A randi előtti héten csütörtökön hívtam, de nem vette fel (mint kiderült, aznap nem dolgozott). Friss újoncként pánikba is estem, talán nem is működik ez a dolog? De aztán SMS-ben válaszolt, és másnap beszéltünk, nagyon kedves volt már a hangja is, és én választhattam ki a pontos időpontot.

Nem kocsival mentem, így a villamosmegállótól egy kis sétát kellett tenni. Csak az bosszantott, hogy virágot akartam neki venni (kálát!) de nem volt nyitva a virágos, ezért végül egy doboz Ferrerót szereztem be. ( szerintem első alkalommal illik egy kis plusz ajándékkal meglepni választott partnerünket) Közben persze izgatott is voltam, hiszen nemcsak itt vagyok friss újonc, hanem az örömlányokkal való randikban is, de hát jobb későn, mint soha!

Egy kellemes, új építésű társasház kapujában vártam a bebocsátásra, jött is a kód üziben, és már bent is voltam. A szívem nem a lépcsőktől kalapált!
Larát meglátva nem sok másra tudtam figyelni, de minden objektív körülmény rendben volt, a fürdőben ott vártak a szükséges kellékek, ő pedig a kellemesen és sejtelmesen bevilágított franciaágyon.

Mivel adatlapján nem látni az arcát, csak azt tudtam, hogy a teste bombázó, de izgultam amiatt is, hogy milyen lesz az arca. Persze a lányok is izgulnak ilyenkor, amikor új pasi jelentkezik be, gondolom azért nekik se tök mindegy, hogy nézünk ki... Szóval az arca egy nyílt, mosolygós személyiséget mutatott, csodálatosan nagy, mélykék, vonzóan kisminkelt szemekkel, telt, csókra ingerlő ajkakkal. Egy kék, pánt nélküli ruhában fogadott, amit könnyen lehetett lehúzni, vagy éppen felhúzni is. Rögtön a dilemma, milyen irányban kezdjem...

A tisztálkodás után megöleltem, és csókokkal kezdtünk el ismerkedni. A csókjaiban nem a puszta rutint, hanem az odaadást is éreztem. Először a melleit szabadítottam ki ruhája fogságából ,ami persze nem volt túl nehéz. Közben lehemperedtünk az ágyra, és mohón csókolni kezdtem a melleit. Kemények, formásak, csókra, nyalogatásra érzékeny bimbók fogadták a kényeztetésemet. Az volt a tervem, hogy fokozatosan végigcsókolom a testét nyaktól lábujjig, de a puncija olyan mágneses erővel vonzott, hogy az út alaposan lerövidült a kelyhéig. Ott aztán igyekezve a finomságot szem előtt tartani, nyaltam, szívtam, csókoltam, nem tudtam betelni vele. Hangos sóhajokkal és dicsérő szavakkal hálálta meg az igyekezetemet. Tapasztalatlan lévén azt gondoltam, hogy a "megjátszós" vagy "rájátszós" lihegések, szavak csak zavarni fognak, de nem így van! Még ha sejtettem is, hogy kicsit hízeleg, a dicsérő szavak így is nagyon jól estek, és segített, hogy felszabaduljak vele.
Aztán jött ő, a farkamat szájába véve kényeztetett, és bár már korban is messze vagyok az alfahím képességektől, ha kellett finoman körbenyalva, ha kellett mélyen beszívva nem engedte, hogy lankadjon a kedv és a keménység... Aztán kértem, hogy újra hadd nyaljam én a csodálatos punciját, egyszerűen visszavonzott. Volt egy kis 69-es póz, aztán ismét ő jött, és végül a szájába élveztem. Utoljára ezt a kamaszkori szerelmem engedte meg nekem, ami nem ma volt...Megpihentünk, kávéval kínált, és szomorúan vettem tudomásul, hogy ilyen kellemes foglalatoskodás közepette már el is repült az egy óra. Beszélgettünk, ő is mesélt egy picit magáról, egy hullámhosszon voltunk. Ő marasztalt, és én szívesen csókoltam volna még a kelyhét, de megbeszélésre kellett mennem, ezért elbúcsúztam, hátha legközelebb a dugás is összejön.

Már a randi elején odatettem a borítékot, mivel ő az újoncok számára is elérhetővé tette a virágszálak számát. Mondta, hogy a végén is ráért volna, teljesen korrekt.

Az a helyzet, hogy a regisztrálás után Lara adatlapját szúrtam ki először, és tudtam, hogy őhozzá akarok menni mindenképpen! A megérzésem helyes volt, mert ennél jobb első partnert elképzelni sem tudok - persze tapasztalat híján ez is megérzés. Nem kellett sokáig izgulni, tudta, mire, hogyan van szükségem, és minden igyekezetével azon volt, hogy ezt megadja nekem. Értelmesen tudtunk beszélgetni, és nekem nemcsak a testi izgalom, hanem az intimitás is fontos, ezért örülök Larának. Az első szerelem, az első szex örökre megmarad az emberben, most már az első örömlányos randi is örök emlék marad- de persze visszatérek, az biztos!