Az olyan ritka napok egyike jött el, amikor elég jól láttam a másnapi teendőimet, úgy hogy előre tervezve két tennivaló közé egy kis relaxot is be tudtam illeszteni. Mona már régen a kedvenceim között volt és az irodánkhoz elég közel rendel, úgy hogy nála próbálkoztam. Kolléganőjével tisztáztuk az ilyenkor megbeszélendő kérdéseket és időpontot is egyeztettem vele.

Ha nem lenne vágányfelújítás a környéken, akkor minden égtáj felől lehetne villamossal érkezni. Buszból van négyféle: távolsági, pótló, sima és troli. A parkolással óvatos lennék, habár a közelben lévő Mammutban a nyári uborkaszezonban mindig van hely.

Pontos címet kaptam és időben érkeztem. Én is, és egy másik MT is. Udvariasan nem vettünk tudomást egymásról. Kicsit távolabb megvártam amíg beengedik a kapun, aztán pár perc múlva rácsörögtem Monára, aki kért még egy kis türelmet. A türelmi idő után hívtam, akkor már mondta a csengőszámot és a lakás elhelyezkedését. A ház elég lepukkant, de a lakás rendben van. Kis hiányosságok: a fürdőkád nem folyik le rendesen, az előző vendég után sem a kádat nem mosták ki, sem az átnedvesedett kilépőt nem cserélték ki. Apró dolgok, de fontosak.

Mona úgy néz ki, mint a képein. Fiatal, jó alakú, csokira barnult leányzó. Neonpink (vagy milyen?) tornadresszben, vagy egyrészes fürdőruciban (vagy miben?) volt. Jól állt a sudár alakján. Műkörmei nagyon látványosak, kicsit féltem is, hogy hogy megy majd velük a masszázs.

Frissen és illatosan hasra feküdtem és vártam a masszázst. Mona a lábam közé kuporodott és a jobb vádlimon indított. A hosszú vádli és combmasszázs jó részét egy kézzel végezte, ami nem tesz lehetővé hatékony munkát. A vádlitól a popsiig masszírozott, majd áttért a másik lábra, utána pedig a hátra. Masszázs közben sem benyúlás, sem beszélgetés nem volt. Ha kérdeztem, mindig válaszolt, de inkább csak tőmondatokban, úgy hogy nem erőltettem a dolgot. Sajnos tükör hiányában az inkább simogatós, mint átgyúrós masszázs közben csak éreztem, de nem láttam Monát. A fordulás után vettem csak észre azt is, hogy időközben lekerült róla a ruci. (Valakinek talán fontos, hogy a tatamin nem a lepedőt cserélik, hanem két törölközővel terítik le, amit kicserélnek a vendégek után. )

Fordulás után Mona csipőmagasságban mellém térdelt, majd kézbe, és azonnal szájba is vette a fütyköst. In medias res, ahogy a művelt grúz mondja. Komoly kezdés, gondoltam. Sajnos a technikája elég egysíkú és monoton. De azért nem hatástalan. Sőt! Élveztem az ingerlést és közben a szép kemény cickóit simogattam. Bár elég hosszú a kezem, azért meg kellett kérnem, hogy helyezkedjen úgy, hogy én is hozzáférhessek. Ekkor jött a meglepetés: A puncija nedves volt, tehát annak ellenére, hogy én ezt nem vettem észre, azért beleélte magát valamennyire az erotikába. Mivel láttam, hogy a franciázás nem lesz cifrázva, magamra koncentráltam és figyelmeztetés után a kezében sültem el. Az eredmény elérése láttán Mona sajnos azonnal abbahagyta a simogatást és papírtörlőért ment. Becsületére legyen mondva, hogy a fütyköst maga törölgette le nagyon óvatosan és gondosan. Mivel az előttem érkező MT is ekkor végzett, a fürdőre várni kellett, ami miatt újra a tusfürdőhabos kád és az összevizezett kilépő jutott nekem. Öltöztem, átadtam, mentem.

Barátője a telefonban már mondta a csokornagyságokat. Ez nem változott. Mértéke az újnak hívott átlagnak felel meg. Diszkréten letettem a szobapolcra.

A többiek által megénekelt szuper Monával nem sikerült találkoznom. Egy gyenge masszázst és kényeztetést sikerült kapnom. Vagy nagyon fáradt volt, vagy cserélt az ikertestvérével, aki nem olyan laza és belevaló, mint a korábbi beszámolók Monája. Sokat vitatkoznak, hogy Mona Lisa mosolyog-e a festményen. Monáról most már tapasztalatból tudom, hogy nem mosolyog. Szerintem nagyon jót tenne neki egy mentor, egy tapasztaltabb kolléganő, aki az általam kifogásolt apróságokra megtanítja, és megóvja attól, hogy túlvállalja magát és idő előtt kiégjen.