Hét elején nagyon rámjött a látogathatnék, és villámgyorsan, péntek estére el is döntöttem, hogy engedélyezem magamnak. Mint tudjuk, a rendelési idők többségét tekintve ennél rosszabbul kb. csak akkor időzíthettem volna, ha pont az a célom (ha hozzávesszük, hogy hétvégén napközben nem értem rá). Ráadásul azt sem tudtam pontosan, kihez menjek, csak azt, hogy barátnős érzésre van szükségem. Angel hirdetésére nemrég figyeltem fel, és amellett, hogy a képei is elvarázsoltak, a beszámolók is nagyon ígéretesek voltak, főleg gf-szempontból. Vasárnap este fel is hívtam, elég hamar felvette, és hétfőre zökkenőmentesen és gyorsan meg is beszéltünk egy időpontot, és mindent, amit ilyenkor kell, itt még kicsit hivatalos volt a hangja, de aki beszélt már velem valaha telefonon, most biztos rám szólna, hogy nekem egy szavam sem lehet :D Másnap délutánig még küldenem kellett egy sms-megerősítést, aztán indulhattam is.

Újbuda egy elég frekventált részén játszódik történetünk, ennek megfelelően BKV-val nagyon jól megközelíthető, a ház előtt áll meg a villamos. Szerencsére ez nekem nem tűnt fel, ezért egyrészt rohantam a kis késés miatt egész sokat, bár a bemelegítés sosem árt, másrészt volt egy kis zavar megtalálásilag, de ez az én saram volt, viszont mikor felhívtam onnan, ami, mint kiderült, nem a ház előtt van, mindketten tudtuk elég lazán kezelni a helyzetet, és Angel sikeresen oda tudott navigálni a valódi célhoz, ezért ebből nem volt baj, csak pár ajtóval mentem félre, mert egy elég sok házszámot magába foglaló komplexumban van a kuckó. Mikor megtaláltam a megfelelő bejáratot, két kapunál be kellett írni a kapott kódot, aztán irány fel, és aki a Mennybe kíván jutni, annak balra a sokadik ajtó.
Autóilag nem mértem fel alaposan, de ezt a fajta megközelítést inkább nem ajánlanám, lutri, hogy sikerül-e parkolni, és gondolom, erre nem is olcsó.

Egy jó állapotú, viszonylag újnak tűnő társasházban járunk a távoli 2019-ben. Többen rendelnek, legalább még egy lány lehet, emiatt a fürdőszoba dupla bejáratos, ami amúgy elég ügyes megoldás, főleg, hogy tök jól össze voltak hangolva a dolgok. Neszezéseket lehetett hallani, de nem zavaróbb annál, mint ha mondjuk van egy kulturált lakótársa az embernek. Az említett fürdőszoba jó tágas és csillog-villog, szép nagy zuhanyfülkével, többféle tusfürdő van és szájvíz kikészített műanyag poharakkal, nekem már csak egy apró korty jutott (arra is lehet azt mondani, amit nem iszik meg az ember?), de elég volt, mert amúgy is előtte mostam fogat otthon.
Visszafelé haladva, szintén tiszta, szűkebb előszoba, és oldalra egy épp jó méretű baszoba jó nagy, kényelmes ággyal, mellette tükörrel, felesleges ruhákat tartó székkel, diszkófényekkel, ami szerintem, elég menő, és rádióval. Az udvar tiszta, rendes a ház.

Kicsit fura itt a helyzet, mert nekem valamiért a képek alapján Angel egy amolyan sportosan vékony lánynak tűnt. De inkább az „ott gömbölyödik, ahol kell” (bár annak valóban egy sportosabb) típusába sorolnám, ami nekem ugyanennyire tetszik, szóval ezzel nem volt bajom. Csak azért nem mondom, hogy tökéletesek az arányok, mert nem hiszek a tökéletességben, de a popókultúra már itt lenyűgözött. A képek alapján tök másfajta arcra számítottam, de nagyon tetszett, amit láttam, és az a mosoly! Egyszerre invitáló, megnyugtató, biztató, bájos, imádtam. Hülyeségnek tűnhet, hogy kiemelem, de Angel új körmei is nagyon tetszettek. Határozottan szebb, mint a képeken, és én ezzel a kijelentéssel nem szoktam dobálózni, ezt bizonyítani is tudom, ha kell :D
Ne haragudjatok, de nem emlékszem, miben fogadott, az arca szépsége, és a személyes varázsa úgy elbűvölt. Csak az igazán kúl mamusz maradt meg.

