• Aliz

  • Beküldte:
  • Aliz reagálása

    Kedves Arruin!

    Már megint egy számomra megfejthetetlen nicknév. Ha pedig ismeretlen akkor olyan távolinak is érzem. Pedig te nem vagy távoli. Tegnap nagyon is közel voltál. Mennyivel könnyebb volna a megszólítás egy Ödön34 vagy egy Tihamér115-nél.
    Este 10-kor leültem megnézni a hétvégi német forma 1 futamot. Vasárnap ugyanis nem volt időm és hallomásból tudtam, hogy nagyon izgalmas. Kettősség volt bennem: meg kell írnom a reagálásomat és a versenyt is látni akarom. Forma 1 vagy reagálás, forma 1 vagy reagálás, forma 1 vagy reagálás...forma 1 majd reagálás. Úgy látom a döntés megszületett. Így most hajnal egy óra van és én most nyúlok végig az ágyamon, veszem fel a fejhallgatót, keresek jó zenéket, elolvasom elejétől a végéig az írásod, és figyelek a közben előbukkanó gondolataimra. Ez a szokásos rituálém. És most jöjjön aminek jönnie kell!
    (Régen írtam már reagálást, remélem nem jöttem ki a gyakorlatból. Kicsit talán még izgulok is.)

    Barátom!
    Te egy rajongó típus vagy. Nem is kicsit. Olyan voltam neked mint művésznek a múzsája. Zavarbaejtő is ez számomra, az ilyen hangulatokat próbálom tompítani. De nálad nem igazán tudtam. Mikor írtál nekem már akkor tudtam, hogy oda leszel értem. Megtisztelőnek tartom ha valaki ilyen magasra emel és ennyire értékeli a társaságomat. Számomra tudod milyen az ideális vendég? Nem követelőzik, és hálás bármit is kap. Ez a mentalitás pedig inspirál engem. Ilyenkor olyanná válok mint egy festő aki előtt még hófehér a vászon és az ihlet bármerre elvihet. Tehát a mi esetünkben nem is egyételmű ki a művész és ki a múzsa. Ez egy kölcsönös oda-visszaható folyamat és a szerepek állandóan cserélődnek.
    A legtöbb vendégem szinte teljesen megnyílik előttem és beavat a legmélyebb gondolataiba is. Nehéz a mai világban olyan helyet és személyt találni ahol teljesen kitárulkozhatunk. Ha valaki pedig engem tisztel meg a bizalmával akkor én próbálok helytállni abban a helyzetben. Mikor levetjük a ruháinkat és meztelenül egymás mellett fekszünk ez sokkal több testiségnél. Kicsit olyan mintha a ruhánkkal együtt a köztünk lévő távolságot is magunk mögött hagynánk. Mindegy ki honnan jött csak mi ketten vagyunk az együtt eltöltött időben és más nem számít. Ha őszintén belegondolok nekem ez a munka nagyon sokat hozzátett az életemhez. Kisujjamban van hogyan kell bánni egy férfival, megtanultam hogyan kell ráhangolódni a másikra, megerősített a nőiességemben, rengeteg pozitív élményben részesített...és az a sok új cipő sem alhanyagolható tényező amivel sikerült az utóbbi időben gyarapodnom. Minden nap egy új kaland. Új élmények, új személyek vagy régi barátságok, egy kis csábítás, egy kis kacérkodás, sok nevetés és sok csoki...azt hiszem szerencsésnek mondhatom magam. Amennyire sokan úgy gondolják, hogy szükségük van rám, ugyanúgy nekem is szükségem van ezekre a találkozásokra és élményekre.
    Nem én vagyok a legodaadóbb masszőz, sem a legkedvesebb, sem a legsportosabb, vagy a legfiatalabb sem. (És most itt hosszan folytathatnám a sort.) Viszont a legérdekesebb címre jó eséllyel pályázom. Megosztó személyiség vagyok. És milyen szerencse, hogy amilyen nem vagyok olyan nem is szeretnék lenni.
    Valószínű, hogy a legkedvesebb reagálást nem tőlem fogjátok kapni, de hogy a legőszintébbet...az lehetséges.
    A kivezetési szertartást pedig teljesen jól érzékelted. Annyira el voltál varázsolva, hogy kellett egy kis rásegítés neked. Különben még mindig ott feküdnénk a tatamin. Ennél fájdalmasabb búcsúzásod sose legyen.
    Biztos vagyok benne, hogy fogunk mi még találkozni. Bár ha rám hallgatsz akkor a jövőben nem csak rám fogsz fókuszálni hanem új kalandok után is nézel, és néha-néha visszatérsz hozzám. Kívánom, hogy sok fantasztikus élményben legyen még részed. Hol velem, hol valaki mással.

