1 éve, 11 hónapja és 21 napja, hogy először beszéltünk telefonon, de ki számolja azt. Akkor csak érdeklődtem, aztán volt, hogy randit is egyeztettünk, de vissza kellett mondanom, máskor ő nem tudott fogadni, aztán meg eltűnt. kicsit bántam, hogy nem tudtam meglátogatni, mert a hangja és a stílusa nagyon megfogott. Amikor visszatért, akkor sokáig nem haboztam. A randi előtt egy nappal hívtam, egyeztettünk időpontot, amit egy kicsit módosítgattunk.

Zugló, közel az egyik pályaudvarhoz, onnan tömegközlekedéssel, gyalogosan, autóval könnyen megközelíthető a helyszín. Parkolni könnyen lehet, az utca fizetős, a közelben lévő bevásárlóközpont parkolójában az első két óra ingyenes.

Viszonylag új építésű lakótömb, nappali-amerikai konyha kombó, egymás mellett nyíló két szoba, a fürdőszobában zuhanyfüggönyös kád, a víz rögtön meleg, eldobható fogkefe és tusfürdő ezerrel, szájvíz kétféle a kis műanyag poharak mellett, törülköző puha, nedvszívás pazar, kilépő száraz. Ketten bérlik, logisztika fájdalommentes és diszkrét.

Kérdezi itt a téglalap felett a kurzív szedésű szöveg, a külső megfelel-e a képeknek.
Hát nem.
Az adatlapban benne találtatik a magasság, aminek tényleg megfelel, így nem olyan magas, mint amilyennek a képek mutatják. Nem pici de nem is magas. Olyan meglátod és de jó volna csak úgy megölelni típus, de persze nem vagyok ajtóstól a házba rontó típus (előbb szép szolidan berúgom az ajtót). Ha arról kellene írni (és arról kell), milyenek a szubjektív benyomások, hát az nagyon pazar. Mindenből pont annyi van rajta és úgy, ahogy az nekem a szuper bejövős. Nagyon szép alakja van, mindenhol feszes, imádtam a derekának az ívét, főleg szemből. Kéretik az okot nem kérdezni, miért pont onnan, így vagyok összerakva, nekem ez a derékív tetszik szemből. Sehol egy deka felesleg (szerinte pont 3000 grammal van több rajta a kelleténél, én meg nem vitatkozom első randin, hogy ez hogy jött ki). Vádlibolondként sem tudok semmi negatívumot mondani, pont úgy kerekedik és rajzolódik, ahogy az nekem tetszetős, a haja olyan hosszú, ahogy az látszik a fotókon (basszus, ebben pont megfelel a képeknek...), tehát aki szereti a nem túl magas viszont annál tetszetősebb vékony lányokat, az nem jár majd rossz helyen. Ha beeresztik.
Ami nem látszik a fotókon, az kettő dolog.
Az egyik az arca. Ha azt mondom, karakteres, az nagyon gyengus szöveg. Pedig az. Hosszúkás fejforma, hatalmas kerek szemek, iszonyatosan szeretgetni való pici, de nagyon húsos ajkak (főleg a felsőhöz volt szerencsém), a fogsora ívelt, szexepilje a jobb oldalon picikét kiálló szemfoga, ami nekem szintén bejött (nem vagyok elfogult, ááááá, teljesen kizárt).
A másik a hangja. Mondta, többen meglepődtek, a termetéhez képest milyen mély a hangja. Srácok, nem meglepődni, a magasságnak van a legkevesebb köze a hang magasságához. Na engem ez a nagyon meleg, bársonyosan zengő mély tónusú hang ragadott meg először, másodszor és élőben még inkább. Semmi modorosság nincs benne, relaxál, ha hallom. Szóval eszemben sem volt kifordulni a lakásból.

