Jázmint, ezt a tüneményes hölgyet a hét közepén hívtam fel – mivel korábban már láttam az oldalon, hogy gyakran elfordul, amikor szombaton is fogad vendégeket – egy szombati randevú ügyében. Jázminnal a pár hónappal ezelőtti első randink óta üzenetekkel tartottuk a kapcsolatot, Benne egy kedves, érdeklődő személyiséget ismertem meg; így a telefonbeszélgetés másnapján üzenetváltásunk során is megerősítettük a randi végleges időpontját. Eddig hétköznapokon, utolsó vendégeként találkoztam Jázminnal, ezért kíváncsian vártam az alkalmat, hogy a közelgő hétvégén, a déli órákban, elsőként találkozhatom Vele.

Borongós szombati napon vezetett utam a város másik végéből a Marina Parton található jól ismert szentély felé. Tömegközlekedést használtam, amely nem is volt rossz ötlet, a városban eléggé beállt a forgalom aznap. A Duna Plázától mindössze pár percet kellett sétálnom – útközben elhaladva a még épülő, de hamarosan átadásra kerülő társasház-tömbök mellett – és máris ott találtam magam a szintén új, elegáns, a Riviérákon láthatókhoz hasonló, erkélyes, világos ház előtt, amely környékén, ha autóval érkezem, egész közel tudtam volna parkolni. A bejárat előtt felhívtam Jázmint, aki telefonon diktálta nekem a számomra kicsit bonyolultnak tűnő bejárati kódot, amellyel a többszöri ott jártam ellenére is sikerült szerencsétlenkednem, bár ez inkább volt köszönhető a gyenge memóriámnak és a félhomályos látási viszonyoknak :-)

Az előttem diszkréten kinyíló ajtón belépve kellemes meleg bizsergette az érzékeimet, nem beszélve a lakást körülölelő illatosításról. Az L alakú folyosón végighaladva Jázmin a leghátsó szobába invitált. Légyottunk helyszínének berendezése némi változáson esett át az első randink óta, viszont ami változatlan: az ízléses, hangulatos elrendezés, és a sejtelmes, de elegendő megvilágítás. Az együttlét fő terepét a szoba közepére állított tatami biztosította, a falnak támasztva, ha jól emlékszem több oldalon tükrök is hozzájárultak a vizuális trükkökhöz, bár mi csak a tatami közvetlen közelében lévőt használtuk, azt is inkább a szemkontaktus fenntartására. A kabátomat Jázmin valahol a szoba hátsó részében akasztotta fel, míg ruháim az ajtó melletti fotelben kaptak helyet, az órámnak és egyéb kiegészítőknek a fotel melletti komód tetején van bőven elegendő hely, ahol a kis sztereó lejátszó is ontotta pendrájvról a hangulatunknak épp megfelelő – most épp ritmusosabb – zenéket.
A fürdőbe bekísérve a ropogós törülköző mellé kaptam egy szokásos kis használati eligazítást; a kis méretű, toalettel, zuhanyfülkével és mosdóval ellátott helység szinte zsúfolásig meg volt töltve mindennel, ami a tisztálkodáshoz szükséges.

Jázmin keleti mesék főhősnőit ihlető arcvonásai, a görög szobrászok által mértékül vett tökéletes testi arányai az első randink óta belém rögzültek. De szerencsémre, a romló memóriámnak mindig szüksége van némi frissítésre. Röviden: sok szép lánnyal hozott össze az élet, de Jázmin az, akit mindig is kerestem.
A bejáraton belépve hosszú, fekete, kicsiny hullámokkal borított haját kiengedve viselte, fogadórucija fekete melltartóból és hozzá színben passzoló tangából állt, fekete szemei csillogtak a lakás megvilágításában. Ringó járását, kecses mozdulatait megcsodálhattam, amint előttem menve mutatta az utat, az aktív sportolás testének minden négyzetcentiméterén meglátszik.
Ugorva egy picit az időben, a tatamin fekve csodáltam meg igazán Jázmin alkatát: a hasán fekve a Raffaellót megihlette nyakát, a szép ívű vállait, az izmos hátból lágyan kiemelkedő lapockákat. Csípőjének vonalát követve feszes fenék tárul elénk, amely vonalzóval húzott egyenes lábakban folytatódik egészen a kicsiny lábfejig. Amikor megfordul Jázmin, és magamon erőt véve el tudok szakadni pillantásától, szemem a két szép gömbölyű, és fekvő helyzetben is feszesen magasra emelkedő melleket csodálja meg, majd lejjebb haladva a keleti szerájok hastáncosnőihez hasonló szép köldök vonalát követve megállok pár percre az alkalomra frissen előkészített illatos kapunál.