    Gratulálok a beszámolóhoz, takaros kis írás lett. Bár ezek a költői túlzások az én poroszos attitűdemtől kicsit távol állnak, de még számomra is egészen emészthető.
    Csak így tovább Barátom!

    Búcsúzásnál pedig olyat mondtál amivel rögtön levettél a lábamról. Közölted ugyanis, hogy most hazamész és írsz gyorsan egy beszámolót, mert neked kell egy “alizos” reagálás. Rég kaptam ilyen aranyos bókot.
    Tényleg köszi!

    Aliz

  • Egyeztetés:

    Itt, az oldalon küldtem Aliznak üzenetet, hogy adjak magamnak egy bemutatkozásnyi "előnyt", mielőtt telefonon beszélnénk. Örömömre, hamar válaszolt, és megírta, mikor érhetem el. A randi előtti napon hívtam, ő részletesen elmondta, mi a programja, mire számíthatok, aztán -mivel tetszett minden, amit hallottam :) -, megbeszéltük mikor és hová.
    Kedves, csábító hangja van, az őszintesége pedig azonnal megfogott. Ő tényleg kimondja, amire gondol, nem hízeleg feleslegesen a telefonba.
  • Megközelítés:

    A helyszín megközelítése könnyű, kocsival és BKV-val is, én utóbbit használtam, 5 percenként jár arra busz. A ház előtt és környékén most elég telített volt a placc, de 100 méteren belül lett volna szabad parkolóhely.
    A ház szinte kiszúrja az ember szemét, lehetetlen eltéveszteni. Én kicsit korán értem oda, így még nézelődtem egy kört. A buszmegálló melletti kereszteződésnél gyönyörű kilátás nyílik a hegyekre.
    A megbeszélt időpont előtt 1-2 perccel hívtam, Aliz elmondta hogy találom meg a lakást, a bejutás gyorsan és zökkenőmentesen sikerült is. Légvonalban olyan közel van a bejárathoz, hogy nem csodálom, ha páran izgalmukban túlfutnak rajta. :D
  • Helyszín:

    Tetszett a lakás, számomra kifejezetten megnyugtató volt a kinti napsütéses kánikula után, hogy sötét(ített). Tiszta, nyugodt, rendezett. Az előtér (konyha?) teljes vakfolt volt számomra, én csak Őt láttam. Aliz szobácskája az első a sorban, mondta, hogy dolgozik még ott pár lány, de ottjártamkor mással nem találkoztam. Jó is volt ez így, egy napra elég egy tündért megismernem. :) A fürdő úgyszintén rendben volt, tiszta, és minden van benne, ami kellhet, bőséges tusfürdő választék, ami jól jöhet az olyanoknak, mint én, akik hármat végigszagolnak, mire eldöntik, melyik legyen. :P (már látom is, hogy ezt olvasva valaki fogja a fejét, hogy micsoda időpazarló bolond vagyok :D) A szájvízhez pedig voltak kikészítve kis pohárkák is.
    A szobában pont elég fény, az ágy (kanapé) alól világító kék ledsor külön tetszett.
  • Lány külseje:

    Hajjaj, de milyen az a külső! "Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik" típusú találkozás volt. A képei alapján sejtettem, hogy egy szép nővel fogok randevúzni, de nagyjából a hitetlenkedés volt az egyetlen reakció, amire képes voltam. Az arca, a bőre, az illata, a mindene, és a szemei... megbabonáztak. Szóval, ha a képek alapján tetszik... előre érdemes időpontot foglalni dokinál is egy áll visszavarró műtétre. ;)
  • Erotikus masszázs:

