Annát régóta ismerem (sőt, a hirdető lányok közül őt ismerem a leghosszabb ideje), így tisztában vagyok azzal, hogy néha nem könnyű elérni. Hozzá ritkán megyek hirtelen felindulásból, általában előre tervezem a találkozót, így tudunk egyeztetni. Ha nem érem el, írok SMS-t, válaszol. A mostani randi előtt elértem, a telefont felvette, a javasolt időpont szabad volt. Mivel – amint írtam – régóta járok hozzá, a lehetőségek és feltételek megbeszélése nem téma, de ismerve Anna korrektségét, biztos, hogy mindenki megfelelő tájékoztatást kap. Ami még fontos: Anna két kolléganőjével dolgozik, felveszik egymás telefonját, de soha nem adják ki magukat a másik hirdetőnek. Tehát ha más veszi fel, akkor pontosan tudom, hogy nem Annával beszélek.

Annánál sokat voltam a Margit körúton, egy ideje három hölgy elhagyta a szalont, és felköltözött a Rózsadomb tetejére, az ott lévő toronyházak egyikére. Busz van, a Batthyány térről közvetlenül, de az tény, hogy talán nem ez a tömegközlekedők álma. Autóval könnyen megtalálható és megközelíthető, errefelé nincs dugó, és a ház előtt mindig van parkoló, ráadásul ingyenes. Tény, hogy kissé kiesik mondjuk a Széll Kálmán térhez képest, de egyáltalán nem vészes autóval, de busszal sem.

Amint írtam, toronyház, a kerületben csak itt van, de itt négy egymás mellett. Könnyű megtalálni a lépcsőházat, lift van (több is), szóval a bejutás kellően diszkrét és egyszerű. A lakás nagyon patent, három szoba, fürdőszoba, patyolat tisztaság mindenhol. Én két szobában jártam eddig (a másik istennőm is itt található), mindkét helyen kényelmes, jó nagy tatami, kanapé a ruháknak, kellemes berendezés, pont annyi fény, amennyi kell. A fürdő tiszta, a törülközők újak, nem agyonhasználtak. Szóval ideális vendégfogadó hely. Mindhárom lánynak saját szobája van.

Ami nagyon fontos: a három lány nagyon figyel egymásra, egymás vendégeire. Tökéletesen diszkrét a hely, nem találkozhatsz mással, és a fürdő akkor is tiszta, ha nem sokkal előtte egy másik leány vendége használta.

Anna utánozhatatlan. Ott vannak a képei, azok mindent elmondanak az alkatáról. A teste parádés, tökéletes. Nem csontkollekció, gömbölyded, a szó legjobb értelmében: kerek fenék, ívelt csípő szép cicik. A kebleken látszik, hogy sebészkés alkotta őket, de tökéletesek, remekül illenek Anna alkatához, a formájuk, tapintásuk is nagyszerű. Aki szereti a szilikonkebleket, ide jöjjön, ilyen tökéletesen eltalált cicik nem nagyon vannak máshol; aki pedig nem szereti a szilikonkebleket, az is jöjjön, mert egyáltalán nem zavaróak. Anna feneke, lába tökéletes (ilyen popsi és lábak egyetlen másik hölgynek vannak a városban, ő a szomszéd szobában elérhető, Edina, a másik istennőm).

Anna arca nagyon szép, van benne egy keleties vonás, pedig nincsenek keleti ősei (hacsak Kelet-Magyarországot nem tekintjük annak). Dús, közepesen hosszú hajkorona keretezi a szép arcot. Van Annában némi extremitás, tetkók (de nem sok, és nem zavaró), pár piercing, izgalmas helyeken is…

Nem tudom, hogy Anna tanulta-e a masszázst, de az biztos, hogy erős keze van. Én nem vagyok nagy masszázspárti, elsősorban nem a masszázs miatt járok masszőrlányokhoz (minő ellentmondás), de Anna meg tud dolgozni rendesen. Ami fontos, van benne erő, tehát nem csak simogat, hanem rendesen átgyúr. A rendelkezésre álló időtől függően vagy végighalad az egész testen, a talptól a fejig, vagy csak meghatározott testrészekre koncentrál. Kimondottan jólesőn gyúrja át a lábamat és a hátamat. Általában – mert masszázsra nem mindig van idő, most sem volt. Kényeztetéssel kezdtünk, jó sokáig tartott, utána csak egy kis összebújásra vágytam. Elnézést kérek, de nem nagyon értek a masszázshoz, nem nagyon tudom megítélni, hogy Anna masszázsa tökéletesen szakszerű, vagy egy lelkes és intelligens műkedvelő masszázsa.