A fürdőt a derekam köré csavart törülközővel hagytam el, az ajtónál már találkoztam is Jázminnal , aki a törülközőmet – mivel arra tovább nem volt szükség – ledobta azt a fotel mellé. Amint a lakásba beléptem, egyből élénk beszélgetésbe kezdtünk Jázminnal, mintha már évek óta nem láttuk volna egymást, pedig mindössze alig több mint egy hónapja jártam Nála; és ez folytatódott a zuhanyzás után is: amikor a tatamin helyet foglaltunk, a „programból” semmit nem beszéltünk meg előre, a csevegés közben mozdulataink maguktól beindultak. Először hason fekve kapta Jázmintól egy jó kis bemelegítő masszázst, lovagló helyzetben rám ült a derekamra, majd a lábaimra és a múltkor is használt kellemes illatú masszázsolajjal megöntözve gyúrta végig a testemet, közben pedig az oldalsó tükörben tartottuk a szemkontaktust. És persze a látvány vadító volt: ahogy Jázmin dolgozott rajtam, a finom, de számomra nagyon jól eső kézimunka hamar megtette a hatását: idő előtt pozitúrát kellett cserélnünk, és kértem Jázmint, hogy a masszírozást hadd folytathassam én tovább. Jázmin sebtében kis koronához hasonló kontyba fűzte hosszú haját, és gyengéden „kitúrva” engem a tatamiról, máris hason fekve feküdt előttem. Masszázsolajjal bőven meghintve gyúrtam végig Jázmin testét… inkább csak simogatásnak mondanám: bőre selymes érintését kiélvezve nem volt kedvem erőteljesebb gyúrómozdulatok végzésére; internetről tanult pár svédmasszázs-fogás után jutottam el a feszes fenékhez, ahol véletlenül kissé tovább időzve gyönyörködtem az előttem heverő lány vonalaiban. Hogy felgyorsítsam a folyamatot, a comboknál és a (hihetetlenül izmos) vádliknál már erőteljesebb gyúrást végeztem, hogy a talpak gyömöszölése után Jázmin végre a hátára fekhessen.

Elcsuklott a szavam a látványtól, Jázmin mosolygott, én pedig hirtelenjében nem is tudtam, hogy mihez kezdjek a tenyeremben lévő masszázsolajjal, amolyan tessék-lássék mozdulatokkal lágyan szétkentem Jázmin felsőtestén, miközben közelebb hajoltam Hozzá és csókokat leheltem a nyakára lejjebb és lejjebb haladva a mellekhez. Amíg az egyik kezemmel cirógattam keményre gyúrva az egyik mellbimbót, a másikat az ajkaim közé véve ízlelgettem. Jázmin bátorítólag jelezte felém, hogyan esik Neki mindez, majd lejjebb csusszantam, és a térdben felhúzott, széttárt combok közé helyezkedtem.

Jázmin gyönyörszerve is a legszebbek egyike, amit láttam; először a még mindig masszázsolajos kezemmel simogattam végig a comb belső felületét, és a vénuszdombot, mikor ajkaim találkoztak a nagyajkakkal. Kezeimmel megtámasztva Jázmin derekát, nyelvemet lágyan be-befúrva a kéjnyílásba kényeztettem Hölgyemet, aki illatos nektárral hálálta meg ténykedésemet. A lassan fokozódó nyelvcsapások alatt a csikló egészen előbújt, a punci színe egyre sötétebb árnyalatot öltött, és amit Jázminnál nagyon szeretek: ekkor tenyerét gyengéden ráhelyezi a kézfejemre, miközben a csípőjével lágyan körözni kezd az arcom előtt. Amikor elvette kezét az enyémről, a mellét is cirógatni kezdtem, de Jázmin oda is követett: gyengéd nyomással ismét egymásra tettük kezünket a mellén. A gyönyörtől Jázmin hasa fel-le emelkedett, csípőjét szorosan az ajkamhoz nyomta, kezeivel a tatamiba kapaszkodott, hallottam, amint körmeit párszor csikorogva végighúzta a felületen. Teste ívbe feszült, s lágyan megremegett a beteljesülés pillanatában, épp kihúztam fejem az összezáródó combok közül, és mellé fekve figyeltem a pihegését.