A kapukóddal bénáztam, de még a türelem elfogytának az innenső határán sikerült megértenem, mit kell bepöttyenteni. Ehhez képest a feljutás már nem okozott túl nagy akadályt. Mutatta, cipellőt hová tegyem és csak húsz perc múlva esett le, hogy megkérdezze, akkor maradhatok-e, mert a bemutatkozásában megemlíti, ha nincs alap szimpátia mindkét részről, akkor kár erőltetni. Ha jól emlékszem, azt felelte, hogy szerinte megkérdezte, maradok-e, mert meg szokta. Rövid távú memóriám még úgy-ahogy működik, mondtam, szó se volt erről, azt mondta, hova pakoljam a cipőmet, azt mondta, akkor az olyan, mintha kérdezte volna.
A logisztika a vetkőzés után indult, mert szükség volt némi kukucskálásra, helyben topogásra, de ezt vigyorgással töltöttem és megjegyezte, tetszik neki, ha valaki ezeket a helyzeteket humorral tudja kezelni. Tusolás után felajánlotta a masszázst, úgyhogy hasra vágtam magam. Középerős simogatást kaptam. Közben trécseltünk. Kíváncsibb voltam rá mint fordítva, de ezzel nincs semmi baj. Elbeszélgettünk arról, amiről a telefonban úgy döntöttünk, inkább személyesen fejtsük ki. Amikor megkérdeztem, dühös-e, akkor félreértette, azt hitte, túl erősen masszíroz, pedig csak az általa vázolt történetre reagáltam.
Fordulás után levette magáról azt az átlátszós semmit, ami addig takarta. Kezdődött a kezek játéka elsősorban a részemről, majd kíváncsi lettem a bővebben telefonon opcióra. Főleg a felső ajkával foglalkoztam, majd a nyelveink is egymásra találtak. Nem volt nagyon vad, belefeledkezős, inkább olyan játékos, kedveskedős (itt minden mondat az én benyomásaimat rögzíti, nem tudhatom, a partner mit gondolt ugyanerről, erről nem ejtettünk szót, de később sem nagyon húzódott el).
A franciája nagyon lágy, minden részletre kiterjedő, olyan ismerkedős, kényeztetős, nagyon barátnős jellege volt, iszonyatosan élveztem, közben simogattam, főleg mindenhol. Később meg is jegyeztem, ilyenkor sajnálom igazán, hogy nem póknak születem, mert akkor mindenhová jutna egyszerre kezem, ahová szeretnék. Megpróbáltam a nyelvleckét viszonozni, apró sóhajok voltak, de igazán nagy áttörést akkor sem értem volna el, ha még most írás helyett is nyalakodnék. Közben ment a beszélgetés és amikor valamiért mosolyogtam egy hangosat, akkor megjegyezte (és a klasszikusokat vagy pontosan idézzük, vagy sehogy): „Még senki nem röhögött bele a puncimba”. Hát most már ez is megtörtént. Kérdezte, jöhet-e a védőmaszk. Jöhetett, majd rögtön rám ült, miközben semmi síkosítót nem használt. Hogy ez alapból így történik-e mindig, vagy az előjáték közben indult be a nedvesedés, az sem derült ki, mert mondjuk miattam folyamatosan kommunikáltunk, de erről nem. A lovaglás közben hamar beindult, magától váltott nagyobb tempóra, jöttek a hangok is, majd elhallgatott. Azt mondta, neki ilyen az orgazmusa (persze, hogy megkérdeztem) és bebizonyította, hogy tényleg olyan, mert pár perc múlva jött a második, miközben egyszer csak azt mondta – újabb idézet a klasszikustól –: „Ez kurva jó!” (nem én mondtam, bár mondhattam volna én is, csak hallottam), ami után hosszasan remegett a hasa és a dereka tájéka, miközben hol a fenekét, hol a melleit, hol a hátát, hol a combját, hol a vádliját simogattam (pók-effektus, illetve megfelelő számú kéz és kar hiánya). Váltottunk misszionáriusba és ténykedésem közben megjegyeztem, úgy látszik, harmadik már nem lesz, de nem bántam, mert nagyon jól éreztem magam benne. Pillantás az órára és látva, hogy lassan de nagyon közeledik az idő vége, elengedtem magam az élvezetek útján és legszívesebben hatalmas csatakiáltással fejeztem volna be az együttlétet, de tekintettel a szomszédokra, igen diszkréten jeleztem jeleztem, tetszetős volt számomra a végkimenetel. Közben ő is elindult a harmadik orgazmus felé, de odáig már nem jutottunk el.

Először a mobilomat raktam ki az asztalra (lányos zavar, ugye), de aztán a némítás után már a boríték elhelyezése történt meg. Nem beszéltünk róla sem akkor, sem utána.

Nagyon kedves emlék így utólag is, olyan szimpátián túli de kémián inneni együttlétnek éreztem. Elejétől a végéig működött a kommunikáció, mindenben rám figyelt, a végtelenségig kedves volt. Lágy, finom találkozó. Valamikor a randim felénél mondta, ha legközelebb jössz, amire picit furcsán néztem, mert ezt még senki nem ajánlotta fel. Félreérthette, és azt mondta, persze0,. csak ha szeretnél, de ha szeretnél, akkor szívesen látlak. Ilyen invitálásnak lehet ellenállni, csak nem érdemes, így növekedett azoknak a lányoknak a tábora, ahová szívesen visszamennék. Remélem, lesz is rá alkalom.