Anna tudja, hogy szeretem „kicsomagolni”, így nem meztelenül várt, hanem a szexi fogadóruhájában. Csinos fehérneműt viselt, zuhany után rögtön átkaroltam, és indult a csók és a tapi… Amint írtam, kapcsolatunk Annával régi, sok „randink” volt. Ez nyilván azt jelenti, hogy ismeri a testemet és az igényeimet, miként én is tudom, ő mit szeret. Csókolózni például szeret, én legalábbis mindig rengeteg csókot kapok, igazi, barátnős, nyelves csókokat. Számomra a csók nagyon fontos, enélkül nem indulok be, Anna csókja viszont rögtön megnyom egy gombot, amitől nem férnék a nadrágomba, ha ilyenkor lenne rajtam nadrág, de persze mire eljutunk ide, már nincs. Csókok közben fekszünk le a tatamira. Végig csókoltam az egész testét, hosszan elidőzve a csodás kebleknél és a lábainál. Kényeztettem Annát – az ujjazást nem nagyon szereti, ellenben megfelelő tempójú és kitartó nyelvmunkával lehet neki örömet szerezni. Nem játssza meg magát sohasem, emlékszem az első randijainkra, ahol nem csinált úgy, mintha elélvezett volna. Most sikerült őt az élvezéséig kényeztetnem, imádom az orgazmusát, ahogy remeg, és érzékennyé válik a csiklója…

Utána ismét csók, majd én jövök. Mesteri franciát kapok, hosszan kényeztet Anna, nem siet sehová. Nem marad ki a környék sem, és úgy helyezkedik, hogy én is elérjem. Többször nyögök fel, de amikor majdnem elmegyek, akkor lelassít, imádom ezt, amikor a lánynak az én hosszabb élvezetem számít, nem az, hogy legyen letudva a munka… Nem enged ki, a szájába élvezek, az utódokat diszkréten tünteti el. Most sokáig tartott egymás kölcsönös kényeztetése, és mivel csak másfél órára jöttem, tudtam, hogy nem fér bele még egy. Francia után összebújtunk, beszélgettünk, csókolóztunk, majd elmentem zuhanyozni.

TP nincs. Anna nem fogad sok vendéget (eleve nem túl hosszú a „rendelési idő”), és hagy időt. Hozzám, ha tud, alkalmazkodik, viszont ha nekem csak úgy jó, hogy „rácsúszok” egy másik vendégre, Anna már a telefonban figyelmeztet, hogy a 90 perc az 90 perc, mert jön más. Tehát korrekt, és figyel arra is, hogy bőven legyen ideje két vendég között magára és a szobára is.

Szerintem a mostani átlag alatt (bár nem tudom, van-e egyezményes mérték elfogadva úgy, mint "mostani átlag"). Tudom, nem kérdezem, utólag leteszem a kisasztalra. Korrekt, a kapott élményért szinte semmiség.

Kérdéses még az összkép a fentiek után? Talán annyit írnék le, hogy Anna nem nagyon rajong a beszámolókért, mint mondja, a törzsvendégei így is, úgy is megtalálják, és a beszámolókkal az a baj, hogy ha valakinek megtetszik valami, akkor ő is ugyanazt akarja, de nem megy mindenkivel ugyanúgy (bár, ismerve Annát és látva a többi beszámolót, nem hinném, hogy akárki csalódottan távozna). Most viszont úgy döntöttem, hogy lesz, ami lesz, én kiosztom ezt az istennőt Annának, mert bőven megérdemli. Remélem, nem haragszik meg érte…