajánlom, mert nagyon izgató és odaadó.
Van egy egyezségünk, és azt beváltom; viszem a bort és megisszuk :)