Már egy pár napja nézegettem itt az oldalon, eléggé izgatott. Tegnapelőtt kérdeztem hozzávetőleges időpontot sms-ben, már az elérhetőségi időn kívül jártunk, de úgy voltam vele, hogy sms-re majd válaszol, amikor tud. Tegnap reggel persze már be voltam sózva, próbáltam hívni, nem sikerült, de nem sokkal később szintén sms-ben megegyeztünk mikor tudunk beszélni. Akkor sikerült is, kicsit később visszacsörgetett, hogy lefixáljuk a randit mára. Összességében nem lehet panaszom, a lehetőségeinkhez képest mindent megtettünk, és nekem teljesen megfelelt így, mivel vele szerettem volna találkozni, amikor lehet, nem bárkivel, aki 1 órán belül ráér.

Egyik legnagyobb budai BKV csomóponttól pár perc séta. Parkolás passz, de pláza kb a szomszédban. Nekem BKV se kellett, olyan közel van. Cím pontos, infók egyértelműek. Korábban érkeztem, kicsit még sétáltam, 4-5 perccel az időpont előtt csörögtem, még pár perc türelmet kért. Szóval legjobb tűpontosnak lenni. Úgy tűnt, elég szoros menetrenddel dolgozik.

Átlagos állapotú, régebben épült ház. Előszoba hasonló feeling, de ez oly' mindegy arra a kétszer 20 másodpercre. Szoba kicsi, ruháknak inas, apró éjjeliszekrény, kis szemetes, félhomály. Nem túl személyes. Fürdő kicsit lehozott, a múltkor azt írtam, kevés dolgot gyűlölök jobban mint a kád mellett lógó vízfogó függönyt, na a kevés dolog közt ott van ugyanez zuhannyal, most megkaptam. Nehezen is folyt le, amikor érkeztem, konkrétan ott lévő vízbe kellett belelépnem. Nagyon kicsi, egyetlen nagy előnye, hogy közvetlenül a szobából nyílik, a másfél óra alatt többször igénybe vettük, törölközőből kaptam pótlást is.

No, a fentiekben leírtam minden panaszom, amik közül egyik sem Odett személyére vonatkozott. Ilyen nem is lesz amúgy. A képeknek tökéletesen megfelel, pontosan erre számítottam, nem volt hiába az izgalom. Igazi fiatal, energikus, barátságos lány. Otthonos ruhában fogadott, tényleg mintha barátnőhöz ugrottam volna be egy délután, testre simuló apró top és szintén feszülős bugyi-nadrágocska, nem tudom, mi a helyes megnevezés, de nagyon tetszett, és szerintem passzolt is a személyéhez. Persze nekem eleve sokkal jobban bejön az ilyesmi, mint a csipkés cicifix, harisnya. Sajnos/szerencsére pikkpakk levetkőzött és az ágyra vetette magát, én meg alig tudtam elszakadni a látványtól. Előtte váltottunk pár szót, elsősorban a ki mit szeret(ne) témában.