    Aliz a matracon várt rám, hason fekve, egy csipkés fekete bodyban, amiben bizony nagyon dögös volt. (Bár úgy sejtem, és a képei alapján elég biztos vagyok benne, hogy ő bármiben az) Szerintem ebben fogadott, csak akkor még nem voltam képes befogadni ezt az információt is. A fürdőből visszaérve mondta, feküdjek mellé. Nem ellenkeztem. :) Elkezdtünk beszélgetni, ismerkedni, én pedig még a kezdeti sokk hatása alatt, óvatosan megérintettem... nem, tényleg nem álmodom! Végigsimítottam selymes bőrét, élveztem finom illatát, apró puszikat adtam testére, teljesen random formációban, mert szó szerint nem tudtam, hová nyúljak. Rövid életem alatt az első eset volt, hogy ennyire tanácstalanná tett egy nő intim közelsége. Megkérdezte, segítek-e megszabadulni a rucijától... Aliz, ezúton is elnézésedet kérem a kapkodásomért, kicsit -najó, nem kicsit- zavarban voltam. :D
    Majd a matrac közepére -ez fontos!- parancsolt és megigazította -ez is fontos!- az általam átpozicionált takarót. Szóval precíz hölgyeményről van szó, és a masszázs is amit kaptam, pontosan olyan volt. Az egyik lábammal kezdte, majd a másikkal, később a fenekemmel és a hátammal folytatta, nem maradt ki a nyakam és a karjaim sem. Közben jót és hosszan beszélgettünk. Annyira érdekes vele a kommunikáció -bármiről- hogy egészen belefeledkeztem, komolyan erőt kellett vennem magamon, hogy kis időre elnémuljak és csak élvezzem, ahogy akkurátusan átgyúrja minden porcikámat. Már-már el is felejtettem, hogy igazából milyen programra érkeztem őhozzá... Pedig a masszázst a leány bizony meztelenül végzi, ami a falon mellettünk lévő tükörnek hála végig "leshető"... Itt történt, mármint számomra tényleg "itt", a tükör filmvásznán a következő jelenet, mely a csodák kezdetét jelentette...
    (És ez már a következő fejezethez tartozik ;) )
  • Levezetés:

