Telefonos egyeztetés történt, a részletekről korrekt tájékoztatást kaptam, nekem fontos volt, hogy erre az időpontra, 12:30-ra tudjak menni, megoldható volt. Köszönöm! A telefont ő kezeli, ez nálam mindig plussz pont.

Parkolás a bevásárló központ parkolójában, majd aluljárón át a túloldalra és már ott is állsz a hatalmas vaskapu előtt, 2 kapucsengő kíséretében. Jó tanács, használd a régebbit, a szokványosat, a másik az ügyvédi irodáé, az sem olcsó, de más a szolgáltatás, legalábbis szerintem. BKV ilyesmi a frekventált hely miatt teljesen rendben van, sőt, aki vonattal érkezne, még az is megoldható. Parkolásra én a westend parkolót ajánlom, közel is van és szabad hely is van.

Na, itt volt némi gondom, de ezt nem varrnám Evelin nyakába. A liftből kiszállva az első ajtó, ami rácsos, és zárva volt, én ott tovább mentem, nem kellett volna. De a liftből kiszállva az instrukciók alapján az első ajtóhoz kellett mennem, azon rács volt, ami zárva volt, gondoltam megyek tovább. A következő ajtó ügyvédi iroda. Szerencsére rövid telefon után nekem is tiszta volt, hogy rossz ajtó előtt várakozok. A fürdő és a lakás is lehetne jobb állapotban, szebben kialakított. A törölköző ok volt, az ágy sem rossz, a tükör a falon még jobb. Szóval nem a lakás miatt voltam ott. Lefelé menet az volt az érzésem, hogy az összes lakóval találkoztam. A fürdőben kád, zuhanyfüggöny, a kádban szolidan a zománc megkopva. Tusfürdő 4-5 biztosan volt, sokt nem válogattam.

Evelin szigorú! A cicik boltiak, a jobbik fajtából. Öltözék nem volt sok, de még kevesebb lett. A hölgy a csinos szomszéd anyukát juttatja eszembe. Nekem bejött, humora is van. A képek alapján kicsit másképp képzeltem el, de ez semmit nem von le értékéből! Érkezésemkor felül biztosan semmit nem viselt, arra emlékszem, alul bugyi és még valami combfix. Igazából a mellei és a humora fogott meg.

A masszázs része kellemes volt, ott gyúrt ahol kellett, men volt túl erős, de pont olyan amilyenre épp vágytam. Kellemesen ellazultam, közben beszélgettünk és persze a tükörből leskelődtem. A lábmasszázsra is rákérdezett, de inkább máshoz volt hangulatom, ennyiben maradtunk. A masszázs végéhez közeledve a cicik is egyre nagyobb szerepet kaptak, majd megfordulhattam és folytatódott a cicis csúszka. Innentől persze már nem feltétlenül masszázsról beszélünk.

A csúszka közben valahogy a kezébe került a nemesebb szervem is, amivel elég jól eljátszott, természetesen csak manuálterápiás módszerekkel. Első alkalommal nincs nagyobb repertoár, és próbáltam 20 perc után törzsvendég lenni, de ez így nem működik, amit persze megértek és el is fogadom. A törzsvendégeknek kicsit tovább is lehet menni, kérdés, hogy ezért törzsvendég leszek-e. A kézi kivégzésem hosszasan tartott, sokszor csúcs közeli élményekkel, hol rajtam ült Evelin, hol mellettem, hol előlről, hol hátulról érintett. Szolidan megjegyezte, hogy lassan el is kellene mennem, mert egyébként másfél órásra bővül a randink. Mivel nem vagyok törzsvendég, ezt a kockázatot nem vállalhattam, ezért kezemben az egyik mellével, másik kezemmel a fenekén, az ő keze szorgalmasan rajtam munkálkodva sikerült az utódokat elengednem. Majd pihegtem az ágyon, közben kaptam vizet is, száraz törölközőt, amihez a szekrény legalsó polcára kellett lehajolni, na ez az igazi kínzás. Utána irány a zuhany, ahol Evelin megosztotta velem a trükköt, hogy hogyan lehet az olajtól a legjobban, legegyszerűbben megszabadulni. De ezt nem írom le, aki kíváncsi, jelentkezzen be egy továbbképzésre Evelinhez!

Az elszámolás az asztalkára került, az érték arány rendben van. Extra csak a törzsvendégeknek, addig csak kézi kényeztetés. Igazából a helyszín nagyon frekventált, de a lakás nekem nem jött be, azon lenne mit javítani, tudom, hogy nem ez a lényeg, mert nem a tapétát mentem megcsodálni, de az élmény egy szuper környezetben sokkal jobb lehet, éppen ezért gondolkodom azon, hogy legyek-e törzsvendég.

Összességében Evelin nagyon rendben volt, mint korábban is említettem a lakáson lenne mit kozmetikázni, ha a törzsvendég státuszt megkapnám, még ebbe a lakásba is lehet, hogy visszajárnék, holott lefelé menet találkoztam az egy szinttel lejebb lakó nénivel, a munkásokkal, akik felújításokat végeznek, egy gyerekes anyukával, aki a belső udvarra ment játszani a gyerekkel és még a kapuban is valakivel.