Utánam ő is elment tusolni, hamarosan még kicsit nedves testtel hasra vetette magát, mivel előrebocsátottam korábban, hogy annyira tetszik nekem, hogy szeretném végigsimogatni, csókolgatni, amennyire csak lehet. Arányosan vékony, szinte nyúlánk testén mindenhol egyenletesen barna, finom, puha bőr, élvezet volt a nyakától a popsiig eljutni ujjbegyekkel és ajkakkal. Az a popó, mmm, kicsi, de gyönyörű és formás, ugyanaz a finom barna bőr, mint máshol. Aztán a hátára fordult, elölről is végigcsókolgattam. Sajnos a bimbókra nekem is azt mondta, hogy nagyon érzékenyek, inkább csak a környékét, de nem bántam, nem tudtam betelni vele, bőven el tudtam foglalni magam máshol. A puncijához érkezve kicsit még zárva maradtak a lábai, de hamarosan felajánlotta, hogy oldalt fordulva kényeztessük tovább egymást, így jobban hozzáfértem. Általában szeretem nézni, ahogy eltűnik a farkam a lány szájában, de most totál nem foglalkoztatott, imádtam a punciját, és csak éreztem, ahogy ő is kezelésbe vett, ez így tökéletes volt. Ő is hamar rájött, mennyire tökéletes ez nekem, mert rákérdezett, nem akarok-e behatolni, mielőtt elélvezek. Dehogynem. Kutyusba fordultunk. Az előző beszámolómban hiányoltam a pucsítást, hát Odettet nem kellett kérni, úgy domborult előttem, hogy alig hittem a szememnek. Muszáj volt még egy-két nyalintást elhelyeznem a felkínált helyekre, aztán finoman becsusszantam hátulról. Ekkor gondoltam rá először, hogy ez neki is tetszett, mert mindenféle extra síkosítás nélkül is szinte magába szippantott a szűk puncija. Felváltva adtuk az ütemet, őrület volt, ahogy ritmusosan tolta rám magát. Nem is variáltunk, percek alatt elélveztem. Aztán tusolás, beszélgetés teljesen barátian, volt egy-két szótlan szünet, de ekkor az előző menet képei villogtak az agyamban :)
A pihenő után újra összesimultunk, majd kérésemre újra 69-be helyezkedtünk, ő volt felül. Megint nagyon jó volt, és amikor éppen lemászott volna rólam, valahogy csodás megvilágításba került az egész puncija, popsija, ezt látva azonnal kértem, hogy pont így maradjon, mert gyönyörű. Újra nyalni kezdtem, és ekkor éreztem az ízén, hogy ennek fele se tréfa, ezért változtatás nélkül tevékenykedtem tovább, legnagyobb örömömre még jobban kínálta magát. Talán fél perc telt el, amikor kedvesen figyelmeztetett, hogy ha most nem hagyom abba, el fog menni. Nekem több se kellett. Pár másodperc múlva a jól ismert remegés, összeszorítás, önkéntelen elhúzódás és elhaló nyögések. Ezt nem lehet így eljátszani, de ha mégis, engem mindennap átverhetne így. Kis szünet után javasolta a kutyust, iszonyú jó volt megint, aztán váltottunk misszibe, lábai nemsokára a vállamon, láttam rajta, hogy ez is tetszik neki, pedig nemrég élvezett el. Nekem még eltartott volna egy ideig, így pár perc múlva inkább hagytam pihegni és a gondosan odakészített hasát céloztam meg egy kis saját kezű rásegítéssel. Nem ment minden a célterületre, úgyhogy hamar elment letusolni, utána én is, mert vége felé járt az idő. Közben már folyamatosan ment a dumcsi, nem is tudtunk minden témát kivesézni. Majd legközelebb :)

Elszámolás az egyeztetésnek megfelelően, nem volt semmi probléma. Fotót, videót kérdeztem, extrának számít, ellenőrzéssel, hogy arc ne legyen. Előkészítettem a telefonom, de aztán valahogy eszembe se jutott az egész, teljesen mindegynek tűnt, hogy mi lesz utána, vagy mi volt előtte, csak az ott és akkor számított. Megintcsak: majd legközelebb :)

A körülményeken lehet javítani, igazából még ahhoz is javítani kellene, hogy megfelelőnek mondjam, most inkább csak elfogadható. Viszont Odett személye mindenért sokszorosan kárpótol. Gondolkodtam azon, hogy egyáltalán megírjam-e ezt, vagy tartsam meg magamnak, ti meg keressetek valaki mást, de hát úgyse ezen múlik, már most is folyton hívogatják. Biztosan fogom még én is hívogatni, mert ezt a közvetlen stílust, hamvas őzgida testet, igazi kölcsönös gyönyört nem hiszem, hogy nélkülözni akarnám a jövőben. Már holnap visszamennék.