    Szóval... Mit sem sejtő szemeimet épp a tükrön pihentettem, amikor Aliz felült rajtam, keze eltávolodott tőlem, kinyúlt valamiért, és az a valami a testére folyt, és az a valami őrületesen erotikusan folyt végig csodás mellein, hetyke bimbói mellett, le szép feszes hasán, egész az ágyékáig... és az én hátamig. Azt a valamit pedig Aliz teljes és forró, és már én is tudtam: teljesen olajos teste követte. Úgy simult hozzám, mint kisleány az első kedvenc párnájához... és igen, én voltam az a párna, és igen, minden mozdulatát éreztem, és ami sokkal jobb, mindent, amit hozzám nyomott, dörgölt, csúszkázott. Szóval EZ a nagybetűs csúszka masszázs! Volt már egy "csúszka" masszázs élményem... hát az nem ilyen volt... a szomszéd fiú voltam, aki este beles az ablakon a lányra, és az irigyelt párnára... de itt, most, maga a párna!
    Ez a dörgölőzős rész isteni volt. Aztán teljesen felfeküdt rám, és kinyújtott lábait az én lábszáraimhoz szorítva csúszott rajtam végig le, majd vissza. Csúszda lettem. Szóval párna-csúszda-párna-csúszda volt ez az esemény, röviden összefoglalva. Ami még csak a kezdet volt...
    Mert ezután jött a felfoghatatlan és csodálatos gyönyörűség... pornó feeling on!
    Megfordulhattam. Aliz tüstént kezelésbe vette, ami eddig kimaradt a jóból. Én már ekkor más dimenzióban lebegtem, ami nem volt jó hatással arra, aminek ha nem is lebegnie, de legalább állnia illett volna. Aliz javasolta, hogy ideje lenne kikapcsolnom az agyamat, majd mikor látta, hogy ennek hatására még jobban kezdem ráncolni a homlokomat, rám feküdt, olajtól csillogó melleit egyértelmű közelségbe tolva az arcomhoz, csakhogy értsem, miről van szó. Mondott még valamit arról, hogy olyan nincs, hogy az ő kezei közé került férfi ... hm... és erre már nem emlékszem... de testem vérellátásához lehetett köze, mert ahogy a párnás mutatványt pár egyértelmű csípőmozdulattal szemből is megismételte rajtam, máris máshogy álltak a dolgok. :)
    Agyam kellő oxigén hiányában sorrend nélkül rögzítette a további eseményeket.
    Aliz szemből beleült... azaz ráült... és csúszott, vonaglott, majd halkan felnyögött... Én a tökéletes, tenyérbe illő melleit markoltam, fenekét és ívbe feszülő hátát simítottam közben. Póz váltás, hátra támaszkodott és úgy tolta hozzám forró ágyékát, föl és le.... nem győztem betelni a látvánnyal, amit istennői, olajtól síkos teste nyújtott. Aztán megfordult, és ekkor pillantottam meg őt először hátulról, széttárt lábakkal, gyönyörű popsija és alatta ínycsiklandó szirmai nyelvnyújtásnyira kerültek hozzám. Kértem is egy kis pozíció módosítást, hogy megízlelhessem őt. Közben kezeivel kényeztetett engem... bár ebből az eseménysorból, csak az én részemre emlékszem... Mindene nagyon kívánatos, de ott lent, ott aztán... igen. Nagyon, és még annál is jobban. Legszívesebben nyalná-falná az ember egész nap, minden nap, mindig. Talán tetszett is neki, a hangokból erre mertem következtetni, nekem pedig egyértelműen nagyon.
    Visszavette tőlem az "irányítást", lejjebb csúszott rajtam, és nekem háttal ülve, fenekét kitolva nyomta testének legpuhább, forró és nedves részét az én legkeményebbemhez. Csúszkálás közben a kezeit is bevetette, simított, markolt, magához szorított.
    Ezt megismételte szemből is, szabályosan meglovagolva, és úgy tartva kezei közt, hogy egy pillanatra tényleg elhittem, ott vagyok, ahol nem szabad. Én közben a popsiját markolásztam, derekát fogtam, és húztam magamra, együtt mozogva vele, élvezettel hallgatva nyögéseit...
    Mondanám, hogy itt ért a vég, mert tényleg két mozdulatnyira kerültem tőle... de sajnos csak majdnem, mert elég hosszú menetekre vagyok kalibrálva, meg nem is tudom könnyen elengedni magam... de mindaz, amit Aliz művelt... hát gyengébb "idegzetűek" nagyjából pár percig -se- bírnák a kezei között, vagy alatta, ebben egészen biztos vagyok.
    Közben az időnk végére értünk, de olyan tökéletes volt minden vele töltött perc, hogy mosolyogva vetettem alá magam a "kivezetési szertartásnak". Én neveztem el így magamban, és azért a kényeztető részhez írom, mert nekem kifejezetten nagyon tetszett.
    Aliz felállt rólam, és a matracról, én pedig követtem. Kiment a szobából a füribe, én követtem megint, mert amerre az a csodás popsi megy, arra menni kell. Ott hagyott lemosdani. A szobába visszatérve megvárta, míg felöltözöm, majd kiment az előtérbe, és én mentem utána. Próbáltam lassítani magam az elkerülhetetlen búcsú előtt, de az agyam nem vette be, csak az ő testének utasításait. Nem mondta, hogy most igyekeznem kell, és mit csináljak, egyszerűen úgy helyezkedett, hogy egyértelmű volt, mi a teendőm, mint egy búcsútánc. Lehet csak én láttam így az események ilyetén alakulását, de zseniális koreográfiának tűnt.
    Szóval, kedves Aliz, köszönöm ezt is! Életem legfájdalommentesebb búcsúzását.
  • Elszámolás:

    Utólag, kis asztalra. Annyi, amennyi, és tökéletesen elégedett vagyok.
  • Összkép:

    Aliz egy varázslatos nő. Én, bevallom, elég lassan oldódok, és a másik oldalról nézve... nehéz eset lehetek. Ezért is választottam Alizt, megérzés alapján, és élőben felülmúlta minden reményemet. A masszázsa nagyon jó, az erotikus részek pedig... mint egy költemény.
    Pár percre, és higgyétek el, nálam ez nagy szó, sikerült elszakítania a valóságtól... mi az, hogy elszakítani! megragadott, magához ölelt, és kitépett a gondolataim börtönéből. Randink során egészen pontosan kétszer éltem ezt át, és pontosan az a pár perc volt, amiért mentem. Teljesen és tökéletesen katartikus élmény Vele lenni.
    Én önmagamnak írtam föl az Aliz-terápiát, de orvos se ajánlhatott volna jobbat!

    Köszönöm Neked. :)
Happy Massage