Nagyon részletes pornóregényt nem szeretnék és nem is tudnék írni, ugyanis leginkább az maradt meg, mennyire kilengett a barátnő-fíl-O-méter. Hogy egy klasszikussal éljek, 'It's over 9000!'
Pedig az egész egy diszkrét kézfogással és ajándékok átadásával indult (vagyis itt még csak én adtam az enyémet, Angel az est hátralévő részében halmozott el), amit a szobába lépve egy jó hangulatú ismerkedős beszélgetéssel folytattunk, tetszett, hogy már itt is mennyire érdeklődő volt Angel, és úgy éreztem, kialakult egyfajta szimpátia is viszonylag gyorsan (nekem ezzel a személyiségemből adódóan - nem feltétlenül azért, mert egy türhő vagyok - vannak problémáim, ezért ez mindig hatalmas plusz).
Visszatértem a feredőzésből, ennek örömére Angel vetkőzni kezdett, előbukkanó meztelensége láttán pedig a következő témakörök mentén fejtettem ki egy rövidebb értekezést: 1: Huhh!
Ezután összeölelkeztünk, szájak értek nyakakat, szájakat, nyelvek értek nyelveket (a csókok kellemesek és soha-nem-elegek voltak), kezek értek popókat vica versa. Angel itt is folytatta egyre kacérabb mosolyát, ez egész a randi végéig kitartott, csak a vége felé inkább a (talán) szeretetteljesség irányába fordult el.
Az ágyra heveredvén lassan, nagyon lassan leutaztam a völgybe, gyakran visszatérve a csodás, ám nem különösebben érzékenynek tűnő cickókhoz és Angel csodás csókjaihoz. Mikor koncentrikus körözésem után megérkeztem, hosszú nyelvelésbe kezdtem, melyet időnként egyik fürge ujjammal is támogattam. Hirdető lányoknál én sosem - vagyis elenyésző kivétellel - tudom megállapítani, hogy orgazmusra készül a hölgy, vagy Jászai-díjra, itt is vegyes érzéseim voltak. Közben többször gondoltam, hogy ezt igazából csak én élvezem, viszont az utóhatás mind verbális, mind nonverbális szempontból mást mutatott, mert volt itt sokszoros rángás, meg punci-arcbanyomás, de meggyőzőbb volt a fokozatosság, az ahogy Angel utána próbálta kipihenni magát, a szóbeli dicséretek, és az a mennyei ölelés, amit ezek után kaptam - talán ez volt a randi egyik legkellemesebb része.
Ezek után a fehér angyalka is hasonló fokozatossággal csúszott le kobrettihez, amit nagyon finoman és izgatóan kényeztetett, de ne szaladjunk ennyire előre, már az odavezető út is csodálatos volt. Ezután mondta, hogy húzzunk gumit és egy nagyon érzéki és változatos misszi vette kezdetét, amiből Angel javaslatára átváltottunk kutyusba, aminek a végére eléggé bevadultunk, és mikor már mindketten feküdtünk, egy csókcsata közben eldurrantam. Ezt a pillanatot is úgy reagálta le Angel, mintha a szerelmemmel lettem volna. Az ezután következő punci-utórángások visszamenőlegesen is ébresztettek bennem kétségeket, de sebaj, hiszen következett az egymást becézgetős pihengető heverés ideje, miután Angel hozott inni és az ágyon üldögélve, csókokat váltva beszélgettünk még. Komolyan mondom, romantikus volt az élmény, de sajnos el is ment vele az idő. Mondtam Angelnek, hogy én nem biztos, hogy észreveszem, ha lejárt, úgyhogy szóljon, ha menni kéne már, így megnézve láttuk, hogy Elvis után nekem is el kéne hagynom az épületet, bár még szívesen maradtam volna órákig, és Angel is mondta, hogy olyan volt, mintha most jöttem volna, de hát ugye „Jó társaságban...” Szóval tartok tőle, hogy legközelebb, ha lesz ilyen, egy hosszabb találkozót fogok kérni tőle, és emlékeztessetek, hogy a végére (vagy az elejére?) kérjek egy közös fürdést!

Nem extráztam, a barátnő-feeling miatt mentem, ha nem jött le, hogy ezt mennyire megkaptam, akkor valakinek a készülékében baj van.
Előre adtam a csokrot a kis ajándék édesség csomagolásába applikálva, hogy ezzel már ne kelljen foglalkozni, Angelnek ideje se lett volna szóba hozni. Az egy órás alapcsomag nagyon baráti, egy régebbi, bölcs átlagot idéz. Good times! :)

Gondolkoztam, hogy tényleg megírjam-e, mert elég intimre sikerült a találkozó, de hát én is az ilyen beszámolók miatt mentem, és ez a találkozó és Angel igazán megérdemelnek egy FELEJTHETETLEN-t, és azt hiszem, sikerült úgy kikerülnöm a „titkos” epizódokat, hogy így is elég részletes lett az írás.
Az egyetlen problémám tényleg az volt, hogy nem tudok tovább maradni, mondjuk egész éjszakára, mert valóban egy angyallánnyal találkoztam, és arra az egy órára szerelmes lettem, hazaérve pedig már újra harcra kész voltam.
Nem vagyok visszatérő típus, leginkább az újdonság izgalma miatt és a túlságos érzelmi kötődés elkerülése végett, de érte válhatnék is azzá, mert mégis jobb a szex azzal, akivel nem először csinálod. Legyen szerencsénk a következő Kenó-sorsoláson is!
Tényleg ez volt az eddigi talán legromantikusabb ilyen jellegű találkozóm (nyilván ide nem számítjuk a valódi párkapcsolatos dolgokat), az önbizalmamon is dobott egy nagyot, ami mostanában rám is fér. Temporális love is in the air!