Újra erőre kapva Jázminon volt a sor: háton fekvést parancsolt, és kevés masszázsolajat a kezébe véve simogató mozdulatokkal melegítette be a felsőtestemet és az ágyékom. Nagyon szeretem ilyenkor Jázminban, ahogy nyomon követi a reakcióimat, figyelmét a legapróbb rezdülés sem kerüli el. Vadmacska testével uralkodott rajtam: Nála oly módon át tudom adni magam a legszebb erotikus élmények élvezetére, hogy most, amikor e sorokat írom, erősen gondolkodnom kell, hogyan is történtek ott, azon a tatamin a dolgok. Arra emlékszem, hogy Jázmin csúszkálással indított rajtam, még mindig masszázsolajos kezeimmel hiába próbáltam elkapni, mindig kicsúszott a markaimból, mígnem az ágyékomhoz telepedett, és szájával folytatta a kényeztetést. Ekkor teljesen elengedve magam, szemeimet lehunyva hagytam, hogy csináljon velem bármit a tetszése szerint. Éreztem, hogy Jázmin nyelvével a zacsit és a hímvesszőm tövét izgatja, a kezét is be-bevonva a játékba. Amikor a makkomhoz ért, és gyengéden elkezdett körözni rajta, már szinte teljesen kész voltam: felsőtestemmel én is ívbe hajlottam, kezemmel próbáltam megsimogatni Jázmin haját és arcát, ha épp el tudtam érni Őt. Jázmin nagyon ügyesen fokozta az extázis felé gyönyörérzetemet, amikor teljesen bekapva kéjrudamat cuppogva mozgott rajta. Éreztem, hogy közelít a vég: nem létező körmeimmel én is a tatamit karistoltam, egész testem megfeszült, a jobb combom még el is zsibbadt, amikor elöntött a kéj legerősebb mámora: megrángatva, önkéntelen mozdulattal néhányszor felülést produkálva és aztán visszazuhanva a tatamira.

Jázmin hagyott pár percnyi pihenőt, majd törlőkendővel megtisztogatott mindkettőnket. A végére most sem tartogattam zuhanyzást, így az utolsó tíz percet a szokásos módon: a tatamin egymás mellett fekve, beszélgetve töltöttük el. Amikor hozzáláttam az öltözködéshez, Jázmin egy vékony sárga lepedőt terített tógaként magára, és abban is kísért el az ajtóig. Hosszasan búcsúzkodtam, Jármin szemeibe pillantva valahogy nehezemre esett kimenni a szürke külvilágba…

Annyiszor emlegetve a feledékenységemet ebben a beszámolóban, abban ugyebár nincs semmi különös, hogy eltérően az előző alkalmaktól, most a randi elején nyújtottam át a pesti átlagot éppen hogy elérő virágcsokromat. A csokor rendezése Jázminnal mindig is diszkréten történik, annyira, hogy még a kezdetekkor is valójában a rózsaszálak pontos számáról elfelejtettünk értekezni az egyeztetéseink során és a randinkon. Amivel szerintem nincs is gond: akármilyen színű is lesz a feltöltése után ez a beszi: Jázmin a szememben egy "Istennő", akivel együtt lenni "felejthetetlen" élményt jelent, s aki "nagyon jó" hangulatúvá teszi a napjaimat…

E fejezetet nem szeretném azokra a szófordulatokra fecsérelni, hogy mennyire jó volt ez a randi, meg ekkorát még soha nem élveztem, meg hogy amint tudok, már jövök is vissza…

Jázmin oly módon tud a vendégére odafigyelni, a vendégéhez, annak személyiségéhez könnyedén alkalmazkodni, hogy Nála egyszerűen elfeledkezem a vendég-vendéglátó viszony „személytelen és anyagias aspektusától”, amint meglátom Őt, csak a szépet érzékelem; rabul ejt a lány közvetlensége, természetessége.
Mert nekem Jázmin egy jelenség.
Egy minden porcikájában gyönyörű hölgyről van szó, akinek a megjelenése is fenséges: a tartása, a mozdulatai, az egész lénye olyan eleganciát, kifinomultságot és intelligenciát sugároz, amelyet nem lehet tanítani: mindez született adottságként a lány bensőjéből fakad.
Jázminhoz visszajárni nemcsak azt jelenti, hogy egy eszméletlenül szép külsejű lány erotikus programjának lehetek a főszereplője, hanem ami számomra jelentőséggel bír: társaságában a test és a lélek feltöltődése is garantált.
Persze más beszámolókban is sokszor olvastam már, hogy milyen jó beszélgetés zajlott le a randi során, és arról is, hogy milyen talpraesett véleménye van a lánynak bizonyos dolgokról. Nos, ez Jázminnal is hatványozottan igaz: mióta megismertem Őt, mi is számos témát érintettünk: a gasztronómiától kezdve a művészeteken át a csillagászatig. Mindamellett, hogy Jázmin otthonosan mozog mindezekben, választékosan előadott mondandóját hallgatva ezen alkalommal mégis meg tudott döbbenteni jártasságával, műveltségével. Mindezzel téve randinkat különlegessé, egyedivé. Megismételhetetlenné.